Havasalji rózsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Havasalji rózsa
A természetes élőhelyén
A természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Rosoideae
Nemzetség: Rózsa (Rosa)
Faj: R. pendulina
Tudományos név
Rosa pendulina
(L.)
Szinonimák
Szinonimák
  • Homotypic
    • Rosa alpina var. pendulina (L.) Loisel. & Michel in Duhamel, Traité Arbr. Arbust. ed. 2, 7: 19. 1819.
    • Rosa pendula Salisb., Prodr. Stirp. Chap. Allerton 359. 1796, nom. illeg.
  • Heterotypic
    • Rosa adjecta Déségl. in Mém. Soc. Acad. Maine Loire 28: 104, 105. 1873.
    • Rosa alpina subsp. aculeata (Ser.) Arcang., Comp. Fl. Ital. 224. 1882.
    • Rosa alpina subsp. laevis (Ser. ex H.Christ) Arcang., Comp. Fl. Ital. 223. 1882, nom. illeg.
    • Rosa alpina subsp. pyrenaica (Gouan) Nyman, Consp. Fl. Eur. 1: 237. 1878.
    • Rosa alpina [forma] laevis Ser. ex H.Christ, Rosen Schweiz 60. 1873, nom. inval.?
    • Rosa alpina [forma] pyrenaica (Gouan) H.Christ, Rosen Schweiz 59. 1873, nom. inval.?
    • Rosa alpina f. inermis Sennen, Pl. Espagne 1914 n.° 1957. 1914-15, in sched., nom. nud.?
    • Rosa alpina L., Sp. Pl. ed. 2, 703. 1762.
    • Rosa alpina subvar. intercalaris (Déségl.) Nyman, Consp. Fl. Eur. 1: 236. 1873.
    • Rosa alpina var. aculeata Ser. in DC., Prodr. 2: 611. 1825)
    • Rosa alpina var. adjecta (Déségl.) Nyman, Consp. Fl. Eur. 1: 236. 1878.
    • Rosa alpina var. glandulosa (Bellardi) Nyman, Consp. Fl. Eur. 1: 237. 1878.
    • Rosa alpina var. globosa Desv. in J. Bot. Agric. 2(3): 119. 1813.
    • Rosa alpina var. intercalaris (Déségl.) J.B.Keller in Halácsy & Heinr. Braun, Nachtr. Fl. Nieder-Oesterr. 216. 1882.
    • Rosa alpina var. intermedia Gren. in Gren. & Godr., Fl. France 1: 556. 1849.
    • Rosa alpina var. laevis Ser. in DC., Prodr. 2: 612. 1825, nom. illeg.
    • Rosa alpina var. malyi (A.Kern.) Rouy in Rouy & E.G.Camus, Fl. France 6: 400. 1900.
    • Rosa alpina var. nuda Gren. in Gren. & Godr., Fl. France 1: 556. 1849.
    • Rosa alpina var. ovoidea Rouy in Rouy & E.G.Camus, Fl. France 6: 399, 402. 1900.
    • Rosa alpina var. pseudopyrenaica Rouy in Rouy & E.G.Camus, Fl. France 6: 397, 400. 1900.
    • Rosa alpina var. pubescens Gren. in Gren. & Godr., Fl. France 1: 556. 1849, nom. illeg.
    • Rosa alpina var. pyrenaica (Gouan) Lam., Fl. Franç. 3: 132. 1779, comb. inval.?
    • Rosa alpina var. setosa Ser. in DC., Prodr. 2: 612. 1825.
    • Rosa alpina var. subglobosa Rouy in Rouy & E.G.Camus, Fl. France 6: 398, 401. 1900.
    • Rosa alpina var. sublaevis Rouy in Rouy & E.G.Camus, Fl. France 6: 398, 401. 1900.
    • Rosa alpina var. vestita Gren. in Gren. & Godr., Fl. France 1: 556. 1849.
    • Rosa alpina var. vulgaris Desv. in J. Bot. Agric. 2(3): 119. 1813, nom. illeg.
    • Rosa cinnamomea L., Sp. Pl. 1: 491. 1753)
    • Rosa cinnamomea var. globosa Desv. in J. Bot. Agric. 2(3): 120. 1813, nom. illeg.
    • Rosa fontis-romei Sennen, Pl. Espagne 1925 n.° 5300. 1925-26, in sched.
    • Rosa glandulosa Bellardi in Mém. Acad. Roy. Sci. Turin 5: 230. 1790-91.
    • Rosa intercalaris Déségl. in Mém. Soc. Acad. Maine Loire 28: 104. 1873.
    • Rosa laevis (Ser. ex H.Christ) Dalla Torre & Sarnth., Fl. Tirol 6(2): 520. 1909.
    • Rosa majalis var. globosa (Desv.) P.V.Heath in Calyx 1(4): 165. 1992.
    • Rosa malyi A.Kern., Oesterr. Bot. Z. 19(11): 325-326. 1869.
    • Rosa odoratissima Scop., Fl. Carniol. ed. 2 1: 354. 1771, nom. illeg.
