Abelisauridae
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: jura? – kréta | ||||||||||||||||||||
 Az Abelisaurus rekonstruált koponyája, amely a „Dinosaurs of Patagonia” (Patagónia dinoszauruszai) kiállítás részeként vándorol. Érdemes megfigyelni a durva csontfelületeket, valamint a könnycsont és a posztorbitális csontok kinövéseit a szemüregben.
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Nemek | ||||||||||||||||||||
|
Lásd a szövegben. | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Abelisauridae témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Abelisauridae témájú médiaállományokat és Abelisauridae témájú kategóriát. |
Az Abelisauridae (jelentése 'Abel gyíkjai') a ceratosaurus theropoda dinoszauruszok egyik családja (vagy kládja). Az abelisauridák a kréta időszakban terjedtek el az egykori szuperkontinens, Gondwana területén, fosszilis maradványaik pedig napjainkban Afrikában, Dél-Amerikában, az Indiai szubkontinensen és Madagaszkár szigetén fedezhetők fel.
A legtöbb theropodához hasonlóan az abelisauridák is két lábon járó húsevők voltak. Jellemzőik közé tartoznak a zömök hátsó lábak és a koponya kiterjedt, barázdákból és lyukakból álló díszítései. A későbbi abelisauridák, például a Carnotaurus mellső lábai elcsökevényesedtek, a koponyáik megrövidültek, szemeik felett pedig csontos kinövések jelentek meg. Legtöbb ismert képviselőjük hossza az orrtól a farok végéig elérte az 5–9 métert. A jobb megismerésüket megelőzően az abelisauridákat esetenként tévesen, lehetséges dél-amerikai tyrannosauridaként azonosították.[1]
Anatómia
[szerkesztés]
Teljes csontvázakról szóló leírások csak a legfejlettebb abelisauridákról (a Carnotaurusról és az Aucasaurusról) készültek, ami megnehezíti az egyedi jellemzők (szünapomorfiák) definiálását az egész család koponya alatti (posztkraniális) csontvázára vonatkozóan. Mivel a legtöbbjük legalább koponya maradványok alapján ismert, az abelisauridák szünapomorfiái ebből a testrészből származnak.[2]
Bár az egyes részeik változtak, az abelisauridák koponyái általában nagyon magasak és gyakran igen rövidek voltak. A Carnotaurusé például közel ugyanolyan magas volt, mint amilyen hosszú. Az abelisauridák premaxillája nagyon magas volt, amitől a pofa eleje a többi theropoda görbe pofájától eltérően tompává vált.
A könnycsont elölről, a posztorbitális csont pedig hátulról benyúlt a szemüregbe, két kamrára osztva ezt a részt. A szem az üreg felső részén, a Carnotaurus esetében kissé kifelé döntve helyezkedett el, és feltehetően bizonyos mértékű binokuláris látást biztosított. A könnycsont és a posztorbitális csont a szemüreg felett találkozott, egy redőt vagy szemöldököt képezve a szem felett.
