Gustav Holst

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gustav Holst
Gustav Holst.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Gustavus Theodore von Holst
Született 1874. szeptember 21.
Cheltenham
Elhunyt 1934. május 25. (59 évesen)
London
Gyermekei Imogen Holst
Iskolái
Pályafutás
Műfajok
Hangszer harsona
Díjak Royal Philharmonic Society Gold Medal (1930)
Tevékenység zeneszerző, zenepedagógus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gustav Holst témájú médiaállományokat.

Gustav Theodore Holst (Cheltenham, 1874. szeptember 21.London, 1934. május 25.) angol zeneszerző, zenepedagógus. Holst leginkább zenekari szvitjéről, A bolygókról vált híressé, a korai munkásságára hatással volt Ravel, Edvard Grieg, Richard Strauss és diáktársa, Ralph Vaughan Williams. Ennek ellenére legtöbb zenéje egészen egyedi, a hindu spiritizmusból vagy angol népi dallamokból táplálkozik;[1] fesztelen ütemezése és visszatérő melódiái teszik jellegzetessé. Gustav Holst majdnem 200 katalogizált művet, köztük zenekari szviteket, operákat, baletteket, versenyműveket, kórusműveket és dalokat írt.

Élete[szerkesztés]

Skandináv és német származású zenészcsaládba született, gyerekkorában első hangszere hegedű és zongora volt, majd tizenkét éves korában áttért harsonára,[2] később orgonát tanult apjától.[3]

A Royal College of Music-ban befejezett tanulmányai után korrepetitor, zenekarban harsonázik, majd 1905-től a londoni St. Paul's Girls' School tanára, később igazgatója lett, mely posztot haláláig megtartotta, emellett 1905 és 1924 között a londoni Morley College igazgatója volt. 1906 körül az angol népdalok érdekelték, 1906-ban tett algériai utazása után komponálta az arab zenei elemeket is tartalmazó zenekari művét, a Beni Mora-t,[4] majd 1907-től érdeklődése az indiai kultúra, a szanszkrit irodalom felé fordult, indiai korszakában komponálta a Rig Veda szövegei hatására a Choral Hymns from the Rig Veda című kórusra és zenekarra írt művét. Az 1910-es évek elején a Tudor kor zeneszerzőinek madrigáljai érdeklik, Weelkes, valamint Byrd és Purcell művei. Palmán keltették fel érdeklődését az asztrológia iránt, melynek hatására írta legismertebbé vált művét, A bolygók című zenekari szvitjét (19141916). Az 1910-es évektől a görög kultúra érdekli, görög tanulmányaiba mélyed, evangéliumi apokrif írások alapján komponálta a The Hymn of Jesus című zenekarra és kórusra írt művét, az apokrif szöveget Holst maga fordította angolra.[5]

Tanári pályáján komoly előrelépést jelentett, hogy 1919-től 1923-ig egykori alma matere, a Royal College of Music tanára lett, majd 1919-től a Reading-i egyetemen, 1926-tól a Liverpool-i és Glasgow-i egyetemen tanított. 1932-ben elfogadja a Harvard University fél éves előadói felkérését. 1930-ban a legjelentősebb angol zenei díjat, a Royal Philharmonic Society Arany Medálját adományozták Gustav Holstnak.[6]

Testvére, Ernest Cossart néven vált sikeres színésszé a Broadway-n, lánya, Imogen Holst szintén zeneszerző lett, 1938-ban adta közzé Gustav Holst életrajzát.[7]

Művei (válogatás)[szerkesztés]

Színpadi művek[szerkesztés]

  • The Perfect Food op. 39. - vígopera, (1923)
  • At the Boar’s Head - op. 42. opera, (1925)
  • The Wandering Scholar op. 50. – opera (1929)
  • The Morning of the Year op. 45. no. 2 – balett kórussal (1926)
  • The Golden Goose op. 45. no.1. – balett kórussal (1926)

Zenekari és versenyművek[szerkesztés]

  • Indra op. 13. - szimfonikus költemény (1903)
  • A Somerset Rhapsody – op. 21. no. 2 zenekarra (1907)
  • Fantasztikus szvit op. 29. no. 2. – zenekarra (1911)
  • St Paul’s szvit op. 29. - vonószenekarra (1913)
  • Japán szvit op. 33. – zenekarra (1915)
  • A bolygók szvit op. 32. - zenekarra, (1918)
  • Fugal Concerto op. 40. no. 2. - oboára, fuvolára és zenekarra, (1923)
  • Egdon Heath op. 47. - szimfonikus költemény, (1927)
  • Double Concerto op. 49. - két hegedűre és zenekarra (1929)

Vokális művek[szerkesztés]

  • Kings Estmere op. 17. - ballada kórusra és zenekarra (1903)
  • Hymns from the Rig Veda op. 24. (1907-1908)
  • The Hymn of Jesus op. 37. - kórusra és zenekarra, (1917)
  • Ode to Death op. 38. - kórusra és zenekarra, (1919)
  • Choral Fantasia op. 51. - kórusra és zenekarra (1930)

Galéria[szerkesztés]

Média[szerkesztés]

A bolygók[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Encyclopædia Britannica - "Gustav Theodore Holst"
  2. "Mr Gustav Holst". The Times. 26 May 1934. p. 7.
  3. Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon II. (G–N). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.
  4. Ian Lace: ".Biography of Gustav Holst"
  5. 3 Ian Lace: "Biography of Gustav Holst"
  6. MUSIC EVENTS HERE AND ABROAD; FOREIGN MUSIC NOTES. March 09, 1930, The New York Times/
  7. Holst, Imogen (1981). The Great Composers: Holst (second ed.). London: Faber and Faber. ISBN 057109967X.

Források[szerkesztés]

  • Szabolcsi BenceTóth AladárZenei lexikon II. (G–N). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.
  • John Stanley: Klasszikus zene. Kossuth Kiadó, Budapest, 2006
  • Holst, Imogen (1981). The Great Composers: Holst (second ed.). London: Faber and Faber. ISBN 057109967X.

Külső hivatkozás[szerkesztés]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap