Görögország turizmusa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Girosz pitában
Többszemélyes szuvláki tál

Görögország turizmusa a szigetekben gazdag, mediterrán tengerpartokon, a kultúrtörténeti (főleg ókori) kultúrán, illetve újabban a görögországi hegyvidékeken alapszik.

A 20. század első felében az ország bevételének fő forrását a mezőgazdasági termények exportja, a halászat és a külföldön élő görögök hazautalásai jelentették. A második világháborút követő fejlődést főként a turizmusra alapozták. A tercier szektor súlya kiemelkedő. A turisztikai szolgáltatásokból származó bevételek mintegy 20%-át teszik ki. Évente körülbelül 12 millió turista látogat el ide, főként európai országokból (Nagy-Britanniából és Németországból). A magyar turistáknak is az egyik legkedveltebb külföldi célpontja Görögország. A tengerpart, a csodálatos szigetvilág mellett az ókori Hellas emlékei vonzzák a legtöbb külföldi látogatót.

Görögország a nemzetközi turizmus egyik fellegváraként ismert, annak ellenére, hogy területének kicsisége miatt nem szerepel a világ vezető idegenforgalmi hatalmai között. A görög gazdaság meghatározó ágazata a turizmus, melyben 2003-ban 8%-ot tett ki a GDP egészéből. A külföldiek által leginkább Attika, ezen belül Athén a legkedveltebb. Ezt a szigetek üdülőturizmusa követi. Kréta, az Égei-tenger szigetei, a Ion (Jón)-szigetek, Makedónia és a Peloponnészosz-félsziget.

Turisztikai régiók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Attika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Athéni teplom

Az ország leglátogatottabb régiója. Az elsődleges célpont, a történelmi főváros: Athén. A 3.500 éves város gazdag az i. e. 5. századból való világhírű kultúrtörténeti emlékekben, épületekben. A mára már zsúfolt, modern metropolisz a konferencia turizmus, az üzleti- és sporturizmus jelentős központja.

Turisztikai célok:

ókoriak
jelenkori

Peloponnészosz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Peloponnészosz-félsziget a Korinthoszi-csatorna megépítésével, valójában sziget. Vonzereje a rendkívül gazdag kultúrtörténeti értékeiben rejlik.

Turisztikai célok:

Közép- és Nyugat-Görögország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Agiosz Sztefanosz - kolostor a Meteorákban

A legváltozatosabb vonzerőkkel bíró régió. Üdülésre kiválóan alkalmas a tengerpartjai révén. Jelentős természeti vonzerők is találhatók itt. Dél-Görögországhoz képest kevés az ókori emlék, de itt is vannak világhírű emlékek: Delphoi, Théba

Turisztikai célok:

Észak-Görögország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ebben a régióban a görögországi összes vonzerő megtalálható: tengerparti üdülésre alkalmas, jelentősek a kultúrtörténeti emlékei és a viszonylag felfedezetlen természeti értékek is vannak. A magyar turisták is kedvelik a Chalkidiki-félszigetet.

Turisztikai célpontok:

  • Szaloniki az ország második legnagyobb városa, ókori emlékei illetve bizánci építészet remekei is megtalálhatók. Fehér-torony, Arisztotelész tér, Bezeszteni, Yaudi Hamam fürdőház, Hamam bég fürdő, Hamzsa bég dzsámi, Szent Demeter bazilika, Ajia Szofia templom, Szent György templom, Galerius diadalív, Régészeti Múzeum.
  • Athosz-hegy 20 kolostor található, ahová csak férfiak léphetnek be erősen limitált létszámban.
  • Olimposz az istenek egykori lakóhelye, ma a magashegységi turizmust kedvelők célpontja.
  • Preszpa-tó azökoturizmus színhelye.

Kréta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget a külföldi turisták legkedveltebb idegenforgalmi célpontja. Főleg strandjaival vonzza az üdülőket. A mészkő felszín változatos formái és az ókori emlékek is jelentős vonzó tényezők.

Kiemelt célpontok:

Jón-szigetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Öreg-erőd Korfu-szigetén

A Dinaridákhoz tartozó szigetek kellemes üdülőhelyek. A mediterrán éghajlat is fokozza szépségüket.

Üdülési célpontok:

  • Korfu szigete a magyarok által leglátogatottabb,
  • Zakynthosz, Keffallínia, Lefkász és Ithaki is egyre ismertebbek.

Égei-szigetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rodosz szigeti tengerpart
Oia - Santorini szigetén

A turisták az Égei-tenger apró szigeteire főképpen tengerparti üdülési céllal érkeznek.

Üdülési célpontok:

  • Akrotiki romváros, amit vulkán kitörés pusztított el,
  • Szantorin (Thira) az i.e. 1500 körül felrobbant hatalmas vulkán maradványaiból épült fel,
  • Rodosz a legnagyobb sziget a török partokhoz közel. A magyar utazók közkedvelt úti célpontja.

További szigetek: Szamosz, Híosz, Ikara, Leszbosz, Límnosz, Szamothráki, Thászosz.

Oltások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Javasolt oltások Görögországba utazóknak:

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyuricza László: A turizmus nemzetközi földrajza (Budapest-Pécs, 2008) ISBN 978-963-7296-28-4
  • Hegedűs Ernő: Idegenforgalmi földrajz I. és II. (Budapesti Gazdasági Főiskola Idegenforgalmi Intézete, 2004) oktatási jegyzet

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Görögország turizmusa témájú médiaállományokat.