Armando Diaz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Armando Diaz
Armando Diaz tábornok
Armando Diaz tábornok
Született 1861. december 5.[1][2][3][4]
Nápoly[5]
Meghalt 1928. február 29. (66 évesen)[1][6][2][3][4]
Róma[7]
Állampolgársága olasz
Rendfokozata tábornok
Csatái
Kitüntetései
  • Order of Michael the Brave
  • Grand Cross of the Military Order of the Tower and Sword
  • Knight Grand Cross of the Order of Saints Maurice and Lazarus
  • Knight grand cross of the order of the crown of Italy
  • Virtuti Militari
  • a Portoi Egyetem díszdoktora
  • Grand Cross of the Military Order of Avis
A Wikimédia Commons tartalmaz Armando Diaz témájú médiaállományokat.

Armando Diaz (Nápoly, 1861. december 5.Róma, 1928. február 29.) olasz tábornok, olasz főparancsnok az első világháború idején.

1917-ig[szerkesztés]

Nápolyban született, katonai karrierjét a Torinóban lévő katonai akadémián kezdte, ahol tüzértisztnek képezték ki. Az olasz-török háborúban a 93. gyalogsági hadosztály kapitánya lett, majd 1914-ben vezérőrnaggyá nevezték ki. Az első világháborúban Luigi Cadorna főparancsnok hadászati segítője volt. 1916 júniusában altábornokként a 49. olasz hadosztály, majd a 23. hadosztály vezetője lett.

A caporettói áttörés után[szerkesztés]

A caporettói áttörés után, 1917 októberében visszahívták Luigi Cadorna főparancsnokot az olasz hadvezetés éléről és helyére Armando Diazt nevezték ki. Diaz újjászervezte a szétesett olasz hadsereget, és növelte a hadsereg morálját. A második piavei csata során megállította a Monarchia erőit az előrenyomulásban és megkezdte egy olasz ellentámadás terveinek kidolgozását. 1918-ban a Vittorio Venetó-i csata során felőrölték a Monarchia csapatait, visszafoglalták Olaszország korábban megszállt területeit, és fegyverszünetre kényszerítették az Osztrák–Magyar Monarchia hadvezetését. A fegyverszünet megkötése után megindított utolsó olasz offenzíva során több tízezer osztrák–magyar hadifoglyot ejtettek. Fényes győzelme után Diazt a „győzedelmes” címmel illeték.

A háború után[szerkesztés]

Az első világháború befejezése után Diaz szenátor lett az olasz parlamentben, 1921-ben pedig a „Győzelem hercege” megtisztelő címet vehette át. A fasiszta hatalomátvétel után Benito Mussolini kinevezte hadügyminiszterre és előléptette hadseregtábornokká. 1924-ben nyugdíjazták és ekkor átvehette az „Olaszország Marsallja” megtisztelő címet is. 1928-ban halt meg.

Források[szerkesztés]

  1. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 14.)
  6. r9542
  7. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)

További információk[szerkesztés]