Belvárosi evangélikus templom (Miskolc)
Belvárosi evangélikus templom | |
Vallás | keresztény |
Felekezet | evangélikus |
Egyházmegye | Borsod–Hevesi |
Egyházközség | Miskolci |
Lelkész | Sándor Frigyes |
Segédlelkész | Sándorné Pozsanyavecz Gyöngyi |
Építési adatok | |
Építése | 1817–1820 |
Stílus | barokk |
Védettség | műemlék |
Alapadatok | |
Torony | 1 |
Magassága | 60 m |
Elérhetőség | |
Település | Miskolc |
Hely | 3530 Miskolc, Hunyadi u. 8. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 06′ 16″, k. h. 20° 46′ 37″48.104372°N 20.776823°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 16″, k. h. 20° 46′ 37″48.104372°N 20.776823°E | |
A Belvárosi evangélikus templom weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Belvárosi evangélikus templom témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A belvárosi evangélikus templom Miskolc belvárosában, a Hunyadi utca 8. szám alatt található. Nem utcafronti épület, az úgynevezett Luther-udvarban áll, de tornya több helyről jól látszik a városból, mert 60 méter magas. A Luther-udvar déli részén található az evangélikusok egykori iskolája, amelynek olyan neves tanulói voltak, mint Szemere Bertalan, Hunfalvy Pál és Herman Ottó.
A templom története
[szerkesztés]A miskolci lutheránus gyülekezet a 17. század végétől betelepülő cipszer és szlovák családok révén alakult ki és erősödött meg. A gyülekezet kérvényezte a templomemelést, amit II. Józseftől 1783-ban kaptak meg. A miskolci gyülekezetet ekkor 182 magyar, 128 szlovák és 61 német család, összesen 1288 személy alkotta. Az építkezéshez a Nagy-Hunyad (ma Hunyadi) és a Kis-Hunyad utcák közötti területet vásárolták meg, és fő mecénásuk Radvánszky Ferenc (1740–1810) volt. A templom 1797-re készült el, a Radvánszky család emléktábláját a templom falába építették be. Ez a templom 1817-ben egy villámcsapás következtében teljesen leégett. A maradványok felhasználásával épült 1817 és 1820 között a ma is látható templom. Tornya ekkor még csak az ereszvonaláig ért. A hatalmas, közel 60 méter magas templomtorony 1864-re készült el teljesen. A telek északi részén épült fel az iskola, amelyet 1808-ban gimnáziummá minősítettek. A parókia 1847-ben készült el, ennek emeletén kapott helyet a paplak és a Theöreök-féle könyvtár, amely akkor a város legnagyobb könyvgyűjteménye volt, ma egyházi gyűjtemény. Az 1878-as miskolci árvízben komoly károkat szenvedett a templom, az irattár és a rendkívüli értéket képviselő könyvtár is veszteségeket szenvedett. 1896-ra épült fel a telek déli részén, az utcafrontra a Luther-ház, amely bérház funkciókat lát el. A 20. század második felében felújították a templom tetőszerkezetét, az orgonát és a fűtést. A templomban az ezredforduló után hangversenyeket is tartanak.
Az udvaron áll Csengey Gusztáv (1842–1925), a neves evangélikus teológus, tanár, költő szobra, Borsodi Bindász Dezső alkotása.
A templom
[szerkesztés]A templom kereszt alaprajzú, szentélye egyenes záródású, tornya a főhomlokzattól előreugrik. A déli, bejárati oldalon van az orgonakarzat és az orgona, a kereszt száraiban többszintes karzatok épültek 1820-ban. A berendezése is 1820-ból való, így a padok, a szószék és az énekes táblák is. Oldalhomlokzata lizénákkal tagolt. Főhajója és a keresztházak is csehsüvegboltozatosak. 1817-ben villámcsapás miatt, majd az 1843-as nagy tűzvészben ismét leégett a templom, de megrongálódott az éppen épülő torony is. A torony végül 1864-ben készült el, előtte, még 1845-ben pótolták az orgona hiányát is (azóta ez az orgona szolgálja a templomot). A templomba az oltárképet Székely Bertalantól rendelték meg, 1897-ben festette (Jézus a Getsemáne-kertben). A templombelső egységes, ornamentális festése 1941-re készült el. A toronyba két acélharang érkezett Bochumból 1865-ben, a nagyobbik 1681 kg, a kisebbik 1005 kg tömegű, s mindkettőt az evangélikus gyülekezet egy-egy tehetős családja adományozta a templomnak. A nagyobbik a második legnagyobb nem bronzból készült harang az országban.
Képek
[szerkesztés]-
A templom
-
Templombelső Székely Bertalan oltárképével
-
Templombelső
-
Csengey Gusztáv szobra az udvaron
Források
[szerkesztés]- Belvárosi evangélikus templom. In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1/1. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. 2006. 245–247. o. ISBN 9639311499
- Arnót Ádám: Evangélikus templom. In Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 1: Miskolc és környéke. Szabadfalvi József, Cseri Miklós (szerk.). Miskolc: Alföldi Nyomda. 1992. 14–15. o. ISBN 9637221425