Kleopátra tűje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kleopátra tűje
Cleopatra's Needle (London) inscriptions.jpg
Típus csoport
A Wikimédia Commons tartalmaz Kleopátra tűje témájú médiaállományokat.
A Cleopatra’s Needle London legrégibb építészeti emléke amit emberi kéz alkotott. Közel 3 500 éves. (2016)

A Kleopátra tűje (angolul: Cleopatra’s Needle, franciául: L'aiguille de Cléopâtre) eredeti óegyiptomi obeliszkek népszerű elnevezése, amelyet a 19. század folyamán, a világ három különböző helyén, Londonban, Párizsban és New Yorkban állítottak újra. A világ számos modern nagyvárosában találhatunk obeliszkeket, ezek közül a londoni, a párizsi és a New York-i a legismertebbek, őket hívják Kleopátra tűinek.[1] A londoni és New York-i obeliszkek egymásnak párjai, ugyanis eredetileg a Kairótól északra található héliopoliszi Nap-templom bejáratát díszítették[2], míg a párizsi kőoszlop a Luxori templom előtt álló gránitobeliszk párja. Becenevüket egy névcsere folytán kapták, amihez nincs köze VII. Kleopátra királynőnek, hiszen ezek az obeliszkek több mint ezer évvel idősebbek, mint amikor ő uralkodott. A londoni és New York-i „tűk”, a XVII. dinasztia idején élő III. Thotmesz fáraó megbízásából készültek i. e. 1450 körül, míg a párizsi obeliszk a XIX. dinasztia harmadik fáraójának, II. Ramszesz uralkodásának idején.[3]

A néveredet[szerkesztés]

„Kleopátra tűjének” nincs közvetlen kapcsolata az ókori Egyiptomi Kleopátra királynők egyikéhez sem, hiszen már I. Kleopátra uralkodásakor is több mint ezeréves volt mindhárom obeliszk. Az elnevezés az 1870-es években, az obeliszk Londonba szállításának tervezésekor keletkezett becenév. Amikor az angoloknak igen nagy bonyodalmak árán sikerült megoldaniuk a kőoszlop szállítását, egy speciális, szivar alakú vas hengert készítettek (átmérője 4,6 méter, hossza 28 méter volt), amit tervezője John Dixon „Cleopatra”-nak nevezett el. A „tűt”, azaz a felbecsülhetetlen értékű óegyiptomi kincset ebbe a különleges szerkezetbe csúsztatták bele (innen a név: Kleopátra tűje). Az uszályt egy Olga nevű hajó vontatta Londonig. A becenév, a londoni után a New York-ira, majd a párizsira is ráragadt.[4]

Története[szerkesztés]

A héliopoliszi obeliszkek[szerkesztés]

A Cleopatra’s Needle Londonban, a Temze partján

Az obeliszkek alapanyaga vörösgránit, amely a Nílus első katarakta bejáratához közeli Asszuán kőbányájából származik.[2] A monolitikus (egy tömbből kifaragott) kőoszlopokat, eredetileg I.e.1450 táján III. Thotmesz fáraó emeltette, Egyiptom egyik legősibb városában Héliopoliszban, ahol a Nap-templom bejáratát díszítették. Akkor még nem voltak rajta hieroglifák, azok kb. 200 évvel később, II. Ramszesz uralkodása alatt kerültek rá, katonai győzelmeinek dicsőítésére.[1][5] A két obeliszk sorsa nagyon hányatott volt. 1500 éven át Heliopoliszban álltak, majd az Egyiptomot ért perzsa hódítások idején ledöntötték és évszázadokon keresztül a Nílus sós iszapjában hevert. I. e. 16-ban Augustus római császár rendeletére átszállították az alexandriai Caesarium-ba, a Kleopátra által – Antonius tiszteletére - építtetett templom elé. Kleopátra i.e.30-ban meghalt és ekkor a két obeliszket tengerparti palotájának kapujához szállították. Ezen a helyen álltak az obeliszkek újabb 1500 évig, miközben Kleopátra palotája lassan rommá lett. 1303-ban, nagyobb földrengés rázta meg Alexandriát, melynek következtében az egyik obeliszk kidőlt.[6]

A londoni tű[szerkesztés]

A londoni Kleopátra tűje City Of Westminster kerület Victoria Embankment sétányán áll, a Temze partján. Az Egyesült Királyságban található obeliszkek közül ez a legismertebb. A ledőlt heliopoliszi obeliszket, Egyiptom és Szudán alkirálya, az albán születésű Muhammad Ali Pasa ajándékozta a Nagy-Britanniának 1819-ben.

