Phaseoleae

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Phaseoleae
Kordonosan művelt veteménybab (Phaseolus vulgaris)
Kordonosan művelt veteménybab (Phaseolus vulgaris)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Bükkönyformák (Faboideae)
Nemzetség-
csoport
:
Phaseoleae
alnemzetségcsoportok
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Phaseoleae témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Phaseoleae témájú kategóriát.

Tarkabab magvai

A Phaseoleae a hüvelyesek (Fabales) rendjébe tartozó pillangósvirágúak (Fabaceae)családjában a bükkönyformák (Faboideae) egyik nemzetségcsoportja mintegy 90 nemzetséggel és 1570 ismert fajjal.

Származásuk, elterjedésük[szerkesztés]

A nemzetségcsoport kozmopolita, de a fajok többsége a trópusokon és a meleg mérsékelt égövben él.

Kínából 37 nemzetségük ismert, ebből 7 betelepített. A 169 kínai fajból 43 endemikus, 15 betelepített.

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés]

A fajok többsége elterülő vagy felálló lágyszárú növény, de akad néhány fa is. Több évelő lágyszárú faj töve idővel elfásul.

Leveleik tenyeresen összetettek, többnyire három- ritkábban egy-, öt- vagy hétágúak, a szélük ép vagy cimpás. A levélalap két oldalán pálhalevelek nőnek.

Zigomorf virágzatuk többnyire tengelyes, fürt jellegű. A virágzat egyes fajoknál redukált, végső esetben akár magányos virággá is. A virágok felépítése a családra jellemző pillangós, a virágkehely 4-es vagy 5-ös szimmetriájú, ritkán csonka.

Termésük hüvelyes.

Életmódjuk[szerkesztés]

Egyes fajok egyévesek, mások évelők. A fajok többsége a szárazabb éghajlatú területeken él. Gyökérgümőiken a növényekkel szimbiózisban élő és a nitrogént megkötő Rhizobium baktériumok telepednek meg.

Felhasználásuk[szerkesztés]

A fajok közül több alapvető étkezési, illetve ipari növény. A nitrogénmegkötő baktériumok a vetésforgó fontos részeivé teszik őket.

Források[szerkesztés]