Becsehely

Becsehely
Becsehely címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Letenyei
Jogállás	község
Polgármester	Németh Géza
Irányítószám	8866
Körzethívószám	93
Népesség
Teljes népesség	1868 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	57,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	36,07 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 26′ 45″, k. h. 16° 47′ 14″46.44595, 16.787130555556
Becsehely Pozíció Zala vármegye térképén
Becsehely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Becsehely témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Becsehely (horvátul: Bečehel) község Zala megye Letenyei járásához tartozik.

Fekvése

A település az ország délnyugati határán, Nagykanizsától 16 kilométerre, míg Letenyétől 5 kilométerre található a 7-es főút mentén. A falu mellett húzódik a nemrég megépült és átadott M7-es autópálya, amely jelentős mértékben csökkentette a községen áthaladó gépjárműforgalmat. A térség autóbuszközlekedése fejlettnek mondható.

A település története

Előzmények

Becsehely és környéke már az i.e. VI. évezredben lakott területnek számított. A környéken lakó népcsoportok legfőbb tevékenysége a földművelés volt, s nagy szerepük volt az élelemtermelés tudományának továbbadásában Közép-Európa más népeinek. Mindezt alátámasztja a régészeti feltárások során előkerült gazdag leletanyag. Ugyancsak a régészeti leletekből valószínűsíthető, hogy a római korban Pannónia provincia egyik őrhelye lehetett.

Az Árpád-kortól napjainkig

Első említése 1278-ból való, amikor is a zágrábi püspökség tulajdonaként említik meg az egyházi iratok. Keresztelő Szent Jánosról elnevezett plébániáját 1334-ben alapították, s 1380-ban főesperesi székhely vált Becsehelyből, és így a megye egyházi életének jelentős hányadát irányíthatta. A 14. századtól fontos vásárhely, majd a 15. század folyamán mezővárosi rangot kapott. Legrégebbi birtokosai a Szalók nemzetségbeliek voltak, később Becsehely a Kanizsaiak kezébe került. Kanizsai Orsolya házassága és fiúsítása okán a Nádasdyak kezébe került.

A török időkben a mezővárost többször pusztítták török és császári hadak, s ennek köszönhetően az egykor virágzó vásárhely fokozatosan veszített a jelentőségéből. 1546-ban egy török támadás következtében 30 porta leégett, míg 1555-ben a pestis tizedelte meg a település lakosságát. 1568-ban a császári csapatok végvárat alakítottak a mezővárosból, azonban a törökök hamar elfoglalták és elpusztítták a csekély ellenállást kifejtő erődítményt. A török pusztítás következtében önálló plébániája megszűnt, előbb Béczhez, majd Letenyéhez tartozott, és csak évszázadokkal később, 1928-ban kapott ismét önálló plébániát. A község a 17. század során kettős adóztatással bírt.

A település a 18. század elején sűrűn cserélt gazdát, s végül 1728-ban a Szapáry család kezébe jutott. Ezt követően lassú fejlődés jellemezte a mezővárost, de az életszínvonal továbbra is elég alacsonynak mutatkozott, így lakosság létszáma a 19. század elejétől kezdve stagnált. A 19. századidején Becsehely földesura a gőgös és szélsőségesen konzervatív Csúzy Ferenc volt, kinek fia, Csúzy Pál a zalai liberálisok fiatal vezéralakjaként az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során jelentős szerepet vállalt Deák Ferenc oldalán. Korai halála után Kovács Sebestyén Miklós lett a falu kegyura.

Az 1941-ben Becsehelyhez csatolt Pola pedig Schmidt Ottó és Kornél birtoka volt.

Az 1930-as években újabb fejlődési hullám jellemezte Becsehelyt: kultúrkörök és különféle egyesületek nyíltak, melyek jelentős mértékben élénkítették a falu lakóinak egyhangú életét. A második világháború borzalmai után a rossz magyar-jugoszláv viszony sokat rontott a határmenti település helyzetén. Napjainkban a települést eőteljes fejlődés jellemzi, mivel fokozatosan a térség egyik központjává vált.

A település nevének alakulása

Becsehely településnek először 1320-ban Boxseként, majd 1354-ben Bekchunelként említették a nevét, mely Bekcsény földjére, birtokára utal. Van olyan vélemény is, hogy a török benki (jelentése: őr) szóra vezethető vissza. 1940-ben Bekcsény egyesült a szomszédos községgel, Polával, s ezentúl az egyesített település neve előbb Bekcsény-Pola, majd 1942-től pedig Becsehely lett.

Lakosság

A település lélekszáma közel 2400 fő. A lakosság jelentős része magyar anyanyelvű, de összetartó cigány és horvát kisebbség is él a faluban. Becsehely lakosságának túlnyomó része római katolikus hitű, s a település lakosságának közel 20-30%-a rendszeresen gyakorolja is vallását. A lakosság nagy része jelentős mezőgazdasági tevékenységet folytat Sokan dolgoznak azonban a közeli városok - Nagykanizsa és Zalaegerszeg - ipari üzemeiben is.

Nevezetességei

• polai templom (román)

A közeli múltban renoválták a polai falurészben álló Árpád kori templomot. A déli falon kicsiny lőréses ablakok láthatók és egy szép bélletes kapu is.

• Római katolikus templom (1758, rokokó berendezés)

Településrészek

• Pola
• Tuskóspuszta
• Újmajor
• Szurdapuszta
• Gerecse
• Gyanócz
• Perenye

Ismert emberek, akik a településhez kötődnek

• Budapesten született ugyan, de családja miatt mindig is becsehelyinek, zalai származásúnak vallotta magát Schmidt Egon ornitológus, Kossuth-díjas író.

Testvértelepülés

• Korond, Románia

Források

Becsehely község hivatalos oldala