Anna Mária orléans-i hercegnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Anna Mária
Orléans-i Anna Mária hercegnő
Anne Marie d'Orléans, Mademoiselle de Valois.jpg
Uralkodóház Orléans-i
Született 1669. augusztus 27.
Saint-Cloud
Elhunyt 1728. augusztus 26. (58 évesen)
Torino
NyughelyeBasilica of Superga
Édesapja Fülöp orléans-i herceg
Édesanyja Stuart Henrietta Anna
Házastársa II. Viktor Amadé szárd–piemonti király
Gyermekei Mária Adelheid francia dauphine
Mária Lujza spanyol királyné
III. Károly Emánuel szárd–piemonti király
Vallása római katolikus
Anna Mária aláírása
Anna Mária aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Anna Mária témájú médiaállományokat.

Orléans-i Anna Mária (franciául: Anne-Marie d’Orléans, olaszul: Anna Maria di Orléans; Saint-Cloud, Francia Királyság, 1669. augusztus 27. – Torino, Szárd Királyság, 1728. augusztus 26.), a Bourbon-ház orléans-i ágából származó francia hercegnő, Fülöp orléans-i herceg és Stuart Henrietta Anna gyermeke, aki II. Savoyai Viktor Amadé hitveseként szárd–piemonti királyné. Felnőttkort megért gyermekei között van a későbbi III. Károly Emánuel szárd–piemonti király, valamint Mária Adelheid francia dauphine és Mária Lujza spanyol királyné. Mária Adelheid nevű leánya révén XV. Lajos francia király anyai nagyanyja.

Élete[szerkesztés]

Származása, testvérei[szerkesztés]

Blason France moderne.svg

Anna Mária francia királyi hercegnő Párizs mellett, a saint-cloud-i kastélyban született.

Édesapja a Bourbon-házból való Fülöp orléans-i herceg (Philippe de France, 1640–1701) volt, XIII. Lajos francia király és Ausztriai Anna francia királyné (1601–1666) második fia, XIV. Lajos király öccse, a Monsieur.

Édesanyja az orléans-i herceg első felesége, a Stuart-házból való Henrietta Anna angol királyi hercegnő volt (angolul: Henrietta Anne Stuart, franciául: Henriette d’Angleterre, 1644–1670), I. Károly angol király (1600–1649) és a Bourbon-házból való Henrietta Mária francia királyi hercegnő (1609–1669) leánya, IV. Henrik király unokája.

Három gyermekük született, de csak ketten érték meg a felnőttkort. Valamennyien a „királyi vérből való herceg / hercegnő” (franciául prince / princesse de sang) címet viselték.

  • Mária Lujza királyi hercegnő (1662–1689, aki II. Károly spanyol király felesége lett, de a király testi állapota miatt nem született gyermekük.
  • Fülöp Károly orléans-i herceg, Valois hercege (1664–1666), kisgyermekként meghalt.
  • Anna Mária orléans-i hercegnő (1669–1728) szárd–piemonti királyné.
Anna Mária orléans-i hercegnő

Mária Anna egyéves volt, amikor édesanyja, Henrietta Anna angol királyi hercegnő meghalt. Apjának második feleségétől, a Wittelsbach-házból való Erzsébet Sarolta (Liselotte) rajna-pfalzi hercegnőtől (1652–1722), I. Károly pfalzi választófejedelem és Sarolta hessen-kasseli tartománygrófnő leányától három gyermeke született, Mária Anna féltestvérei:

Házassága, gyermekei[szerkesztés]

Armoiries Savoie 1630.svg

1684. április 10-én Anna Mária hercegnő Versailles-ban házasságot kötött feleségül ment a Savoyai-házból származó II. Viktor Amadé savoyai herceghez (1666–1732). Az ünnepélyes esküvői szertartást 1684. május 6-án Chambéryben, a Savoyai Hercegség fővárosában is megtartották. Viktor Amadé herceg 1713-tól Szicília királya, majd 1720-tól II. Viktor Amadé néven Szardínia és Piemont királya lett.

Házasságukból hat gyermek született, hárman érték meg a felnőtt kort.

