Jean Lefebvre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jean Lefebvre
Múzeumőr-szerepben A Mona Lisa tolvaja c. vígjátékban (1966)
Múzeumőr-szerepben A Mona Lisa tolvaja c. vígjátékban (1966)
Született Jean Marcel Lefebvre
1919. október 3.[1][2][3][4][5]
Valenciennes[6]
Elhunyt 2004. július 9. (84 évesen)[2][4][7][5]
Marrákes[8]
Állampolgársága francia
Házastársa
  • Yori Bertin (1967. május 20. – 1973. március 7.)
  • Yori Bertin (1974. december 13. – 1977. július 8.)
Gyermekei öt gyermek:
Színészi pályafutása
Tevékenység színész
Foglalkozása filmszínész
Iskolái Cours Simon
Halál okaszívinfarktus

A Wikimédia Commons tartalmaz Jean Lefebvre témájú médiaállományokat.

Jean Lefebvre (Valenciennes, Nord, Franciaország, 1919. október 3.Marrákes, Marokkó, 2004. július 9.) francia karakterszínész. Szerepelt George Lautner rendező sikeres filmvígjátékaiban, köztük több „Csendőr-filmben”, a Lövöldöző taták-ban, és George Lamoureux-nek a „7. század” kalandjairól szóló háborús vígjátékaiban,[9] emellett párizsi kabarékban és színházakban játszott, vidám népszínművek visszatérő sztárjaként. Több mint 150 filmben szerepelt, legtöbbször mellékszereplőként.

Élete[szerkesztés]

Származása, tanulmányai[szerkesztés]

Valenciennes-ben született, Georges Marcel Lefebvre kovácsmester és Zélia Louise Mathilde Masquelier fiaként. 18 hónapos korában elkapta a Járványos gyermekbénulást, tízéves koráig járást segítő szerkezetre szorul. Osztálytársai rokonszenvér bohóctréfákkal igyekezett elnyerni, énekesi, komikusi tehetsége korán megmutatkozott. 1934-től játszott iskolai és amatőr színpadokon.

Mindenfélébe belefogott, tanulmányait félbeszakította a második világháború. Fogságba esett, szüleit kitelepítették Châteauroux-ba és Neuvy-Saint-Sépulchre-be (Indre megyébe). Jean-t kényszermunkára vitték, de megszökött és visszament családjához. Minden munkát elvállalt, Limoges-ban villamosvezetőként és házaló fehérnemű-ügynökként dolgozott, a feketepiacon élelmiszert árult. A háború végén szüleivel együtt visszatért Valenciennes-ibe, egy ideig apjánál dolgozott, majd 1948-ban beiratkozott a párizsi színművészeti akadémiára, a Conservatoire-ba.

Színészi pályája[szerkesztés]

Operett műfajban kiváló eredményeket ért el, iskolai díjat is kapott. Szülei kívánságára operaénekesnek készült, azonban megfogadta René Simonnak, a híres drámatanárnak tanácsát és színművésznek állt. Az 1950-es évek elején párizsi kabarészínpadokon, bulvárszínházakban lépett fel. Hamarosan a Les Branquignols utazó színtársulat tagja lett, és két éven át turnézott velük az Egyesült Államokban.

1954-ben Henri-Georges Clouzot Ördöngösök c. bűnügyi thrillerfilmjében Simone Signoret mellett játszott kis szerepet. 1958-ban Yves Allégret rendező La fille de Hambourg (A hamburgi lány) című filmdrámájában Daniel Gélin és Hildegard Knef mellett játszotta a harmadik főszerepet. Figyelemre méltót alakított Georges Lautner 1963-as Lövöldöző taták c. akcióvígjátékában, Bernard Blier és Lino Ventura társaságában. Georges Lautner 1966-os Ne nous fâchons pas (Ne mérgelődjünk) című komédiájában Lino Ventura és Mireille Darc mellett egyenrangú főszereplővé vált.

A kisebb szerepek után nemzetközi ismertséget szerzett Jean Girault rendező 1964-es A Saint Tropez-i csendőr című vígjátékában, ahol Louis de Funès és Michel Galabru mellett egy naív, okoskodó, csetlő-botló kisembert játszott. A sikeres csendőr-film következő három folytatásában is ugyanezt a karaktert alakította. Éles konfliktusba került a főszereplő Louis de Funès-vel, aki saját szerepének hangsúlyozásához Lefebvre-t is – más színésztársaihoz hasonlóan – háttérbe szorította. Funès sztár-allűrjeit a rendező, Jean Girault sem fékezte meg, ezért Lefebvre kimaradt a „csendőr” utolsó két filmjének forgatásából. 1973-ban Robert Lamoureux rendező De hová tűnt a 7. század? c. háborús filmkomédiájában, és annak folytatásaiban Lefebvre hasonló tébláboló karaktert játszott.

