Keksz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
keksz
Típus nassolnivaló
Alapanyagok sütőpor, liszt, édesítőszerek, zsiradék
A Wikimédia Commons tartalmaz keksz témájú médiaállományokat.

A keksz egy kisméretű péktermék, amelyet különböző élelmiszeripari alapanyagok felhasználásával állítanak elő, mint például a sütőpor, liszt és édesítőszerek.

A keksz története[szerkesztés]

A kekszek, a sütemények, a csokoládé és a cukrászáruk története az emberiséggel egyidős. Az ősember mézzel és édes gyümölcsökkel elégítette ki az édes íz iránti természetes igényét. A civilizációk kialakulásakor ugyancsak a méz és a gyümölcsök voltak az édességek fő alapanyagai, amelyeket különböző formában fogyasztottak az egyiptomi, arab, kínai, görög és római kultúrákban. Később ezek az egyre változatosabb receptek szerint készültek, és szerves részeivé váltak a vallásos szertartásoknak és az ünnepi alkalmaknak.

A középkorban az angol pékek úgy készítettek kekszet, hogy a kisült kenyeret megédesítették és visszarakták a kemencébe, hogy megkeményedjen. A kereskedelem bővülésével, külföldről behozott magvakkal, szárított gyümölcsökkel és fűszerekkel ízesítették a kekszeket és süteményeket. Kezdetben csak a gazdagok férhettek hozzá ezekhez a luxuscikkekhez, de az árak csökkenésével később egyre több ember élvezhette ízüket.[1]

A név története[szerkesztés]

Önmaga a szó jelentése változik a világ különböző régióiban. A keksz angol neve, a biscuit, azaz kétszer megsütve a franciából származik, de egyes állítások szerint a német keks szót az angol cakes szóból ferdítette a Bahlsen cég, s azóta vált gyűjtőfogalommá. Feltehetően ebből született a magyar keksz szó is.[2] (Magyarországon az 1920-as, 1930-as években még a kéksz alakváltozatot használták írásban, ami arra utal, hogy az elnevezés angolból lett átvéve.) Bár a modern olaszországi nyelvjárásban a biscotto szó mindenféle cukrászterméket jelent, és nem az ízletes édességekre utalva, mégis a világ legnagyobb részén olyan jelentéssel bír, mint a mi nyelvünkben, egy keményre sütött, ropogós, morzsálódó édességre, kivéve az Amerikai Egyesült Államokat és Kanadát, ahol egy egyszer átsütött, puhább cukrászterméket jelent.

A keksz a brit kultúrában[szerkesztés]

Egy tejsodós keksz fényképe

A keksz egy ropogós ínyencfalatot jelent, akár egy kis, lapos süteményt, mint Észak-Amerikában ahol „cookie”-nak (sütikének), vagy „crackernek” (ropogtatnivalónak) nevezik. A keksz, mint szóértelem vonatkozik a szendvics típusú kekszekre is, ahol egy réteg krém avagy lekvár be van téve két keksz közé. Az Egyesült Királyságban, a „cookie” szó csak meghatározott édességekre vonatkozik, mint például a „chocolate chip cookie”-ra („csokoládés kis sütikékre”), vagy az amerikai stílusú nagyobb és puhább kekszekre.

Édes kekszeket gyakran esznek ropogtatnivalóként, és általában búzalisztből készül, mézzel vagy cukorral édesítve. A különböző változatok tartalmazhatnak csokoládét, gyümölcsdarabkákat, lekvárt, mogyorót, vagy helyenként más ételeket töltenek meg vele. Külön szekció létezik a legtöbb angliai szupermarketekben a kekszek számára. Az Egyesült Királyságban nemzeti hagyománynak számít a keksz és a tea együtt fogyasztása, mint nélkülözhetetlen társa a teának. Számos teafogyasztó beleáztatja a kekszét a teába, így élvezve a teát felszívott, puhább kekszet a tea fogyasztása előtt.

Sós kekszeket, és sok más hozzá hasonló pékterméket fogyasztanak sajttal nagyobb étkezések után. Más ízesítéssel is található keksz a piacon, például hagyma, sajt, avagy olvasztott sajt, és oliva ízesítésű kekszek. Általában ezen típusú kekszeknek is megvan a maguk helye a szupermarketekben, leggyakrabban az édes kekszek szekciója mellett.