Muhammad Ali Pasa a hálás alkirály

Ennek előzménye, hogy az 1798-ban lezajlott Nílusi csatában Nelson admirális legyőzte Napóleon seregét, 1801-ben pedig Alexandria mellett, Sir Ralph Abercromby mért vereséget a franciák-ra. A britek győzelmével végződő két tengeri ütközet emlékére, a hálás alkirály ajándékként kínálta fel az értékes kincset, de mivel a hadsereg nélkülözte az erőforrásokat, így az obeliszk még további hatvan évig ott feküdt a sivatag homokjában.[7] 1867-ben komoly veszélybe került, ugyanis egy Giovanni Demetrio nevű görög kereskedő építkezés céljából felvásárolta a földterületet. Mivel elmozdítani nem tudta volna, építőanyagként akarta felhasználni. Kleopátra tűje Sir James Alexander tábornoknak köszönhette megmenekülését, aki elszállította az obeliszket a területről. Londonba szállításának pénzügyi és technikai nehézségei miatt 1877-ig Alexandriában maradt, amikor egy igen lovagias mecénás bizonyos Sir William James Erasmus Wilson (angol sebész és bőrgyógyász) finanszírozta a jelentős, 10 000 fontos szállítási költséget.[6]

A londoni Cleopatra’s Needle felállításáról készült egykori illusztráció

A 186 tonnás kőoszlop szállításához egy különleges, henger alakú uszályt terveztek. A Booth kapitány által irányított Olga nevű hajó húzta a speciális pontonhajóra helyezett kincset Londonba. Útját azonban tragédia kísérte. A hajó 1877. október 14-én a Biscay öbölben viharba került, és a Cleopátrának nevezett hajó majdnem eltűnt a mélyben, értékes rakományával együtt. Az Olgáról mentőcsónakkal önként segítségére siető hat matróz a viharban sajnos vízbe fúlt (a hajósok nevét a talapzaton található emléktábla őrzi). Végül a süllyedő hajóra felfigyelt egy Fitzmaurice nevű hajó legénysége és nagy nehézségek árán sikerült bevontatni a spanyolországi Ferrol kikötőjébe. Itt kijavították a sérült részeket, így továbbhajózhatott a cél felé. Bár az obeliszk csaknem a tengerbe süllyedt, végül sok viszontagság után, 1878. január 21-én befutott a londoni kikötőbe, ahol a nép nagy ovációval fogadta. 1878. szeptember 12-én helyezték az 5 méter magas szürke gránit talapzatra. Az obeliszk lábánál heverő két bronz szphinx – amely a hagyományos egyiptomi szphinxek viktoriánus változata – is ekkoriban készült el George John Vulliamy angol építész műhelyében. Az obeliszk alapjának négy oldalán a „tű” útjának rövid történetét olvashatjuk.[5][2][6][3]

Kleopátra tűje a Central Parkban

A New York-i tű[szerkesztés]

A New York-i obeliszk párja a londoninak, amelyet az egyiptomi kormány ajándékozott az Egyesült Államoknak, a kölcsönös barátság megerősítése végett. 1881-ben állították fel a Central Parkban, amely a Metropolitan Múzeum mögött áll.[7] Az ötlet egy New York-i obeliszk beszerzéséről, egy 1877-es újságcikk kapcsán született, amiben épp a Londonba szállított darabról cikkeztek. A New York-iak úgy gondolták, ha Párizsnak és Londonnak van egy-egy obeliszkje, akkor nekik miért ne lehetne? Az alexandriai földrengéseknek is ellenállt másik heliopoliszi obeliszk szállítása nem volt egyszerű feladat. A 224 tonnás kőoszlopot először függőleges helyzetből vízszintesbe kellett helyezni sérülés nélkül, majd egy teherhajóhoz vontatni. Az SS Dessoug gőzhajó kapta a feladatot, hogy óvja a több ezer kilométeres úton az Atlanti-óceánon. 1880. június 12-én indult el vele Egyiptomból, gyomrában a súlyos teherrel. A több hetes út után, a Hudson partjáról harminckét párba fogott ló vontatta el a Central Parkba. A felállítására 1881. február 22-én került sor. Az eseményt hatalmas ceremónia kísérte és több tízezren voltak rá kíváncsiak.[1][2][7]