Az 1970-es években pályája csúcsára ért, Együtt játszott a legnagyobb vígjátéki és drámai színészekkel, Jean Gabinnel, Louis de Funès-szel, Orson Welles-szel, Richard Burtonnel, Lino Venturával, Bourvillal, Paul Meurisse-szel, Jena-Paul Belmondóval, Bernard Blier-vel és Michel Serrault-val, olyan hírneves rendezők filmjeiben orgattak vele, Georges Lautner, Philippe de Broca, Roger Vadim, Gilles Grangier, Jean Girault, Costa-Gavras, Yves Robert, Édouard Molinaro, Yves Allégret, Robert Lamoureux és Julien Duvivier. Az IFOP közvéleménykutató 1981-es felmérése szerint a franciák harmadik legkedveltebb vígjátéki színésze volt, Louis de Funès és Coluche mellett.

Megrögzött játékszenvedélyétől azonban nem tudott szabadulni. Lóversenyekre járt, nagy összegekben kötött fogadásokat, emellett az Enghien-les-Bains-i kaszinókban is rendszeresen játszott. Adósságainak fedezésére az 1980-as évektől elfogadott szinte minden szerepajánlatot, sok rossz filmben szerepelt, méltatlan színvonalú szerepekben. Hírneve elszürkült, az 1990-as évektől kezdve már inkább csak televíziós produkciókban tűnt fel.[10]

A 2000-es Berlinale Filmfesztivál zsürijébe – elterjedt közhittel ellentétben – nem őt, hanem hasonló nevű kanadai színészkollégáját, Jean (John) Lefebvre-t (*1950) hívták meg.[11]

Magánélete[szerkesztés]

Lefebrve négyszer nősült, egyik elvált feleségét kétszer is elvette. Négy házasságából öt gyermeke született, Bernard, Catherine, Marie-Christine, Carole és Pascal.

Első házasságát 1950. november 22-én kötötte Párizsban, Micheline Reine Grasserrel, házasságukat 1962. január 24-én bontották fel. Második házasságát 1967. május 24-én Neuilly-sur-Seine-ben kötötte Yori Bertin színésznővel (eredeti nevén Catherine Chassin-Briault-val), tőle született Pascal nevű fia. 1973. március 7-én elváltak, 1974. december 13-án Párizsban újra összeházasodtak, de 1977. július 8-án ismét elváltak, ezúttal végleg. Negyedik feleségét, Brigitte Jacqueline Françoise Lerebours-t 1994. július 17-én vette el Las Vegasban. Ez a házasság Lefebvre haláláig fennmaradt.

Elhunyta[szerkesztés]

1999-ben Lefebvre jelentős összeget, 15 millió frankot (2,3 millió Eurót) nyert a francia állami lottón. A nyereményből kifizette adósságainak egy részét, és megvásárolta a La Bohème éttermet a marokkói Marrákesben. Az étteremhez tartozó lakásban hunyt el 2004. július 9-én, szívinfarktus következtében, 84 éves korában. Testét elhamvasztották, hamvait kívánsága szerint a Mont Blanc ormán szórták szét.[12][13][10]

Fontosabb filmszerepei[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  3. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Roglo
  6. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 19.)
  7. GeneaStar
  8. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. január 1.)
  9. Lefebvre Jean (1919-2004) (francia nyelven). Encyclopædia Universalis (universalis.fr). (Hozzáférés: 2022. július 15.)
  10. a b Schauspieler Jean Lefebvre: Tod durch Herzversagen (német nyelven). ShortNews.de, 2004. július 10. [2012. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
  11. Berlin International Film Festival 2000 - 50th Berlinale, 9 - 20 February 2000. The Jury (angol nyelven). Filmfestivals.com. [2015. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva].
  12. Veronique Beaugret; Mehdi Gherdane: Le dernier salut des amis de Jean Lefebvre le 16 juillet 2004 à 00h00. Le parisien (LeParisien.fr), 2004. július 15.
  13. Schauspieler Jean Lefebvre (német nyelven). Defunes.de. [2012. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva].

További információ[szerkesztés]

Commons:Category:Jean Lefebvre
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean Lefebvre témájú médiaállományokat.