Tajgetosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Tajgetosz
Taygetoss.JPG
Magasság 2 404 m
Elhelyezkedése
Tajgetosz (Görögország)
Tajgetosz
Tajgetosz
Pozíció Görögország térképén
é. sz. 36° 57′ 13″, k. h. 22° 20′ 60″Koordináták: é. sz. 36° 57′ 13″, k. h. 22° 20′ 60″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tajgetosz témájú médiaállományokat.
A Tajgetosz-hegység elhelyezkedése

A Tajgetosz-hegység (görögül Ταΰγετος, ógörög Taügetosz, újgörög Taíjetosz, ismert változatban Taigetosz, latinos Taigetus)[1] egy hegyvonulat Görögország déli részén, a Peloponnészosz félszigeten. Mani régióban található, Lakonía és Messzinía régiók között. Legmagasabb csúcsa a piramisformájú Hágiosz Ilíasz (vagy Profítisz Elíasz), mely 2407 méteres magasságával a Peloponnészosz legmagasabb hegye.

Földtörténet[szerkesztés]

A hegység harmadkori és kréta időszaki mészkőből épül fel. Ezen kívül itt-ott sávokban kristályos pala húzódik. Ennek a jelentősége különösen nagy, ugyanis ez a legjobb a víz- és talajadottság.

Mitológia, kultúrtörténet[szerkesztés]

FaraggiBir.JPG

Két esemény is a Tajgetoszhoz kötődik a görög mitológiában, mondavilágban, az egyik szerint itt nemzette Zeusz és Léda a dioszkuroszokat. Ezen kívül a hagyomány szerint a Tajgetosz mellett volt a spártai apothetai, azaz gyermekkitevő hely, a kor szokásainak megfelelő „családtervezés” egyik fontos helyszíne.

A hegység a nevét Taügetéről (Ταϋγέτη), Atlasz és az ókeánida Pléioné lányáról kapta.

Turizmus[szerkesztés]

Turisztikailag a Tajgetosz-hegység ma jól kiépített.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az ÚNMH alapján a görögből szabatosan átírt névalak helyett a hagyományos Tajgetosz használandó (237a).