    • Rosa pendulina f. adjecta (Déségl.) Fiori in Fiori & Paol., Fl. Italia 4: 132. 1907.
    • Rosa pendulina f. alpina (L.) Fiori in Fiori & Paol., Fl. Italia 4: 132. 1907.
    • Rosa pendulina f. globosa (Desv.) Heinr. Braun in Beck, Fl. Nieder-Österreich 2(1): 775. 1892)
    • Rosa pendulina f. intermedia (Gren.) Fiori in Fiori & Paol., Fl. Italia 4: 133. 1907.
    • Rosa pendulina f. laevis (Ser. ex H.Christ) C. Vicioso in Bol. Inst. Forest. Invest. Exp. 40: 88. 1948.
    • Rosa pendulina f. malyi (A.Kern.) Fiori in Fiori & Paol., Fl. Italia 4: 133. 1907.
    • Rosa pendulina f. ovoidea (Rouy) R.Keller in Denkschr. Schweiz. Naturf. Ges. 65: 70. 1931.
    • Rosa pendulina f. pseudopyrenaica (Rouy) R.Keller in Denkschr. Schweiz. Naturf. Ges. 65: 73. 1931.
    • Rosa pendulina f. pyrenaica (Gouan) R.Keller ex R.Keller & Gams in Hegi, Ill. Fl. Mitt.-Eur. 4(2): 1049. 1923.
    • Rosa pendulina f. setosa (Ser.) Fiori in Fiori & Paol., Fl. Italia 4: 133. 1907.
    • Rosa pendulina f. subglobosa (Rouy) R.Keller in Denkschr. Schweiz. Naturf. Ges. 65: 71. 1931)
    • Rosa pendulina f. sublaevis (Rouy) R.Keller in Denkschr. Schweiz. Naturf. Ges. 65: 72. 1931)
    • Rosa pendulina subvar. adjecta (Déségl.) R.Keller in Asch. & Graebn., Syn. Mitteleur. Fl. 6(1): 301. 1902.
    • Rosa pendulina subvar. intercalaris (Déségl.) C.Vicioso in Bol. Inst. Forest. Invest. Exp. 40: 90. 1948)
    • Rosa pendulina subvar. pyrenaica (Gouan) R.Keller in Asch. & Graebn., Syn. Mitteleur. Fl. 6(1): 300. 1902.
    • Rosa pendulina var. aculeata (Ser.) R.Keller in Asch. & Graebn., Syn. Mitteleur. Fl. 6(1): 301. 1902.
    • Rosa pendulina var. alpina (L.) Heinr. Braun in Beck, Fl. Nieder-Österreich 2(1): 775. 1892.
    • Rosa pendulina var. globosa (Desv.) Hayek, Fl. Steiermark 1: 942. 1909.
    • Rosa pendulina var. intercalaris (Déségl.) Heinr. Braun in Beck, Fl. Nieder-Österreich 2(1): 776. 1892.
    • Rosa pendulina var. intermedia (Gren.) C.Vicioso in Bol. Inst. Forest. Invest. Exp. 40: 89. 1948.
    • Rosa pendulina var. laevis (Ser. ex H.Christ) R.Keller in Asch. & Graebn., Syn. Mitteleur. Fl. 6(1): 300. 1902.
    • Rosa pendulina var. malyi (A.Kern.) R.Keller in Asch. & Graebn., Syn. Mitteleur. Fl. 6(1): 305. 1902.
    • Rosa pendulina var. ovoidea (Rouy) C.Vicioso in Bol. Inst. Forest. Invest. Exp. 86: 43. 1964.
    • Rosa pendulina var. pseudopyrenaica (Rouy) C.Vicioso in Bol. Inst. Forest. Invest. Exp. 40: 88. 1948.
    • Rosa pendulina var. pyrenaica (Gouan) Fiori in Fiori & Paol., Fl. Italia 4: 132. 1907.
    • Rosa pendulina var. rupestris Crantz ex Heinr. Braun in Beck, Fl. Nieder-Österreich 2(1): 775. 1892)
    • Rosa pendulina var. setosa (Ser.) R.Keller in Asch. & Graebn., Syn. Mitteleur. Fl. 6(1): 300. 1902.
    • Rosa pendulina var. sublaevis (Rouy) C. Vicioso in Bol. Inst. Forest. Invest. Exp. 40: 88. 1948.
    • Rosa pimpinellifolia subsp. alpina (L.) C.Hartm. in Hartm., Handb. Skand. Fl. ed. 10 148. 1870.
    • Rosa pimpinellifolia var. malyi (A.Kern.) Nyman, Consp. Fl. Eur. Suppl. 2(1): 116. 1889.
    • Rosa pyrenaica Gouan, Ill. Observ. Bot. 31, tab. 19 fig. 2. 1773)
    • Rosa rubrifolia var. glandulosa (Bellardi) Ser. in DC., Prodr. 2: 610. 1825.
    • Rosa rupestris Crantz, Stirp. Austr. Fasc. 2: 32-33. 1763, nom. illeg.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Havasalji rózsa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Havasalji rózsa témájú médiaállományokat és Havasalji rózsa témájú kategóriát.

