Ugrás a tartalomhoz

Nílusi csata

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nílusi csata
A nílusi csata Luny Thomas festményén.
A nílusi csata Luny Thomas festményén.

KonfliktusNapóleoni háborúk
Időpont1798. augusztus 1.
HelyszínAbukír, Egyiptom
Eredménybrit tengeri győzelem
Szemben álló felek
 Franciaországbrit Nagy-Britannia
Parancsnokok
francia François-Paul Brueys d’Aigailliers admirális brit Horatio Nelson admirális
Szemben álló erők
13 sorhajó, 4 fregatt, 30 kisebb hajó14 sorhajó
Veszteségek
1700 halott,
3600 sebesült,
3000 eltűnt vagy hadifogságba esett
218 halott,
677 sebesült
Térkép
Nílusi csata (Egyiptom)
Nílusi csata
Nílusi csata
Pozíció Egyiptom térképén
é. sz. 31° 20′, k. h. 30° 07′31.333333°N 30.116667°EKoordináták: é. sz. 31° 20′, k. h. 30° 07′31.333333°N 30.116667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Nílusi csata témájú médiaállományokat.

A nílusi csata, vagy más néven abukíri tengeri csata 1798. augusztus 1-jén zajlott le brit és francia flottakötelékek között, Alexandria közelében, a napóleoni háborúk során.

A csata előzményei

[szerkesztés]

Napoléon Bonaparte tábornok 1798-ban azt tervezte, hogy Egyiptom megszállásával veszélyezteti a britek uralmát Indiában. Miután kitudódott a franciák terve a brit Admiralitás Nelsont küldte a Földközi-tengerre, hogy felderítse a francia flotta mozgását. Nelsont azonban egy vihar megakadályozta feladatának teljesítésében.

A francia expedíciós flotta közben elfoglalta Málta szigetét, és innen indult tovább Egyiptomba. Nelson azonban a franciák előtt ért Egyiptomba. Mivel az alexandriai kikötőt üresen találta, visszahajózott Szicíliába, hogy feltöltse készleteit. Eltökélte, hogy felkutatja a francia flottát, ezért visszaindult Egyiptomba, ahol augusztus 1-jén rábukkant a Brueys admirális vezette fő erőkre. A 13 sorhajóból és 4 fregattból álló francia hajóhad az Abukíri-öbölben horgonyzott.

A csata

[szerkesztés]
Jean Gros: Az abukiri csata
Hadmozdulatok a nílusi csatában. A brit hajók piros, a francia hajók kék színnel vannak jelölve

A nap már későre járt és a francia hajók kitűnő védelmi állást foglaltak el (egy homokos öbölben sorakoztak fel, amelyet egy oldalról az Abukír szigetén felállított parti üteg is védett). Nelson mégis azonnal kiadta a támadási parancsot. A brit hajóknak sikerült ügyes manőverekkel bejutniuk az öbölbe a franciák mögé. Ádáz küzdelem bontakozott ki. Nelson a fején sebesült meg.

A csata este tíz órakor érte el a tetőpontját, amikor a francia zászlóshajó, a 120 ágyús Orient felrobbant, és a legénység túlnyomó része – Brueys admirálissal együtt – odaveszett. Egész éjszaka folyt a harc, végül a britek két hajó kivételével valamennyi francia hajót megsemmisítették vagy elfogták.

Következmény

[szerkesztés]

A nílusi csatának fontos következményei voltak. Bonaparte tábornok hadserege Egyiptomban rekedt és végül vereséget szenvedett. Nem sokkal később Málta a britek kezébe kerül. Ez a két esemény megszilárdította Nagy-Britannia helyzetét a Földközi-tenger térségében.

Források

[szerkesztés]