Gustav Holst
| Gustav Holst | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született |
1874. szeptember 21. Cheltenham |
| Elhunyt |
1934. május 25. (59 évesen) London |
| Sírhely | Chichester Cathedral |
| Gyermekei | Imogen Holst |
| Iskolái |
|
| Pályafutás | |
| Műfajok | |
| Hangszer | harsona |
| Díjak | Royal Philharmonic Society Gold Medal (1930) |
| Tevékenység | zeneszerző, zenepedagógus |
 | |
| Gustav Holst aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gustav Holst témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gustav Theodore Holst (Cheltenham, 1874. szeptember 21. – London, 1934. május 25.) angol zeneszerző, zenepedagógus. Holst leginkább zenekari szvitjéről, A bolygókról vált híressé, a korai munkásságára hatással volt Maurice Ravel, Edvard Grieg, Richard Strauss és diáktársa, Ralph Vaughan Williams. Ennek ellenére legtöbb zenéje egészen egyedi, a hindu spiritizmusból vagy angol népi dallamokból táplálkozik;[1] fesztelen ütemezése és visszatérő melódiái teszik jellegzetessé. Gustav Holst majdnem 200 katalogizált művet, köztük zenekari szviteket, operákat, baletteket, versenyműveket, kórusműveket és dalokat írt.
Élete[szerkesztés]
Skandináv és német származású zenészcsaládba született, gyerekkorában első hangszere hegedű és zongora volt, majd tizenkét éves korában áttért harsonára,[2] később orgonát tanult apjától.[3]
A Royal College of Music-ban befejezett tanulmányai után korrepetitor, zenekarban harsonázik, majd 1905-től a londoni St. Paul's Girls' School tanára, később igazgatója lett, mely posztot haláláig megtartotta, emellett 1905 és 1924 között a londoni Morley College igazgatója volt. 1906 körül az angol népdalok érdekelték, 1906-ban tett algériai utazása után komponálta az arab zenei elemeket is tartalmazó zenekari művét, a Beni Mora-t,[4] majd 1907-től érdeklődése az indiai kultúra, a szanszkrit irodalom felé fordult, indiai korszakában komponálta a Rig Veda szövegei hatására a Choral Hymns from the Rig Veda című kórusra és zenekarra írt művét. Az 1910-es évek elején a Tudor kor zeneszerzőinek madrigáljai érdeklik, Weelkes, valamint Byrd és Purcell művei. Palmán keltették fel érdeklődését az asztrológia iránt, melynek hatására írta legismertebbé vált művét, A bolygók című zenekari szvitjét (1914–1916). Az 1910-es évektől a görög kultúra érdekli, görög tanulmányaiba mélyed, evangéliumi apokrif írások alapján komponálta a The Hymn of Jesus című zenekarra és kórusra írt művét, az apokrif szöveget Holst maga fordította angolra.[5]
Tanári pályáján komoly előrelépést jelentett, hogy 1919-től 1923-ig egykori alma matere, a Royal College of Music tanára lett, majd 1919-től a Reading-i egyetemen, 1926-tól a Liverpool-i és Glasgow-i egyetemen tanított. 1932-ben elfogadja a Harvard University fél éves előadói felkérését. 1930-ban a legjelentősebb angol zenei díjat, a Royal Philharmonic Society Arany Medálját adományozták Gustav Holstnak.[6]
Testvére, Ernest Cossart néven vált sikeres színésszé a Broadway-n, lánya, Imogen Holst szintén zeneszerző lett, 1938-ban adta közzé Gustav Holst életrajzát.[7]
Művei (válogatás)[szerkesztés]
Színpadi művek[szerkesztés]
- The Perfect Food op. 39. - vígopera, (1923)
- At the Boar’s Head - op. 42. opera, (1925)
- The Wandering Scholar op. 50. – opera (1929)
- The Morning of the Year op. 45. no. 2 – balett kórussal (1926)
- The Golden Goose op. 45. no.1. – balett kórussal (1926)
Zenekari és versenyművek[szerkesztés]
- Indra op. 13. - szimfonikus költemény (1903)
- A Somerset Rhapsody – op. 21. no. 2 zenekarra (1907)
- Fantasztikus szvit op. 29. no. 2. – zenekarra (1911)
- St Paul’s szvit op. 29. - vonószenekarra (1913)
- Japán szvit op. 33. – zenekarra (1915)
- A bolygók szvit op. 32. - zenekarra, (1918)
- Fugal Concerto op. 40. no. 2. - oboára, fuvolára és zenekarra, (1923)
- Egdon Heath op. 47. - szimfonikus költemény, (1927)
- Double Concerto op. 49. - két hegedűre és zenekarra (1929)
Vokális művek[szerkesztés]
- Kings Estmere op. 17. - ballada kórusra és zenekarra (1903)
- Hymns from the Rig Veda op. 24. (1907-1908)
- The Hymn of Jesus op. 37. - kórusra és zenekarra, (1917)
- Ode to Death op. 38. - kórusra és zenekarra, (1919)
- Choral Fantasia op. 51. - kórusra és zenekarra (1930)
Galéria[szerkesztés]
Gustav Holst szobra szülővárosában, Cheltenhamben.
