Spiritualizmus (filozófia)
Ellenőrzött
A spiritualizmus a lélek vagy szellemi lények létét és tevékenységét elfogadó filozófiai irányzat.[1] Az ismeretelméleti spiritualizmus olyan idealista filozófiai irány, felfogás, amely tagadja az anyag valóságos létezését, s azt állítja, hogy minden létező alapjában véve szellem, lélek, az anyag pedig csupán ennek megjelenési formája.[2] A lélek elsőbbségét hirdeti a test felett. A lelket, a szellemet tartja az egyetlen szubsztanciának, a test nézete szerint a lélek terméke. A fideizmushoz hasonlóan a hitet helyezi a tudás helyébe, ezért végül is nyílt miszticizmushoz vezet. Megjelenési formái például a teozófia és az antropozófia.[3]
A spiritualizmus ellentéte a materializmus.[4]
Nevezetes spiritualista gondolkodók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ókor
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Újkor
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Henri Bergson[5]
- Maine de Biran[6] francia filozófus
- F. H. Bradley,[5] brit idealista filozófus
- Victor Cousin[7]
- René Descartes[5]
- Giovanni Gentile[5]
- William Ernest Hocking,[5] amerikai idealista filozófus
- Louis Lavelle,[5] francia filozófus
- René Le Senne,[5] francia idealista filozófus
- Gottfried Wilhelm Leibniz[5]
- Josiah Royce,[5] amerikai idealista filozófus
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ katolikus lexikon
- ↑ "Arcanum". 2017. szeptember 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. szeptember 13.
- ↑ Új Magyar Lexikon, Akadémiai Kiadó, Bp., 1962.
- ↑ Pallas
- 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 William James (1977. január 1.). A pluralistic universe. Harvard University Press. 16. o. ISBN 978-0-674-67391-5. Hozzáférés: 2010. július 17.
- ↑ Su-Young Park-Hwang (1998), L'habitude dans le spiritualisme français: Maine de Biran, Ravaisson, Bergson, Presses Universitaires du Septentrion.
- ↑ Routledge Encyclopedia of Philosophy: Brahman to Derrida, Taylor & Francis, 1998, p. 10: "Victor Cousin's eclectic spiritualism".