Számos koponyacsonton látható egy hosszú barázdákból, lyukakból és kiemelkedésekből álló kiterjedt díszítés. Más ceratosaurusokhoz hasonlóan a homlokcsontok a koponyatetőn összenőttek. A carnotaurina abelisauridák homlokán rendszerint csontos kinövések voltak. A Carnotaurus homlokcsontjain, oldalirányban egy-egy szarv nyúlt ki a szemek fölé, közeli rokona az Aucasaurus pedig hasonló, de kisebb fejdíszeket viselt. A Majungasaurus és a Rajasaurus egy egyszerű szarvval vagy boltozattal rendelkezett, ami felfelé állt ki az összenőtt homlokcsontokból. A szarvakhoz hasonló kiemelkedések sok modern állatnál az egyedek felismerésére vagy elrettentésére szolgálnak.[2][3][4]
A csökevényes mellső lábak közül csak a carnotaurina abelisauridákhoz, az Aucasaurushoz és a Carnotaurushoz tartozók ismertek. Az orsócsont és a singcsont rendkívül rövidek, a felkarcsont hosszának kevesebb, mint a felét, a Carnotaurus esetében 25, az Aucasaurus esetében pedig a 33%-át érik el. A ceratosaurusokra jellemzően a carnotaurinák kezén négy ujj található. A hasonlóságok azonban itt véget is érnek. Csuklók nincsenek, a négy kézközépcsont egyenesen az orsócsonthoz és a singcsonthoz illeszkedik. Az első és a negyedik ujjnak nincsenek ujjpercei, a másodiknak egy, a harmadiknak pedig két ujjperce van. Úgy tűnik, hogy a mellső lábakon nem voltak karmok. Nem tudni, hogy a többi abelisauridára is jellemző volt-e ez a szokatlan mellső láb felépítés, mivel e testrészeik nem kerültek elő.[5] Az abelisauridák hátsó lábai jobban hasonlítanak a ceratosaurusokéra; a boka részei (a boka- és a sarokcsont) összenőttek egymással és a sípcsonttal is. A sípcsont rövidebb, mint a combcsont, amitől a hátsó láb zömökké vált. A lábfejen három működő ujj található (a második, a harmadik és a negyedik), az első ujj (a hallux) nem érintkezett a talajjal.[2]
Taxonómia és rendszertan
[szerkesztés]Jose Bonaparte és Fernando Novas őslénykutatók 1985-ben alkották meg az Abelisauridae nevet, amikor leírást készítettek az eponimikus Abelisaurusról. A név az Abelisaurust felfedező Roberto Abel vezetéknevéből és az ógörög σαυρος / sauros 'gyík' szóból származik. Az -idae utótag igen gyakran kapcsolódik a zoológiai családnevekhez, és az ógörög -ιδαι / -idai utótagból ered, ami többesszámú főnévre utal.[6]
Az Abelisauridae a rangokon alapuló Linné-i taxonómia szerint egy család a Ceratosauria alrendág Abelisauroidea öregcsaládjában, amely tartalmazza a Noasauridae családot is. A filogenetikus rendszertanban több definíció is tartozik hozzá. Eredetileg olyan csomópont-alapú kládként definiálták, ami tartalmazza az Abelisaurust, a Carnotaurust, kettejük legújabb közös ősét és annak valamennyi leszármazottját.[7][8]
Később újradefiniálták ág-alapú taxonként, ide sorolva valamennyi olyan abelisauroidea taxont, amely közelebb áll az Abelisaurushoz (vagy a még teljesebb leletek alapján ismert Carnotaurushoz), mint a Noasaurushoz.[4] A csomópont-alapú definíció nem tartalmazza a Rugopst vagy az Ilokelesiát, melyeket jóval bazálisabbnak tartanak az Abelisaurusnál, az ág-alapú definíció szerint azonban ebbe a csoportba tartoznak.[9] Az Abelisauridae része a Carnotaurinae csoport, ami tartalmazza a Carnotaurini kládot alkotó Aucasaurust és Carnotaurust.
Sok abelisaurida koponyajellemző megtalálható a carcharodontosauridáknál is. E közös jellemzők, és az a tény, hogy Dél-Amerikában az abelisauridák váltották fel a carcharodontosauridákat arra a következtetésere vezetnek, hogy a két csoport rokonságban áll egymással.[7] Azonban nem volt olyan kladisztikus elemzés, amely ilyen kapcsolatot talált volna, továbbá a koponyától eltekintve az abelisauridák és a carcharodontosauridák nagyon eltérnek egymástól, az utóbbiak jobban hasonlítanak a ceratosaurusokra és az allosauroideákra.[2]
Osztályozás
[szerkesztés]
