Kardos Pál (irodalomtörténész)

	Kardos Pál
Született	1900. február 24.; Debrecen
Elhunyt	1971. július 2. (71 évesen); Debrecen
Állampolgársága	magyar
Szülei	Kardos Albert
Foglalkozása	műfordító; irodalomtörténész;
Iskolái	Párizsi Egyetem (1924–); Budapesti Tudományegyetem (1918–1919); Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem (1919–1922); Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem (–1956);
Sírhelye	Debreceni köztemető
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk az irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Kardos Pál (egyértelműsítő lap).

Kardos Pál (Debrecen, 1900. február 24.^[3] – Debrecen, 1971. július 2.^[4]) magyar irodalomtörténész, tanár, az irodalomtudományok kandidátusa (1957).

Életpályája

1917-ben érettségizett a debreceni református gimnáziumban. 1918–1919 között a Budapesti Tudományegyetemen, 1919–1922 között a debreceni Tisza István Tudományegyetemen tanult. 1923–1925 között a Debreceni Zsidó Gimnázium óraadó, 1925–1927 között helyettes, 1927–1944 között rendes tanára volt. 1924-ben a párizsi Sorbonne vendéghallgatója volt. 1926-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-német szakos tanári diplomát szerzett. 1927–1947 között a debreceni Ady Társaság egyik alapító tagja volt. Budapesti tanulmányai alatt az Eötvös Collegium tagja volt. 1944-ben munkaszolgálatos volt. 1945–1946 között a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium tanára volt. 1946–1947 között a budapesti izraelita hitközség gimnáziumának rendes tanára volt. 1947–1950 között az Írói Munkaközösség tagja és főtitkára volt. 1947–1952 között a Debreceni Tudományegyetem, illetve a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar II. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének intézeti tanára, 1952–1962 között docense, 1962–1965 között egyetemi tanára volt. 1950–1956 között a Magyar Írók Szövetsége debreceni csoportjának elnöke volt. 1956-ban végzett az Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemen. 1965-ben vonult nyugdíjba.

Munkássága

1930-ban feltűnt Kardos Lászlóval közösen írt tanulmányuk, melyben a Hankiss–Juhász szerzőpár a kortárs magyar irodalomról írt francia nyelvű könyvét bírálták. Cikkeiben és könyvismertetéseiben is, a Válaszban és a Tiszántúli Figyelőben elsősorban a 20. század magyar irodalmával foglalkozott. 1949-ben a magyar zsidóság sorsát vázolva tanulmányt írt az elpusztult hajdúböszörményi közösség történetéről. Tudományos értékű Nagy Lajosról (1958) és Babits Mihályról írt monográfiája (1972). Sok ismeretlen adat felkutatásával gazdagította a Móricz-irodalmat. Kisebb cikkeiben és írásaiban a Nyugat íróival és a debreceni szellemi élet történetével foglalkozott.

Családja

Szülei: Kardos Albert (1861–1945) irodalomtörténész és Szobotka Malvin (?-1945) voltak. Első felesége, Weisz Klára (?-1945) volt. Fia, Kardos Ferenc (1932–1945) volt. Felesége, szülei és egyetlen gyermeke a holokauszt áldozata. Második felesége; 1946-tól Gottesmann Dóra volt. Testvére, Kardos László (1898–1987) irodalomtörténész volt.

Sírja a Debreceni köztemetőben található.