A londoni ház, ahol Gustav Holst lakott (1908-1913).
Gustav Holst dedikálása A bolygók Adrian Boultnak ajándékozott partitúráján: "This copy is the property of Adrian Boult who first caused the Planets to shine in public and thereby earned the gratitude of Gustav Holst."
Hangfelvételek[szerkesztés]
Youtube hangfelvételek[szerkesztés]
F-major szimfónia, – Youtube.com, Közzététel: 2013. szept. 13.- Somerset-rapszódia, – Youtube.com, Közzététel: 2010. szept. 28.
- Bolygók, – Youtube.com, Közzététel: 2016. szept. 19.
- Himnusz a Rig-Védából, – Youtube.com, Közzététel: 2011. máj. 23.
- A felhő-hírnök, – Youtube.com, Közzététel: 2014. máj. 23.
- Indra, – Youtube.com, Közzététel: 2014. máj. 23.
- Éjszakai zene, – Youtube.com, Közzététel: 2010. szept. 23.
- Az aranylúd, – Youtube.com, Közzététel: 2012. máj. 4.
- Japán szvit, – Youtube.com, Közzététel: 2013. szept. 13.
- Szent Pál szvit, – Youtube.com, Közzététel: 2012. okt. 4.
Más hangfelvételek[szerkesztés]
- Nem tudod lejátszani a fájlt? Olvasd el a Wikipédia:Médiafájlok lapot.
| Mars, the Bringer of War | |
| Mars, from The Planets, performed by the Skidmore College Orchestra. Courtesy of Musopen | |
| Mars, the Bringer of War | |
| Performed by the U.S. Air Force Band | |
| Venus, the Bringer of Peace | |
| Venus, from The Planets, performed by the U.S. Air Force Band | |
| Jupiter, the Bringer of Jollity | |
| Jupiter, from The Planets, performed by the Skidmore College Orchestra. Courtesy of Musopen | |
| Uranus, the Magician | |
| Uranus, from The Planets, performed by the U.S. Air Force Band | |
Kották[szerkesztés]
Holst, Gustav. International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2019. május 17.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Encyclopædia Britannica - "Gustav Theodore Holst"
- ↑ "Mr Gustav Holst". The Times. 26 May 1934. p. 7.
- ↑ Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon II. (G–N). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.
- ↑ Ian Lace: ".Biography of Gustav Holst"
- ↑ 3 Ian Lace: "Biography of Gustav Holst"
- ↑ MUSIC EVENTS HERE AND ABROAD; FOREIGN MUSIC NOTES. March 09, 1930, The New York Times/
- ↑ Holst, Imogen (1981). The Great Composers: Holst (second ed.). London: Faber and Faber. ISBN 0-571-09967-X.
Források[szerkesztés]
- Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon II. (G–N). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.
- John Stanley: Klasszikus zene. Kossuth Kiadó, Budapest, 2006
- Holst, Imogen (1981). The Great Composers: Holst (second ed.). London: Faber and Faber. ISBN 0-571-09967-X.
További információk[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
