Kalános
Kalános (Kálnica) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Trencséni | ||
Járás | Vágújhelyi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1396 | ||
Polgármester | Ján Krchnavý | ||
Irányítószám | 913 09 | ||
Körzethívószám | 032 | ||
Forgalmi rendszám | NM | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1024 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 39 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 223 m | ||
Terület | 26,40 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 45′ 46″, k. h. 17° 55′ 52″48.762778°N 17.931111°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 46″, k. h. 17° 55′ 52″48.762778°N 17.931111°E | |||
Kalános weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalános témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kalános (szlovákul Kálnica) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban. Rozson- és Uraságikálnic egyesítésével jött létre.
Fekvése
[szerkesztés]Vágújhelytől 7 km-re keletre fekszik.
Története
[szerkesztés]1396-ban „Kabucza” alakban említik először. 1422-ben „Kalnicz”, 1436-ban „Kalnycha”, 1478-ban „Kalnicza” néven szerepel a korabeli forrásokban. A Kálniczy és Rozsoni családok birtoka, majd a beckói váruradalom része volt. 1598-ban 23 ház állt a településen. 1720-ban 34 adózója és szőlőskertje is volt. 1784-ben 58 házában 65 családban 410 lakos élt.
Rozsonkálnicnak 1598-ban 11 háza volt. 1784-ben 43 ház állt itt, 43 család lakott bennük 258 lakossal.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KALNITZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura B. Mednyánszky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Betzko Vár alatt, fél mértföldnyire, földgye termékeny, szőlös kertyei is vagynak.”[2]
1828-ban 64 háza volt 641 lakossal; Rozsonkálnicon 1828-ban 38 házában 401 lakos élt. A két település a 19. század elején egyesült. Lakóik mezőgazdaságból, szőlőtermesztésből, állattartásból, szövésből éltek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kálnicz, Trencsén m. tót falu, Beczkóhoz 1/2 óra; 228 kath., 443 evang., 22 zsidó lak. Két részre osztatik u. m. Beczkó-, és Rozson-Kálniczra, az elsőt a beczkói uradalom, a másikat többen birják. Ut. post. Trencsén.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 952, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1003 lakosából 992 szlovák volt.
2011-ben 1031 lakosából 974 szlovák volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
- ↑ Kálnicz | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. július 25.)