Kovács Kálmán (irodalomtörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kovács Kálmán
Született 1930. május 6.
Kaposszentbenedek
Elhunyt 1983. január 21. (52 évesen)
Debrecen
Nemzetisége magyar
Foglalkozása irodalomtörténész,
egyetemi tanár

Kovács Kálmán (Kaposszentbenedek, 1930. május 6.Debrecen, 1983. január 21.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa (1961).

Élete[szerkesztés]

1948-ban érettségizett Csurgón, ezután a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, magyar-angol szakon tanult tovább. 1953-ban egyszakos oklevelet szerzett, mivel időközben megszüntették a nyugati nyelvek oktatását. 1953 és 1956 között aspiráns volt Barta János mellett.

1956-ban egyetemi adjunktussá nevezték ki. 1961 és 1963 között magyar irodalomtörténetet oktatott az újvidéki egyetemen a magyar–jugoszláv kulturális egyezmény keretében.

Miután hazatért, az Alföld című lap szerkesztésével foglalkozott. 1969 és 1972 között a folyóirat főszerkesztője volt. 1976-ban egyetemi tanárrá nevezték ki. Tudományos érdeklődésének homlokterében a 19. századi magyar irodalom és kritika állott, de foglalkozott a kortárs magyar irodalommal is.

Tagja volt a Magyar Írók Szövetségének, a Kritikusok Nemzetközi Szövetségének, valamint az MTA Irodalomtudományi Bizottságának.

Művei[szerkesztés]

Több tanulmányát jelentették meg az Alföld, az Irodalomtörténet, a Helikon, a Tiszatáj és más lapok hasábjain, valamint különböző tanulmánykötetekben, egyetemi jegyzetekben.

Kötetei is megjelentek, a fontosabbak:

  • Fejezet a magyar kritika történetéből (Bp., 1963)
  • Eszmék és irodalom (Bp., 1975)

Források[szerkesztés]