Tajgetosz
| Tajgetosz | |
 |
|
| Magasság | 2 404 m |
| Elhelyezkedése | |
 Tajgetosz
Pozíció Görögország térképén
|
|
| é. sz. 36° 57′ 13″, k. h. 22° 20′ 60″Koordináták: é. sz. 36° 57′ 13″, k. h. 22° 20′ 60″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tajgetosz témájú médiaállományokat.
|
|
A Tajgetosz-hegység (görögül Ταΰγετος, ógörög Taügetosz, újgörög Taíjetosz, ismert változatban Taigetosz, latinos Taigetus)[1] egy hegyvonulat Görögország déli részén, a Peloponnészosz félszigeten. Mani régióban található, Lakonía és Messzinía régiók között. Legmagasabb csúcsa a piramisformájú Hágiosz Ilíasz (vagy Profítisz Elíasz), mely 2407 méteres magasságával a Peloponnészosz legmagasabb hegye.
Tartalomjegyzék
Földtörténet[szerkesztés]
A hegység harmadkori és kréta időszaki mészkőből épül fel. Ezen kívül itt-ott sávokban kristályos pala húzódik. Ennek a jelentősége különösen nagy, ugyanis ez a legjobb a víz- és talajadottság.
Mitológia, kultúrtörténet[szerkesztés]
Két esemény is a Tajgetoszhoz kötődik a görög mitológiában, mondavilágban, az egyik szerint itt nemzette Zeusz és Léda a dioszkuroszokat. Ezen kívül a hagyomány szerint a Tajgetosz mellett volt a spártai apothetai, azaz gyermekkitevő hely, a kor szokásainak megfelelő „családtervezés” egyik fontos helyszíne.
A hegység a nevét Taügetéről (Ταϋγέτη), Atlasz és az ókeánida Pléioné lányáról kapta.
Turizmus[szerkesztés]
Turisztikailag a Tajgetosz-hegység ma jól kiépített.
Jegyzetek[szerkesztés]
 |
Ez a földrajztudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
