Fejes káposzta
| Fejes káposzta | |
|---|---|
 | |
| Származás | |
| Mediterráneum, 1. század | |
| Osztályozás | |
| Nemzetség: | Brassica |
| Faj: | B. oleracea |
| Rassz: | B. o. convar. capitata |
| Változat: | B. o. convar. capitata var. alba |
| Fajta: | számos |
 A Wikimédia Commons tartalmaz | |
| Energia 25 kcal 103 kJ | |
| Szénhidrátok | 5.8 g |
|---|---|
| - Cukrok 3.2 g | |
| - Étkezési rostok 2.5 g | |
| Zsír | 0.1 g |
| Fehérje | 1.28 g |
| Tiamin (B1-vitamin) 0.061 mg | 5% |
| Riboflavin (B2-vitamin) 0.040 mg | 3% |
| Niacin (B3-vitamin) 0.234 mg | 2% |
| Pantoténsav (B5-vitamin) 0.212 mg | 4% |
| B6-vitamin 0.124 mg | 10% |
| Folsav (B9-vitamin) 53 μg | 13% |
| C-vitamin 36.6 mg | 44% |
| Kalcium 40 mg | 4% |
| Vas 0.47 mg | 4% |
| Magnézium 12 mg | 3% |
| Foszfor 26 mg | 4% |
| Kálium 170 mg | 4% |
| Cink 0.18 mg | 2% |
| A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis | |
A fejes káposzta vagy édes káposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. alba) a vadkáposzta (Brassica oleracea) egy termesztett változata. Szinte egész évben fogyasztható. Több mint 4000 éve termesztik.
C-vitamin-tartalma 40–50 mg/100 g. A télre eltett savanyított káposzta nyersen fogyasztva szinte a teljes C-vitamin-tartalmát megőrzi, miként a B1- és B2-vitamint is, ezért nagyon fontos vitaminforrás. Az első évben növeszti az ehető fejet, a másodikban (ha nem takarították be) pedig a becőtermést a magokkal, amikről szaporítható.
Fajták
[szerkesztés]A tenyészidő hossza szerint négy típusát különböztetjük meg:
- a rövid tenyészidejű (55–70 nap) fajtákat korai, friss fogyasztásra termesztik;
- a közepes tenyészidejű (70–120 nap) nyári fajtákat szintén friss fogyasztásra termesztik;
- az őszi és téli fajtákat ipari feldolgozásra és téli tárolásra;
- az áttelelő fajtákat ősszel ültetik ki és tavasszal takarítják be.
A káposztatermelés hagyományait bemutató egyik legnagyobb magyarországi rendezvény a Demecseri Káposztás Napok (szeptember 26-28).
Termesztése
[szerkesztés]A hideget jól tűri, de a −4 °C alatti hőmérsékletet csak az úgynevezett áttelelő fajták viselik el. Az árnyékot, félárnyékot nem tűri. A hibrid fajtákat öntözni kell. Nagy termést csak tápanyagdús talajon hoz.
Ha nem takarítják be, a második nyáron hosszú szárat hajt (kétéves növény), amelyen virágok, a virágokból száraz - éretten kétfelé nyíló - becőtermés, s benne a magok fejlődnek.
Termelése
[szerkesztés]1.  Kína |
36,1 |
2.  India |
10 |
3.  Oroszország |
2,5 |
4.  Dél-Korea |
2,4 |
5.  Ukrajna |
1,5 |
6.  Japán |
1,4 |
7.  Indonézia |
1,3 |
8.  Vietnám |
1,1 |
9.  Kenya |
1 |
10.  Törökország |
0,9 |
| – | |
75.  Magyarország |
0,04 |
| .. | |
| Föld összesen | 73,828 |
2023-ban a fejes káposztát 148 országban termesztették 2,3 millió hektár földterületen, és az éves termésmennyisége meghaladta a 73,8 millió tonnát. 2013 és 2023 között az avokádó földterülete 2,30 millió hektárról 2,3 millió hektárra (2,1%) nőtt, míg a termésmennyisége 68,9 millió tonnáról 73,8 millió tonnára (7,1%) nőtt.[1]
A világ legnagyobb fejes káposzta termelői közé tartozik Kína (49%), India (13,6%), Oroszország (3,5%), Dél-Korea (3,3%) és Ukrajna (2,2%). Ezek az országok a 2023-as termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2023-ban Kína egyedül az éves termés majd felét (49%) adta a világ fejes káposzta termelésének.
Legnagyobb exportáló országok Spanyolország (20,4%), Kína (19,7%) és Mexikó (11,7%), míg a legnagyobb importországok az Egyesült Államok (12,4%), Kanada (12,2%) és az Egyesült Királyság (9,1%).
2023-ban Magyarország 46 ezer tonna fejes káposztát termelt, így a 148 országból a 75. legnagyobb fejes káposzta termelő volt. Magyarország főleg Spanyolországból (22,2%), Olaszországból (16%) és Németországból (14,9%) importált fejes káposztát. A behozott, valamint a megtermelt fejes káposzta egy részét tovább értékesítette az ország, főleg Szlovákia (17,8%), Finnország (17,6%) és Románia (12,8%) felé.[2]
Kártevői és betegségei
[szerkesztés]Kártevői
- tavaszi káposztalégy,
- keresztesvirágúak földibolhája,
- káposzta levéltetű,
- káposztalepke,
- káposzta-bagolylepke
- káposztapoloska,
- dohánytripsz,
- káposztamoly
Betegségei
- káposzta fuzáriumos sárgasága,
- káposzta xantomonászos feketeerűsége,
- káposztaperonoszpóra,
- káposzta plazmodiofórás gyökérgolyvája,
- káposzta botritiszes betegsége,
- káposzta szklerotíniás betegsége
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b https://www.fao.org/faostat/en/#data/QCL/visualize%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
- ↑ https://oec.world/en/profile/hs/cabbages?selector1699id=pctOption
Források
[szerkesztés]- MEK - Fejes káposzta
- Agroline - Káposztafélék növényvédelme Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Tankönyvtár - Fejes káposzta
- Gasztroabc - Fejes káposzta
További információk
[szerkesztés]
|
Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |