Diófacincér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Diófacincér
Aegosoma scabricorne up.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Eszmei érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Család: Cincérfélék (Cerambycidae)
Nem: Aegosoma
Faj: A. scabricorne
Tudományos név
Aegosoma scabricorne
(Scopoli, 1763)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Diófacincér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Diófacincér témájú médiaállományokat és Diófacincér témájú kategóriát.

A diófacincér (Aegosoma scabricorne) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a cincérfélék (Cerambycidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A diófacincér elterjedési területe Közép- és DélEurópa, a Kaukázus, Irán és Szíria.

Megjelenése[szerkesztés]

A diófacincér az egyik legnagyobb cincérünk. 22-56 milliméter hosszú, egyszínű vöröses- vagy szürkésbarna. Az előtor hátulsó sarka hegyesen kiáll. A nőstény csápja a szárnyfedők felezővonalán túlér, a hímé a testénél is hosszabb.

Életmódja[szerkesztés]

A diófacincér lomboserdők, parkok, faültetvények, fasorok lakója. A lárvák 3-4 évig fejlődnek, elsősorban beteg vagy sérült nyár- és fűzfákban, de az alma, körte, cseresznye, szilva, bükk és sok más vadon élő vagy ültetett fa törzsében is (még az akácban is). Hosszú járatokat rágnak a törzsben, amelynek végén durva rágcsálékkal lezárt bábbölcsőt készítenek. Az imágó június végétől augusztusig figyelhető meg. Nappal elrejtőzik, éjszaka a fatörzseken mászkál vagy a fák között repül.

Források[szerkesztés]

  • Diófacincér
  • Diófacincér (pdf) pp. 17
  • Móczár László: Rovarkalauz (Gondolat kiadó)
  • Merkl Ottó: Bogarak (Élővilág könyvtár, Kossuth kiadó)