Ugrás a tartalomhoz

Bajan-Ölgij tartomány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bajan-Ölgij tartomány (Баян-Өлгий аймаг)
Bajan-Ölgij tartomány címere
Bajan-Ölgij tartomány címere		 Bajan-Ölgij tartomány zászlaja
Bajan-Ölgij tartomány zászlaja
Közigazgatás
Ország Mongólia
SzékhelyÖlgij
SzékhelyÖlgij
Alapítás éve1939
Körzethívószám0142
Népesség
Teljes népesség100 189 fő (2015)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1710 m
Terület45 704,89 km²
IdőzónaUTC+7
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 18′, k. h. 89° 30′48.300000°N 89.500000°EKoordináták: é. sz. 48° 18′, k. h. 89° 30′48.300000°N 89.500000°E
Bajan-Ölgij tartomány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajan-Ölgij tartomány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bajan-Ölgij tartomány (mongolul: Баян-Өлгий аймаг) Mongólia huszonegy tartományának (ajmag) egyike. Az ország nyugati felén terül el, székhelye Ölgij.

A tartomány lakosságának több mint 90%-a kazak.

Földrajz

[szerkesztés]

Északkeleten Uvsz-, keleten és délkeleten Hovd tartománnyal, valamint északon az oroszországi Tuvával és nyugaton Kína Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területével határos.

Ez Mongólia legnyugatibb tartománya. Egész területe hegyvidék, a Mongol-Altaj magasan fekvő, északnyugati része. Nyugati peremén, három ország határának találkozásánál van Mongólia legmagasabb pontja, a Hujtun-csúcs (vagy Hüjten-csúcs, mongol nyelven: Хүйтэн оргил, 4374 m), a Tavan Bogd (Таван Богд) masszívum öt legmagasabb csúcsának egyike. További legmagasabb hegyek a tartomány területén: Caszt (Цаст уул, 4208 m), Cambagarav (Цамбагарав уул, 4163 m), Turgen (Тургэн уул, 4029 m), Cengelhajrhan (3943 m).

A tartomány határvonala a Mongol-Altaj gerincén fut, mely elválasztja az Irtis Kínához tartozó vízgyűjtő területét (nyugaton) a keleti oldalon eredő Hovd vízgyűjtőjétől.

  • A Hovd az egész Mongol-Altaj legnagyobb folyója. A tartomány északi felének magas hegyei között folyik, majd lejjebb egy hosszabb szakaszán az Uvsz tartománnyal közös határon. Jelentősebb mellékfolyói a hegyekben: jobbról a Szagszaj (130 km), balról a Cagán gol (115 km) és a Szogó (150 km). Legnagyobb mellékfolyója, a Bujant (Буянт, 218 km) csak a torkolatnál (Hovd tartományban) ömlik a Hovdba.
  • Az Uvsz tartománnyal közös határon folyik a Böh-Mörön is (Бөхмөрөн гол), mely a szintén a határon elterülő Acsit-tóba ömlik.
  • A tartomány déli területeinek vizét a Bulgan (Булган гол) gyűjti össze; a hegyek közül kiérve nyugatra fordul és kínai területen Urungu (vagy Öröngö) néven folyik tovább. Mongóliai szakaszának hossza 288 km, teljes hossza 725 km.

A Hovd vízgyűjtő területén sokfelé láthatók ősi sziklarajzok, közülük a legrégebbieket 2011-ben felvették az UNESCO világörökségi listájára.[1]

Járások

[szerkesztés]
A tartomány járásai

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bajan-Ölgij_tartomány&oldid=26245916”