Cincérfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Cincérek szócikkből átirányítva)
Cincérfélék
Gyászcincér (Morimus funereus)
Gyászcincér (Morimus funereus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Cucujiformia
Öregcsalád: Levélbogárszerűek (Chrysomeloidea)
Család: Cerambycidae
Latreille, 1802
Alcsaládok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Cincérfélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cincérfélék témájú kategóriát.

Pézsmacincér (Aromia moschata)
Cser-tövisescincér (Rhagium mordax)
Óriáscincér (Titanus giganteus) - csápok nélkül 15 centiméter hosszú

A cincérfélék (Cerambycidae) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe tartozó család. Magyar nevüket onnan kapták, hogy zavarás esetén cincogó-ciripelő hangot hallatnak.

Előfordulásuk[szerkesztés]

A cincérféléknek körülbelül 25 000 faja ismert; fajaik minden kontinensen előfordulnak, Antarktika kivételével. Különösen sok fajuk él a trópusokon. Közép- és Észak-Európában 250, a Brit-szigeteken pedig 60 faj él. Sok faj kifejezetten ritkának számít. Számos cincérfajt Európában törvények védenek. A trópusokon élő fajokat leginkább élőhelyük zsugorodása veszélyezteti. A cincérfélék családjába 216 magyarországi faj tartozik. A rovarászok körében a cincérek igen népszerűek, ezért hazai fajaik életmódját is viszonylag jól ismerjük.

Megjelenésük[szerkesztés]

E rovarok hossza Európában legfeljebb 60 milliméter, a trópusokon nagyobb. A cincérek teste hosszúkás és enyhén lapított, de vannak zömök vagy hengeres alkatú fajok is. Élénk mozgású bogarak. Sok faj élénk színekben pompázik, és változatos minták díszítik őket, míg más fajok egyszerű színezetűek. A nagyon színes fajok teste mérget vagy keserű ízű anyagokat tartalmaz. Mintázatuk néha aposzematikus, vagyis veszélyes vagy kellemetlen ízű rovarokat, például redősszárnyú darazsakat (Vespidae) vagy hajnalbogárféléket (Lycidae) utánoznak (mimikri). Más fajok mintázata a környezetükre (például zuzmós fakéregre vagy madárürülékre) hasonlít (álcázás).

A cincérfélék szárnyfedője általában betakarja a hátulsó pár szárnyat, de néha megrövidült; az ilyen fajok fürkészdarazsakra hasonlítanak. Egyes cincérfélék egyáltalán nem tudnak repülni. Lábfejükön két-két karom van. Rágó szájszervük erős, a bogarak képesek megrágni a kemény fát. A csáp 11 ízből áll, és rendszerint hosszabb, mint az állat teste; a hímek csápja hosszabb, mint a nőstényeké. A bogár a csápjával tapogat, és a környezet illatanyagait is érzékeli. A cincérfélék csápjukat előretartva vagy oldalra hajlítva viselik; számos faj arra is felhasználja, hogy hanyatt esve, segítségével ismét talpra álljon. Mindkét nem tud ciripelni, amit ki is próbálhatunk, ha egy cincért ujjaink közé veszünk: előtorát a mellközép hátán elhelyezkedő reszelőlapon előre-hátra mozgatva, cirpelő hangot ad. Más fajok – a csőszcincérformák (Prioninae) tagjai – a hátulsó lábukat dörzsölik a szárnyfedő szegélyéhez.

Életmódjuk[szerkesztés]

A cincérfajok nagy többségének lárvái élő vagy holt faanyagot esznek (szaproxilofágia); a kifejlett rovarok fák kifolyó nedvével, virágporral és nektárral táplálkoznak. Nagy számban akadnak azonban lágyszárúak gyökerében vagy szárában fejlődő fajok is; a gyalogcincérek lárvái pedig a talajban pázsitfűfélék gyökereit fogyasztják.

Szaporodásuk[szerkesztés]

A cincérfélék fajtól függően 150-300 petét, egyesével vagy csomókban raknak le. A lárvák fejlődésének időtartama fajonként és területenként eltérő. A kifejlett bogarak (imágók) viszonylag rövid életűek.

Rendszerezés[szerkesztés]

A családba az alábbi alcsaládok tartoznak:

Magyarországon előforduló fajok[szerkesztés]

A szépirodalomban[szerkesztés]

József Attila Medáliákjának második versszaka így kezdődik „és fölnyujtottam ajkukhoz a fát, / a zöld cincért, a kígyót, a kovát, –”[1]

Révay József Aranygyűrű című regénye XIX. fejezetének címe: A hőscincér. Borostyánba fagyott hőscincér látható egy ékszerésznél, Polla meg is vásárolná, de aztán jön Erucius ezredes...

Bálint Ágnes a „Szeleburdi család” című regényében a gyerekek szereznek cincérpondrót, és meg akarják várni, hogy cincér legyen belőle, de a pondró megszökik tőlük.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/05500/05570/html/jozsef_attila0009.html. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 22.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cincérfélék&oldid=24926512”