A párizsi tű[szerkesztés]

A Luxor obeliszk Párizsban (2008)

A párizsi obeliszket is a „tűk” közé veszik, holott az valójában nem tartozik hozzájuk, hiszen ez a luxori templom obeliszkjének a párja, amely két méterrel magasabb. A II. Ramszesz idejéből származó 3300 éves, hieroglifákkal díszített egyiptomi oszlop, Párizs VIII. kerületében, a Champs-Élysées keleti végén fekszik a nyolcszögletű Concorde tér közepén, amely egykor a Luxori templom bejáratánál állt. A londonihoz és a New York-i oszlophoz hasonlóan, ezt is Mohammed Ali ajándékozta Franciaországnak 1829-ben.[8] 1833. december 21-én érkezett Párizsba, majd 1836. október 25-én I. Lajos Fülöp francia király uralkodása idején került felállításra. A három Kleopátra tűje közül ez a legnagyobb a maga 23 méteres magasságával és 250 tonnás tömegével.[9][10] Az obeliszket két szökőkút – a folyami és a tengeri hajózás jelképei – és Franciaország nyolc vezető városának alakjai veszik körül.[1][11]

Érdekességek[szerkesztés]

  • III.Tuthmószisz legalább hét obeliszket állított fel: ötöt Thébában, kettőt pedig Helipoliszban. Ezekből négy maradt ránk, de egyik sincs az eredeti helyén.[2]
  • A Kleopátra tűje mindhárom világvárosban a legrégibb ember alkotta szabadtéri műtárgy.[12]

Londoni obeliszk[szerkesztés]

New York-i obeliszk[szerkesztés]

  • Egy időkapszulát helyeztek a New York-i obeliszk alá, ami tartalmazza az 1870-es amerikai népszámlálási adatokat, a Bibliát, a Webster szótárat, Shakespeare összes művét, egy egyiptomi útikönyvet és az amerikai függetlenségi nyilatkozat egy másolatát.[1]
  • Az eltelt évszázad sajnos nem tett jót az egykor Egyiptom sivatagi homokját élvező kőmonstrumnak. 2010-ben Záhi Havássz egyiptológus nyílt levelet intézett a "Central Park Felügyelőség" és a New York-i polgármester felé, amiben kifejtette, amennyiben nem hajlandók érdemi erőfeszítéseket tenni a kőoszlop megmentéséért, azonnal szolgáltassák vissza megóvása érdekében. 2011-ben az egyiptomi kormány is hasonló tartalmú levelekkel fenyegette a város vezetését: ha nem fordítanak kellő figyelmet a 3500 éves obeliszkre, akkor visszavennék azt, hiszen rendkívül rossz állapotban van. Sajnos az egyiptomiak aggodalma nem alaptalan. A Metropolitan Múzeum azonban egy 1980-as tanulmányára hivatkozva – amiben elemezték az oszlopon található feliratokat, és megállapították, az obeliszk nem a közelmúltban, hanem sok száz évvel ezelőtt sérült meg – visszautasították a kérést.[1]

Párizsi obeliszk[szerkesztés]

Az obeliszkek adatainak összehasonlító táblázata[szerkesztés]

Helyszín Felállításának ideje Magassága Tömege
London 1878. szeptember 12. 20,88 m 186 t
New York 1881. február 22. 21,21 m 224 t
Párizs 1836. október 25. 22,55 m 250 t

További információk[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f Pakos
  2. a b c d e Blogspot
  3. a b c Ghost Tours
  4. Timelines
  5. a b c Zsike 2008
  6. a b c Okamoto
  7. a b c d Ubornyák 2012
  8. Párizs látnivalói - Concorde tér. Hellovilág.hu
  9. Concorde tér Párizs. Párizsilátnivalók.hu
  10. Concorde tér. Párizs.eoldal.hu
  11. Top 10 látnivaló Párizsban. Világutazó.net
  12. Kleopátra tűje 1). Worldpress.com
  13. Aiguille de Cléopâtre. A view on cities .com

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cleopatra’s Needle című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]