Művei

Révai Miklós nyelvészeti munkásságának tudományos értéke (Tanári szakdolgozat; Debrecen, 1923)
Bírálat Hankiss–Juhász Panorama de la littérature hongroise című művéről (Kardos Lászlóval, Debrecen, 1930)
Az új magyar irodalom története francia nyelven (1930)
Arany János izenete (Debrecen, 1942)
A modern héber irodalom története 1782-től napjainkig (1943)
A debreceni Ady-Társaság húszéves története 1927-1947 (Debrecen, 1947)
Adalékok a hajdúböszörményi zsidóság történetéhez (Hajdúböszörmény, 1949)
Magyar irodalom történet (1951)
A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig (1951)
Tóth Árpád négy ismeretlen verse (Irodalomtörténeti Közlemények, 1953)
Tóth Árpád, a debreceni hírlapíró (Építünk. A Magyar Írók Szövetsége debreceni csoportjának folyóirata, 1953)
Elbeszélések (1954, 1958)
A "Nyugat" debreceni kapcsolatai (1955)
Móricz Zsigmond nyilatkozata és levele a Légy jó mindhalálig debreceni bemutatójáról (1956)
Móricz Zsigmond és Nagy Lajos parasztábrázolásáról (Alföld, 1956)
Ady Endre – Móricz Zsigmond (egyetemi jegyzet, Kovács Kálmánnal; 1957, 1960)
Nagy Lajos élete és művei (Budapest, 1958)
Oláh Gábor (Alföld, 1958)
A „Kiskunhalom”-ról (Kortárs, 1958)
Ady Endre (1959)
Vadember (1959)
A Nyugat a forradalom alatt (1960)
Ady költészete (1960)
Költők jártak Debrecenben (Alföld, 1961)
Ady és Babits kapcsolata 1919-ig (Acta Universitatis Debreceniensis, 1961)
Ének a magasban (1962)
Nagy Zoltán költészete (Budapest, 1962)
Nagy Lajos válogatott művei (1962)
Kosztolányi Debrecenben (1962)
Kardos Albert születésének 100. évfordulója alkalmából (1962)
Fagyejev (Budapest, 1963)
Babits viszonya Adyhoz 1919 után (1963)
A Válasz és az Ady Társaság (Alföld, 1964)
A fiatal Babits költői témái (Studia Litteraria, 1965)
Szabó Lőrinccel a forradalmak idején (Alföld, 1965)
Babits az első világháború alatt. 1–2. (Studia Litteraria, 1966)
Szekszárdon született (Alföld, 1966)
Majakovszkij Lenin poémája (1967)
Babits kapcsolata a század eleji katolikus mozgalommal (Studia Litteraria, 1967)
Debrecen, Hortobágy (1968)
Babits Mihály két művéről (Irodalomtörténet, 1970)
„Lázadás” Lukács György ellen (Alföld, 1971)
Babits Mihály (Budapest, 1972)
Irodalmi tanulmányok (válogatta és szerkesztette: Fülöp László, Budapest, 1979)

Díjai

Munka Érdemrend arany fokozata

Jegyzetek

↑ ^a ^b BnF-források (francia nyelven)
↑ ^a ^b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2022. szeptember 15., PIM59947
↑ Születése bejegyezve a debreceni születési akv. 440/1900. folyószám alatt.
↑ Halálesete bejegyezve a debreceni állami halotti akv. 909/1971. folyószám alatt.

Források

Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
Névpont.hu
Kortárs magyar írók

További információk

Szabolcsi Miklós: Kardos Pál: Nagy Lajos élete és művei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1959)
Bata Imre: Nagy Zoltán: Ének a magasban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962)
Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.
Fülöp László: Kardos Pál köszöntése (Alföld, 1970. 5. sz.)
Kardos László: Kardos Pál hetven éves (Élet és Irodalom, 1970. 8. sz.)
Halálhír (Népszabadság, 1971. július 3.)
Fáy Árpád: Búcsú Kardos Páltól (Élet és Irodalom, 1971. 28. sz.)
Bán Imre: Kardos Pál (Alföld, 1971. 8. sz.)
Juhász Béla: Kardos Pál (Irodalomtörténet, 1971. 4. sz.)
Vargha Kálmán: Kardos Pál (Irodalomtörténeti Közlöny, 1971. 4. sz.).
Rónay László: Kardos Pál: Babits Mihály (Alföld, 1972)
Melczer Tibor: Kardos Pál: Babits Mihály (Irodalomtörténeti Közlemények, 1974)
Gottesmann Dóra: Kardos Pál két Ady-írása (Múzeumi Kurír, 1977)
Kardos Pál Bibliográfia. Összeállította: Tikász Józsefné. (A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanárainak munkássága. 10. Debrecen, 1980)
Laczkó András: Kardos Pál: Irodalmi tanulmányok. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1980)
Kilián István: Kardos Pál: Irodalmi tanulmányok. (Helikon, 1981)
Kiss Tamás: Kardos Pál: Irodalmi tanulmányok (Alföld, 1981)
Emed Alexander: Egy debreceni literátor. Kardos Pál (Ezredvég, 2007)

[500b5109082db2e1a93dae5874b184d322ace195-1] BnF-források (francia nyelven)

[88d2dc94bf35d5e740698e6171b35c9b0a568265-2] Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2022. szeptember 15., PIM59947

[3] Születése bejegyezve a debreceni születési akv. 440/1900. folyószám alatt.

[4] Halálesete bejegyezve a debreceni állami halotti akv. 909/1971. folyószám alatt.

[1]

[2]

[3]

[4]

Kardos Pál
Született	1900. február 24.^[1] Debrecen^[2]
Elhunyt	1971. július 2. (71 évesen)^[1] Debrecen^[2]
Állampolgársága	magyar
Szülei	Kardos Albert
Foglalkozása	műfordító irodalomtörténész
Iskolái	Párizsi Egyetem (1924–) Budapesti Tudományegyetem (1918–1919) Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem (1919–1922) Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem (–1956)
Sírhelye	Debreceni köztemető
Sablon • Wikidata • Segítség