Erzsébet (keresztnév)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az Erzsébet női név, amely a héber Eliseba (אֶלִי‏‏שֶׁבֵע Elíseva, úgynevezett „erős” alakja אֶלִי‏‏שָׁבַע Elísáva) névből származik, ennek nyugati Elisabeth alakjából fejlődött ki. Fejlődési sora: Elsábet→Elsébet→Erzsébet. Ennek eredeti jelentése: „Isten az én esküm”, „Isten megesküdött” vagy: „Isten a teljesség”,„ Isten a tökéletesség”.[1]

Rokon nevek[szerkesztés]

Babett, Babetta, Béta, Betta, Betti, Bettina, Csöre, Eliz, Eliza, Elizabet, Ella, Elza, Ilze, Iza, Izabel, Izabell, Izabella, Lili, Liza, Lizavéta, Lizett, Lizetta, Lizi, Örzse, Szavéta, Véta, Zsóka

Névnapok[szerkesztés]

november 19.[1]

Erzsébet-napi hiedelem, hogy ennek a napnak az időjárása a karácsonyi időt jósolja meg.[2]

Gyakorisága[szerkesztés]

Az Erzsébet a 14. századig a leggyakoribb női név, azóta is a legnépszerűbbek között volt. A 20. század végére kicsit visszaszorult, de még gyakori, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között.[1][3][4]

A Betti, Elizabet, Liza és a Zsóka az 1990-es években igen ritka név, az Elizabet 2003–2004-ben a 89-96. legnépszerűbb női név, azóta nincs az első százban, a Liza 2003 és 2007 kivételével a 65-99. leggyakoribb női név, a Betti és a Zsóka a 2000-es években nincs az első százban.

A Béta, Betta, Csöre, Eliz, Ilze, Lizavéta, Lizett, Lizetta, Örzse, Szavéta és a Véta az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nincsenek az első százban.

Idegen nyelvi változatai[szerkesztés]

Híres névviselők[szerkesztés]

Erzsébetek[szerkesztés]

Magyarok[szerkesztés]

Simor Erzsi színművész

Uralkodók és családtagjaik:

Elizek, Elizabetek, Ilzék, Lizák, Lizavéták, Lizettek, Lizetták és Lizik[szerkesztés]

Szavéták, Véták, Zsókák[szerkesztés]

Egyéb Erzsébetek[szerkesztés]

Vezetéknévként[szerkesztés]

A 14-17. században, amikor a vezetéknevek kialakultak, az anya neve ritkán vált családnévvé, de ennek ellenére az Erzsébet variációi, az Erzsik és az Örzse többféle alakban is előfordultak: Eörsik, Ersik, Eőrse, Eörsse.[2]

Földrajzi névként[szerkesztés]

A települések védőszentjükről lettek elnevezve

A művészetekben[szerkesztés]

A népnyelvben[szerkesztés]

  • Szent Erzsébet virágocska a neve Nógrád megyében a napvirágnak (Helianthemum), melyet máshol tetemoldó fűnek is neveznek.[2]
  • kukorörzse a neve a salamonpecsétnek (Polygonatum)[2]
  • boglyasperzsi a neve egy virágfajtának[2]
  • büdöslizi vagy büdösliza a neve a muskátlinak[2]
  • erzsipaszuly, erzsibab, böskebab a neve egy gömbölyű lilástarka, bokros babnak[2]
  • böske-korsó vagy csak böske a neve a széles szájú korsónak, vagy a falra akasztott bádogkorsónak[2]
  • böske volt a neve régen a kályhának Nagykanizsa környékén[2]
  • bözsike volt a neve Szentesen a nyenyerének vagy a tekerőnek[2]
  • kisebb Erzsók orránál: ezt olyan dolgokra mondták, amik nagyon kicsik voltak[2]

Egyéb[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Ladó-Bíró, 170. old.
  2. a b c d e f g h i j k Fercsik-Raátz, 110. old.
  3. Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  4. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Források[szerkesztés]


További információk[szerkesztés]

  • Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250