Kreatin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kreatin
Creatine neutral.png
A kreatin szerkezeti képlete
Creatine-3D-balls.png
A kreatin pálcikamodellje
Szabályos név 2-[karbamimidoil(metil)amino]ecetsav
Más nevek N-karbamimidoil-N-metilglicin; metilguanidoecetsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám 57-00-1
PubChem 586
ChemSpider 566
EINECS-szám 200-306-6
DrugBank DB00148
KEGG C00300
MeSH Creatine
ChEBI 16919
RTECS szám MB7706000
ATC kód C01EB06
SMILES
C[n](Cc(:[o]):[oH]):c(:[nH]):[nH2]
StdInChIKey CVSVTCORWBXHQV-UHFFFAOYSA-N
Beilstein 907175
Gmelin 240513
UNII MU72812GK0
ChEMBL 283800
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C4H9N3O2
Moláris tömeg 131,13 g/mol
Megjelenés fehér kristályok
Szag szagtalan
Olvadáspont 255 °C
Oldhatóság (vízben) 13,3 g l−1 (18 °C-on)
Savasság (pKa) 3,429
Lúgosság (pKb) 10,568
Izoelektromos pont 8,47
Megoszlási hányados −1,258
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
−538,06–−536,30 kJ mol−1
Égés standard-
entalpiája
ΔcHo298
−2,3239–−2,3223 MJ mol−1
Standard moláris
entrópia
So298
189,5 J K−1 mol−1
Hőkapacitás, C 171,1 J K−1 mol−1 (23,2 °C-on)
Farmakokinetikai adatok
Biológiai
felezési idő
3 óra
Veszélyek
EU osztályozás Irritatív Xi
R mondatok R36/37/38
S mondatok S26, S36
Rokon vegyületek
Rokon alkánsavak szarkozin
dimetiglicin
glikociamin
N-metil-D-aszparaginsav
β-metilamino-L-alanin
Rokon vegyületek kreatin-foszfát
dimetilacetamid
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standardállapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A kreatin egy magas nitrogéntartalmú, négy szénatomos szerves sav, amely alapvető szerepet játszik a sejtek, legfőképpen az izomrostok energiaellátásában. Utóbbiak tartalmazzák a szervezet teljes kreatinkészletének hozzávetőlegesen 95%-át. A vegyület az emberi szervezetben aminosavak – L-arginin, glicin és L-metionin – felhasználásával szintetizálásával képződik.[1] Kémiai szerkezetét tekintve guanidinszármazék és jellemző rá, hogy tautomerizációval kreatininné alakulhat. Az újonnan szintetizált kreatin mellett a szervezet számára forrásul szolgál még a táplálékkal – elsősorban hússal és étrend-kiegészítőkkel – bejuttatott mennyiség is.[2] Az energiaháztartásban elfoglalt központi helyzete annak köszönhető, hogy a kreatinból kreatin-foszfát képződik és a róla lehasadó foszfátcsoport utánpótlást jelent az ATP, adenozin-trifoszfát képződéséhez.

Biokémiája[szerkesztés]

A kreatin keletkezése (de novo szintézise) első lépésben glicinből és argininből: guanidino-acetát képződésével kezdődik. A reakció, amit az arginin:glicin-amidinotranszferáz enzim katalizál sebességmeghatározó lépése a teljes folyamatnak. Második lépésben a guanidino-acetát metilcsoportot vesz át a donor S-adenozil-metionintól, amit a guanidino-acetát-N-metiltranszferáz nevű enzim katalizál.

Fontos megjegyezni, hogy míg előbbi reakció elsősorban a vese és a hasnyálmirigy, addig az utóbbi a máj és a hasnyálmirigy sejtjeiben játszódik le, vagyis a szubsztrátoknak, majd termékeknek a vérkeringéssel kell eljutniuk egyik szervből a másikba.

A kreatin degradációja gerincesekben túlnyomórészt spontán, nem enzimatikus reakció, melynek során a kreatin kreatininné alakul. A folyamat hőmérsékletfüggő és jelentősen befolyásolja a környezet kémhatása is. A magas pH és az alacsony hőmérséklet a biológiailag hasznos kreatinnak kedveznek és lassítják az átalakulást.[3] Más források a "nem enzimatikus" reakcióval szemben a kreatin-kináz enzim közvetlen hatását tekintik az anyagcsere feltételének. ATP + Kreatin +(<--- kreatin-kináz enzim --->) = ADP + kreatin-foszfát. Az ATP felépítéséhez szükséges foszfort a kreatin szállítja (kreatin-foszfát alakban). A felvételt a kreatin-kináz enzim katalizálja.[4] A kreatin-kináz enzim felszaporodása a szervezetben diagnosztikai jelentőségű a sérült izomsejtek - elsősorban a szívinfarktus -kimutatására.[5]

Sport és élettani hatások[szerkesztés]

1992 -től a Kreatin monohidrát gyorsan meghódította a sport és testépítő világot. A testépítőket természetes módon vonzzák a kreatin hatásai, méghozzá annyira, hogy már alapvető részét képezi sok sportoló étrendjének. Ajánlói szerint a kreatin stimulálja az energiatermelést, ezért eredményesebb edzésekhez vezet. Túl-hidratálja továbbá az izomsejteket vízzel és az izomrostok növekedését és erősödését okozza. A kreatint a testünk természetes úton állítja elő (a vesékben, a májban és a hasnyálmirigyben). A fizikai terhelés, edzés során az izmok összehúzódásához szükséges energiát az ATP nagy sebességű hidrolizációja biztosítja. A folyamat eredményeként ADP (adenozin-difoszfát) szabadul fel. Az ATP regenerálódásához kreatin-foszfátból lehasadó foszfátcsoport szolgál utánpótlásul. Amennyiben elegendő mennyiségű kreatin-foszfát áll rendelkezésre, a reakció gyorsan és akadálytalanul mehet végbe.[3] A kreatin az egyébként véges kapacitású kreatin-foszfát raktárak feltöltésével járul hozzá a folyamathoz.