  1. Mária Adelheid hercegnő (1685–1712), aki 1697-ben a francia trónörököshöz, Lajos királyi herceghez, Burgundia hercegéhez (1682–1712) ment feleségül. Az ő legkisebb fia lett XV. Lajos francia király.
  2. Mária Anna (1687–1690), kisgyermekként meghalt.
  3. Mária Lujza Gabriella hercegnő (1688–1714), aki 1701-ben V. Fülöp spanyol királynak (1683–1746), Lajos burgundiai herceg öccsének első felesége lett.
  4. Viktor Amadé herceg (1699–1715), Piemont hercege, serdülőként meghalt.
  5. Károly Emánuel herceg (1701–1773), aki 1730-ban örökölte apja trónját, és III. Károly Emánuel néven Savoya és Piemont hercege, szárd–piemonti király lett.
  6. Emánuel Filibert (1705–1705), Chablais hercege, születésekor meghalt.
Anna Mária orléans-i hercegnő

A politikai érdekházasságot Anna Mária nagybátyja, XIV. Lajos erősen ösztönözte, mivel ennek révén a Savoyai Hercegséget saját katonai szövetségében kívánta tartani. Mivel azonban II. Viktor Amadé herceg titokban a francia függőség lazítását tervezte, a pfalzi örökösödési háborúban (1688–1697), majd a spanyol örökösödési háborúban (1703–1714) a Savoyai Hercegség a Habsburgok által vezetett franciaellenes szövetség oldalára állt. A francia hadsereg mindkét háború során megszállta Savoyát, a hercegi párnak menekülnie kellett Torinóból. Az utrechti békeszerződésben a győztes hatalmak Savoya hercegét elismerték Szicília királyának, Anna Mária hercegné öt évre szicíliai királyné lett, de II. Viktor Amadénak 1718-ban spanyol követelésre le kellett mondania, cserébe 1720-ban, a négyes szövetség háborújának végén megkapta a szárd királyi címet.

Férje, Viktor Amadé herceg házasságon kívüli viszonyt tartott fenn a nála sokkal fiatalabb, férjezett Jeanne Baptiste d’Albert de Luynes hercegnővel (1670–1736), aki 1690–1694 között két gyermeket is szült neki, akiket apjuk 1701-ben törvényesített és hercegi rangra emelt, annak ellenére, hogy anyjuk 1700 végén Franciaországba szökött. A herceg erkölcstelen viszonya feleségének nagybátyját, XIV. Lajos királyt is felháborította, leveleiben határozottan és fenyegetően igyekezett jobb belátásra bírni őt (sikertelenül).

Anna Mária szárd királyné Torinóban hunyt el 1728. augusztus 26-án, egy nappal 59. születésnapja előtt. Megözvegyült férje a következő évben újra megnősült, rangon aluli (morganatikus) házasságot kötött Anna-Teresa Canelli di Cumiana grófnővel (1679–1769), majd 1730-ban lemondott a szárd királyi trónról. Utódja Anna Mária királynétól született fia, Károly Emánuel herceg lett.

A brit jakobiták trónörökösnője[szerkesztés]

Anyja révén Anna Mária királynét és utódait a brit jakobiták az Egyesült Királyság és Írország jogos trónörökösének tekintették.

Anna Mária királynét a brit jakobiták néhány éven át (1714–1720 között) az Egyesült Királyság (azaz Anglia és Skócia) és Írország trónvárományosának (heir presumptive) ismerték el. Ebben az időben a jakobiták trónkövetelője James Francis Edward Stuart herceg volt (The Old Pretender, 1688–1766), akit hívei „III. Jakab angol és VIII. Jakab skót király” néven a Brit-szigetek uralkodójának ismertek el. Anna Mária királyné 1714. augusztus 1-jén lett jakobita trónvárományos, amikor a trónkövetelő James Francis herceg nővére, Anna angol királynő (1665–1714) elhunyt. 1720. december 31-én, amikor James Francis herceg első fia, Charles Edward Stuart herceg (Bonnie Prince Charlie, 1720–1788) megszületett, ő vált Anna Mária királyné helyett a jakobiták trónvárományosává.

1807-ben (csaknem 80 évvel Anna Mária halála után) elhunyt II. Jakab angol király utolsó egyenes leszármazottja, Henry Benedict Stuart bíboros. A jakobiták ekkor Jakab elődjének, I. Károly angol királynak legidősebb élő leszármazottját ismerték el jogos trónigénylőnek. 1807-ben ez IV. Károly Emánuel szárd–piemonti király, Savoya hercege volt, Anna Mária királyné, orléans-i hercegnő és II. Viktor Amadé szárd–piemonti király dédunokája. Anna Mária királynétól származó szárd–piemonti királyok révén a brit jakobiták a 19. századtól a mai napig fenntartják a Stuart-ház legitimista igényét Nagy-Britannia Egyesült Királyság és Írország trónjára.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A brit jakobiták álláspontja szerint I. Mária angol királynő (1516–1558) jogos örököse az angol trónon az unokanővére, Stuart Mária (I. Mária skót királynő, 1542–1587), és nem a trónbitorló I. Erzsébet (1533–1603), VIII. Henrik király törvénytelen leánya, aki kivégeztette az angol trón jogos örökösét, Stuart Máriát.

További információk[szerkesztés]