Többségében Ausztráliában, Dél-Afrikában, Indiában és Írországban az angol jelentését használják a keksz szónak, az édes kekszre utalva. Itt említendő meg két híres ausztráliai-ázsiai keksz fajta, az ANZAC keksz, és a Tim Tam keksz. Nem elfelejtendő az Amerikai Egyesült Államok egyik legkiemelkedőbb sütemény és keksz készítőjét megemlíteni, a The National Biscuit Companyt, azaz mai nevén a Nabisco céget.

Az észak-amerikai kultúrában[szerkesztés]

Biscuit[szerkesztés]

Amerikai keksz mézzel

Az amerikai angolban, a biscuit szó olyan kis kenyeret, pékterméket jelöl, amely sütőport vagy szódabikarbónát, vagy élesztőt tartalmaz, a kovász elkészítése már nem annyira jellemző. A keksz, mint péktermék egy olyan készítményt jelent amit hamar el lehet készíteni, ezért is nevezik gyors kenyérnek, biscuitnek. Sok esetben az amerikai biscuit a magyar pogácsához hasonlítható. A magyar keksznek megfelelő változatot inkább cookie néven illetik.

A biscuitek kellemesen pirult barna külsővel, és puha belsővel bírnak, hasonlóan sok angliai társaikhoz. Az édes biscuit részlegesen vagy teljesen be van borítva, avagy tartalmaz különböző ízesítőanyagokat, példának okáért gyümölcs, általában eper, dzsúzalapú szörp, és különböző krémek. Kanadában a sós és az édes biscuiteket egyaránt ugyanúgy nevezik, esetleg még sütőporos kekszeknek, vagy teakekszeknek is nevezik őket.

A biscuitek nagyon elterjedtek a Dél-Amerikai konyhaművészetben is, és általában íróval (tejtermék) készülnek. A régióban hagyományosan kísérő fogásként szokták felszolgálni a főfogások mellé. Mint a reggeli kelléke, gyakran fogyasztják vajjal, alacsony cukortartalmú cukornádszörppel, cirokszörppel, mézzel és gyümölcsös lekvárral. Más fogásokkal együtt, általában vajjal vagy édes mártással eszik, édes fűszerek helyett. A biscuit édes mártással a reggeli elmaradhatatlan része, gyakran a főfogás.

Egy átlagos változata az alap biscuitreceptnek a sajtos biscuit, amely cheddar sajt vagy amerikai sajt hozzáadásával készül.

Az amerikai biscuit sütve elkészíthető több módon. A tésztát kinyújtva vághatunk belőle köröket, ami a sütés után réteges hengerré alakul. Ha adunk hozzá egy kis vizet, a tészta anyaga sokkal puhábbá és formálhatóbbá változik, és így készíthetünk drop biscuit, egy kiskanál segítségével. Létezik még a nagy csepp keksz is, az eltérő mérete és a kemény külső felülete miatt, amit még macskafej keksznek (cathead biscuit) is neveznek. Előreformázott, félkész kekszek vásárolhatóak a szupermarketekben, kis henger alakú tészták formájában, kartondobozokban.

A biscuitek mindenütt jelenlevő termékek az Egyesült Államokban, és szerves része a gyorsétterem láncok nyújtotta reggeliknek, keksz szendvics formájában. A keksz szendvics először a Hardee's étteremláncban látta meg a napvilágot, így válaszolva a McDonald’s Egg McMuffin nevű reggelijére. Eltérően a hagyományos vidéki recepttől, a Hardee's hozzáadott még kolbászt, sajtot, tojást, steaket, és csirkét a reggelihez. A reggeli kekszek sokkal nagyobbak, mint az átlagos kekszek, ugyanakkora vagy nagyobb, mint egy átlagos, gyorséttermi hamburger. Ezenfelül, a kekszet még köretnek is használják a sült csirke mellé, például a Kentucky Fried Chicken, Church's Chicken, Popeyes Chicken & Biscuits, és a Bojangles' Famous Chicken n' Biscuits gyorsétteremláncok.

Cookie-k[szerkesztés]

Kutyakekszek[szerkesztés]

A kutyakekszek ételkiegészítőként szolgálnak az étel mellé, a kutyák számára, hasonlóan az emberi táplálkozási szokásokhoz. Ezek általában kemények és szárazak. A kutyakekszeket csontot utánzó, laposabb formában vagy egyszerű csontot imitáló formában állítják elő és árulják. A gyártók szerint a keksz formája, keménysége és szárazsága miatt segít a kutyák fogainak a tisztán tartásában, így idézve elő egészségesebb szájüreget a kutyáknak.[forrás?]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Archivált másolat. [2009. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 2.)
  2. Leibniz (keksz)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Biscuit című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]