Spéter Erzsébet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Spéter Erzsébet
Született 1915. július 1.
Budapest
Elhunyt 2007. augusztus 17. (92 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Sírhely Kozma utcai izraelita temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Spéter Erzsébet témájú médiaállományokat.
Spéter Erzsébet jellegzetes turbánban és ruházatban, erős sminkben kitűnt a médiában szereplő személyek közül

Spéter Erzsébet (Budapest, 1915. július 1.Budapest, 2007. augusztus 17.[1][2]), mecénás, külföldre szakadt magyar. Többször házasodott, utolsó férje neve Henry volt.

Élete[szerkesztés]

Spéter Erzsébet az Amerikai Egyesült Államokbeli Miamiba emigrált, ahonnan az 1980-as években tért haza, és először Vitray Tamás „Telefere” című műsorában találkozhatott vele az ország. Az Amerikában élő magyar diaszpórán belül nem volt ismert személyiség.[3] Országosan akkor lett közismert, amikor egy televíziós műsorban felajánlotta, hogy a vagyonából 20 000 dollárt ajánl fel a Nemzeti Színház építésének javára. Nem sokkal ez után jelentette be, hogy magyarországi művészek támogatására létrehozta az Erzsébet-díjat, amely 200 000 dollár éves kamatát (6 százalékát) ajánlotta fel a díjazott művészek számára. A díjat 1995-ig osztották ki.

A 80-as évek végén azonban a díj megítélése nem volt egységes. A kritikusok közül többen felháborodtak a televíziós adáson, melyben a kormány egyes tagjainak jelenlétében az adás készítői egyesek szerint túlzásba vitték a hálálkodást. Az esettel részletesen foglalkozott az MTV-ben 1987 szilveszterén sugárzott Szuperbola című szatirikus műsor is. (A dolog háttere, hogy 20 000 dollár akkori árfolyamon nem is volt olyan túl nagy összeg, kb. 950 000 forint, ami a Nemzeti Színház építéséhez már akkor is 'aprópénz' volt. Az Erzsébet-díj értéke összesen 1987 végi árfolyamon 550 000 forint körül volt, de ezt több művész között osztották szét).

A magyar művészetet pártoló tevékenységéért cserébe a fent említett műsorban annyit kért Magyarországtól, hogy a majdan felépülő Nemzeti Színházban őrizze emlékét egy róla elnevezett Erzsébet Büfé. Kérését nem teljesítették.

Spéter Erzsébet senkihez sem hasonlítható megjelenéséről is híres volt: a már a nyolcvanas években is idős hölgy jellegzetes turbánban és ruházatban, erős sminkben és tagolt, lassú, tiszta beszédmodorával kitűnt a médiában szereplő személyek közül. Különös humoráról, az életről alkotott véleményéről is híres volt: 85 éves korában például felkérte néhány író barátját, hogy írják meg nekrológját.

„Nyolcvanöt éves vagyok, ha tetszik, ha nem, gondolnom kell a kaszásra. Combnyaktörést, gutaütést valami csoda folytán már túléltem. Az orvosok mondták is: Erzsébet, maga elpusztíthatatlan, ennyi bajt más közönséges halandó aligha vészelt volna át. Ezért aztán nyugodtan froclizom a halált, amelytől soha nem féltem.”[4]

Friderikusz Sándor egyik beszélgetős műsorában anyjává fogadta Spéter Erzsébetet. Közeli barátságban volt Hernádi Gyula íróval.

Életének utolsó éveiben – bőkezűen osztogatott – vagyonából nagyon kevés maradt, egy budai társasházban töltötte utolsó éveit. Idős kora és szaporodó betegségei miatt 24 órás ápolásra szorult.

Spéter Erzsébet sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 12/1-7-11.

2007. július 1-jén születésnapja tiszteletére és Spéter megsegítésére „Volt egyszer egy Erzsébet–díj” címmel gálaestet rendeztek (Huszák Zsóka jazz- és táncdalénekesnő kezdeményezésére), amelynek bevételét Erzsébet asszony gyógykezelésére fordították.[5][6] A rendezvényen Psota Irén, Tordy Géza és egyéb Erzsébet-díjasok léptek fel.

Hosszú, sorozatos betegségei miatt 2007. augusztus 17-én hunyt el 92 évesen a budapesti Szent Ferenc Kórházban. Azt kérte, ha Magyarországon hal meg, hamvait szórják a Dunába. E kívánságát sem teljesítették. A Kozma utca 6. sz. alatti temetőben nyugszik.

Emlékezete[szerkesztés]

  • Rumán Sándor szobrászművész 1996-ban Galamberzsébet című, allegorikus domborműben ([[1]]) örökítette meg Spéter Erzsébet alakját; az alkotás a 2000-es évek eleje óta a solymári községháza folyosóin létesített állandó képzőművészeti kiállítás részét képezi.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Meghalt Spéter Erzsébet, origo.hu
  2. Elment az Erzsébet-díj alapítója Archiválva 2018. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu
  3. HIX SCM 452 1996-09-06
  4. Új Szó, 2001 március 15.. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 18.)
  5. Most Spéter Erzsébet várja a segítséget - BULVÁR - Cikkek - STOP. [2007. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 18.)
  6. MTV magazin

Források[szerkesztés]

  • Bozsán Eta: Spéter Erzsébet barátnője voltam, Videoart , 1990, ISBN 9630288397
  • Spéter Erzsébet: Nevem Speter Erzsébet, Türelem Háza, Budapest, 1997, ISBN 9638580801