Vizsgálatok kimutatták, hogy a nagydózisú kreatinbevitel fokozza az ismételt sprintfutások alkalmával mutatott teljesítményt edzett egyénekben.[6] Napi 6 g kreatin bevitele már pozitív hatással van a rövidtávú, nagy intenzitású fizikai munkavégzésre.[7] A kreatinszupplementáció fokozza az maximális erőkifejtés mértékét, valamint a növeli testtömeget, mindezt pedig olyan vizsgálati körülmények mellett, ahol az energiabevitelt állandó szinten tartották és a diéta összetételén sem változtattak.[8]

Mellékhatások[szerkesztés]

A kreatin a szervezet víztartalmának aszimmetriáját, az izmokon kívül a szövetek víztartalmának csökkenését okozhatja, mely súlyos kiszáradáshoz vezethet. A felhasználók említése szerint izomgörcs, hányinger, hányás is előfordult. Hosszú távon károsíthatja a vesét, rohamkeltő hatása is lehet.[9] A szervezet saját kreatin képzésre gyakorolt hosszútávú hatásokról nincs tapasztalat. A Szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy az NSAID-ok (nem szteroid gyulladáscsökkentők) és a kreatin együttes használata átmeneti károsodást idézhet elő a vesefunkcióban. Ez azért is fontos, mivel a sportsérülések kezelésére alkalmazott OTC (vény nélkül kapható) és vényköteles gyógyszerek hatóanyagai sokszor NSAID-ok. Mindezen kedvezőtlen hatások kombinálódhatnak rejtett vagy ismert betegségekkel, nagy fehérjebevitellel, illegális gyógyszer vagy droghasználattal. A veszély mértéke, a lehetséges következmények ismeretlenek.[10] A személyes beszámolók során a használók gyakran említik a szedéssel egyidejűleg jelentkező gasztrointesztinális gondokat így például a hasmenést. Ezek elkerülése érdekében nem javallott egyszerre 3-5 g-os dózis fölötti mennyiséget alkalmazni, mivel a 10-15 g-os adagok fokozhatják a gasztrointesztinális problémák előfordulásának kockázatát.[10] A mellékhatásairól szóló publikációkat a forgalmazók vitatják.

A kreatin egy másik, gyakran említett mellékhatása a vérnyomás emelkedés. Ez azonban csak nem megfelelő mennyiségű folyadékbevitel esetén jelentkezhet. A kreatin ugyanis az izomsejtekbe vonzza a vizet. Ha az így megnövekedett folyadékigény nem pótlódik, akkor az végső soron egy dehidratált állapotot idézhet elő. Olyankor pedig működésbe lép a szervezet vízvisszatartó rendszere. A véráramban lévő víz mennyisége lecsökken, fokozódik a nátriumfelszívódás, összeszűkülnek az erek az agyban és a szívizomban, mindezek pedig a vérnyomás megemelkedését vonják maguk után.[11]

Források[szerkesztés]

  1. Nelson, D. L. 1., Lehninger, A. L., & Cox, M. M. (2005). Lehninger principles of biochemistry (4th ed.). New York: W.H. Freeman. ISBN 0-7167-4339-6 (2004)!
  2. Creatine". MedLine Plus Supplements. U.S. National Library of Medicine. 20 July 2010. Hozzáférés ideje: 2010-08-16
  3. ^ a b Markus Wyss, RIMA Kaddurah-Daouk. Creatine and Creatinine Metabolism. Physiological Reviews Vol. 80, No. 3, July 2000 Printed in U.S.A
  4. http://semmelweis.hu/biokemia/files/2014/01/HU_gya_KREATINKINAZ.pdf
  5. http://tamop412a.ttk.pte.hu/TSI/_Testnevelok%20medicinalis%20edukacioja/Biokemia/bioenergetika_II_alakitott---EGYBEN.pdf
  6. Aaserud R, Gramvik P, Olsen SR, Jensen J. Creatine supplementation delays onset of fatigue during repeated bouts of sprint running. Scand J Med Sci Sports 8: 247–251, 1998.
  7. Engelhardt M, Neumann G, Berbalk A, and Reuter I. Creatine supplementation in endurance sports. Med sci sports exercise 30: 1123–1129, 1998.
  8. Maganaris CN, Maughan RJ. Creatine supplementation enhances maximum voluntary isometric force and endurance capacity in resistance trained men. Acta Physiol Scand 163: 279– 287, 1998.
  9. http://www.webbeteg.hu/cikkek/sport_egeszseg/5701/taplalekkiegeszitok-es-testepites
  10. ^ a b http://sportorvos.hu/sporttaplalkozas/20141120/mi_a_kreatin/
  11. http://www.trainwithbrain.hu/2015/04/kreatin-mitoszok.html