A havasalji rózsa (Rosa pendulina) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A havasalji rózsa elterjedési területe Dél- és Közép-Európa hegységei, délen az Appenninek és a Balkán-félsziget hegységei.

Magyarországon az Északi-középhegységben a Börzsönyben, a Mátrában és a Kőszegi-hegységben bükkösökben, szurdokvölgyekben él.[1][2][3]

Megjelenése[szerkesztés]

A havasalji rózsa zömök vagy laza ágrendszerű, vékony vesszejű, csaknem tüskétlen cserje, magassága 50–300 centiméter. Hajtásai többnyire vörösek vagy zöldek, rajtuk egyik változatán (var. aculeata) gyéren, többnyire alul egyenes, 2–6 milliméter hosszú, keskeny talpú tüskék találhatók. Az idősebb ágakon csak alul vannak tüskék, sertékkel keverten. Másik, jóval gyakoribb változata (var. setosa) tüskétlen. Kérge zöld, sárgászöld, ritkán vöröses. Levelei páratlanul szárnyaltak, 7–11 levélkéjűek. A levélkék többnyire hosszúkás elliptikusak, 1–4 centiméter hosszúak és 0,5–2,5 centiméter szélesek, szélük élesen kétszeresen fűrészes, vékonyak, színük felül tompa sötétzöld, fonákjuk világoszöld, és gyengén szőrösek. A virágok csaknem mindig egyesével, ritkán 2–5 virágú ernyőben állnak, élénkpirosak, rózsaszínűek, esetleg bíborpirosak, 4–5 centiméter szélesek. Kocsányuk, mely elvirágzás után ívben meghajol, 1,5–2,5 centiméter hosszú, rajta többnyire mirigyszőrök és serték vannak. A csésze keskeny, palack alakú, csak kissé mirigyes. A csészelevelek épek, lándzsás függelék van rajtuk, elvirágzás után felegyenesednek és maradók. A szirmok hossza 2–2,5 centiméter. A bibe gyapjas, fejecskeszerű. A termés gömbös vagy palack alakú, világospiros, többnyire bókoló, kopasz vagy puha tüskés és csupán kevéssé húsos.

Életmódja[szerkesztés]

A havasalji rózsa a hegyvidéki öv lomb- és fenyőerdeiben, a magaskórós társulásokban és az alhavasi réteken él. Részben a törpefenyvesben, hegyi patakok szurdokaiban és törpecserjés fenyéreken is előfordul. A fahatár közelében igen gyakori, 2000 métert meghaladó magasságig felhatol.

A virágzási ideje májustól júliusig, ritkán augusztusig tart.

Rokon fajok[szerkesztés]

A havasalji rózsa említésre méltó rokonai: a vöröslevelű rózsa (Rosa glauca), a jajrózsa (Rosa spinosissima) és a kisvirágú rózsa (Rosa micrantha).

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  2. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  3. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)

Források[szerkesztés]

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993.  
  • The Plant List