Csáp

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A kérészek csápjai mechanikai érzékszervek és szaglószervek egyszerre. Több-kevesebb ízből állnak

A csáp a rovarok és néhány gerinctelen állat fején levő érzékelő szerve. Módosult végtag, mely legnagyobb részben tapogatásra és néha még szaglásra is szolgál. A csápok egyes esetekben a helyváltoztatást is segítik, bizonyos esetekben a táplálék megragadására is alkalmasak. Formájuk és szerkezetük változatos, különösen a rovaroknál, de minden esetben több-kevesebb, egymással mozgékonyan ízülő ízből állanak. A rákoknál mindig két pár csáp van, míg a többi ízeltlábúnál csupán egy.

A zöld lombszöcske csápja hosszabb a fél testhossznál.[1] A 35 mm-t is elérő csápjával a magyarországi „csáprekorder”.[forrás?]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]