Kislőd

	Kislőd
	Római katolikus templom
	; Kislőd címere
	; Kislőd címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Ajkai
Jogállás	község
Polgármester	Somogyi Anna Mária (független)
Irányítószám	8446
Körzethívószám	88
	Népesség
Teljes népesség	1156 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	30,54 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	38,18 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 08′ 44″, k. h. 17° 37′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 44″, k. h. 17° 37′ 21″
	Kislőd Pozíció Veszprém vármegye térképén
	Kislőd weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kislőd témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2019. február 20.) ezen a változaton alapul.

Kislőd (németül Kischludt) község Veszprém megyében, az Ajkai járásban.

Fekvése

A falu a Bakony hegység lábánál, egy háromszög alakú völgyben fekszik.

Vonattal megközelíthető a Székesfehérvár–Veszprém–Celldömölk–Szombathely-vasútvonalon; állomása Városlőddel közös.

Története

A települést először egy 1492-es oklevélben említik mint a lövöldi (városlődi) karthauziak birtokát. A mohácsi vészt követően a Veszprémi Püspökség irányítása alá került, de külterületén a Balassa család is rendelkezett földekkel. Lakossága a 16-17. században jobbágyokból és egyházi nemesekből állt.

Számos forrás utal arra, hogy Mátyás király vadászatai alkalmával járt a településen.^[forrás?]

A településre az 1730-as években nagyszámú német telepes érkezett, jelentős részük faszerszám-, faedény-, épületfa- és zsindelykészítéssel foglalkozott. A térségen belüli gazdasági szerepét évszázadokon keresztül a település határában működő vas- és üveghuta, a kőedénygyár, majd rövid ideig a téglagyár adta. A község határában feltárt bauxit-telér kitermelését 1962-ben kezdték meg.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	1208	1194	1202	1179	1172	1156
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 28,2% németnek, 3,6% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,9%, református 3,7%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 5,2% (17,4% nem nyilatkozott).^[4]

Nevezetességei

Kislőd főterén, a barokk-klasszicista stílusban épült Római Katolikus Plébániatemplom közelében található a település leghíresebb látnivalója, a Rőthy Mihály Egyháztörténeti Múzeum,^[5]^[6] amely kegytárgy-gyűjteményéről ismert. Kuriózuma egy 1402-es évszámmal ellátott gerendarész, melyet a német telepesek hoztak magukkal emlékül. A múzeum megtekintéséhez előzetesen időpontot kell kérni a plébánián. A település említést érdemlő műemléke még a temetőben található Kálvária.

Kislőd kiemelkedő turisztikai és rekreációs központja a Sobri Jóska Bakonyi Kalandpark,^[7]amely 2009 nyarán nyitotta meg kapuit a vendégek előtt. Itt található Magyarország egyik leghosszabb drótkötélpályája.

A kalandparktól induló 6,2 km hosszúságú tanösvény egészen Úrkútig, a csárdahegyi őskarsztig vezet.

A falu büszkesége a német nemzetiségi énekkar, amely nemcsak a faluban, hanem a falu határain kívül is gyakran ad önálló műsort.