Az alábbi felsorolás az abelisaurida nemeket tartalmazza a besorolásuk és a lelőhelyük feltüntetésével, a szár alapú definíció alapján:
ABELISAURIDAE CSALÁD
- Abelisaurus (Argentína)
- Compsosuchus (India)
- Indosaurus (India)
- Indosuchus (India)
- Kryptops[10] (Niger)
- Rugops (Niger)
- Xenotarsosaurus (Argentína)
- Carnotaurinae alcsalád
- Ekrixinatosaurus (Argentína)[11]
- Ilokelesia (Argentína)[11]
- Majungasaurus (Madagaszkár)
- Rajasaurus (India)
- Skorpiovenator (Argentína)[11]
- Carnotaurini nemzetség
- Aucasaurus (Argentína)
- Carnotaurus (Argentína)
Az Indosaurus feltehetően az Indosuchus fiatal szinonimája.[12] Egyes tudósok az argentin Xenotarsosaurust és az indiai Compsosuchust a bazális abelisauridák közé sorolják be,[12][13] míg mások úgy vélik, nem tartoznak az Abelisauroidea öregcsaládba.[14] A francia Genusaurust és a Tarascosaurust szintén abelisauridának tekintik, de mindkettő töredékes, és lehet, hogy a bazálisabb ceratosaurusok közé tartoznak.[2]
Törzsfejlődés
[szerkesztés]A Chicagói Egyetem kutatója, Paul Sereno és kollégái által 2004-ben végzett filogenetikus elemzés az alábbi eredményre vezetett:[15]
| Abelisauroidea |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Ilokelesiát eredetileg az Abelisauroidea testvércsoportjaként írták le.[16] Sereno azonban kísérletképpen közelebb helyezte az Abelisaurushoz, mint a noasauridákhoz, ami összhangban áll több újabb keletű elemzés eredményével.[2][5][17] Ez alapján az ág-alapú definíció értelmében az Ilokelesia és a Rugops bazális abelisauridák. Bár jóval bazálisabbak, mint az Abelisaurus, a csomópont-alapú definíció alapján az Abelisauridae családon kívülre kerülnek. Az Ekrixinatosaurus, melyet szintén 2004-ben publikáltak, nem szerepelt Sereno elemzésében, Jorge Clavo és kollégái független elemzésében azonban abelisauridaként jelenik meg.[17]
Canale és szerzőtársai a Skorpiovenator 2008-as leírásával együtt egy másik, főként a dél-amerikai abelisauridákra koncentráló filogenetikus elemzést is megjelentettek. Összegzésükben úgy találták, hogy a család összes dél-amerikai képviselője (beleértve az Ilokelesiát is) egy csoportba tartozik a carnotaurinák Brachyrostra nevű alkládjával.[11]
| Carnotaurinae |
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés
[szerkesztés]
Az abelisauroideákat jellegzetes kréta időszaki csoportnak tekintik, viszont Madagaszkárról ismertek középső jura időszaki, feltételezett abelisauroidea maradványok.[18] Az abelisauridák maradványai azonban csak a déli kontinensekről, Gondwana egykori részeiről kerültek elő. Az első leírásuk idején, 1985-ben még csak két dél-amerikai, kréta időszaki nem, a Carnotaurus és az Abelisaurus volt ismert. Ezután az abelisauridákra India késő kréta időszaki rétegében (Indosuchus és Rajasaurus), valamint Madagaszkáron (Majungasaurus) is rábukkantak, ahol a kréta nagy részén jelen voltak. A tény, hogy az abelisauridák nem kerültek elő Afrika kontinentális részéről azt jelezte, hogy a csoport azután fejlődött ki, miután ez a földrész, mintegy 100 millió évvel ezelőtt elvált Gondwanától.[19] Azonban a Rugops és más abelisauridák fosszíliáinak Észak-Afrika középső kréta időszaki rétegében történt felfedezése megcáfolta ezt az elméletet.[15][20] Középső kréta időszaki abelisauridák Dél-Afrikából is ismertté váltak, ami azt bizonyítja, hogy csoport már Gondwana széttöredezése előtt is létezett.[16][17][21]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Dodson, Peter, Britt, Brooks & Carpenter, Kenneth & Forster, Catherine A. & Gillette, David D. & Norell, Mark A. & Olshevsky, George & Parrish, J. Michael & Weishampel, David B.. Abelisaurus. Publications International, 105. o. (1993). ISBN 0-7853-0443-6
- ↑ a b c d e f Tykoski, R.S., & Rowe, T.. Ceratosauria, 2nd edition, Berkeley: University of California Press, 47–70. o. (2004). ISBN 0-520-24209-2
- ↑ Bonaparte, J.F., Novas, F.E., & Coria, R.A. (1990). „Carnotaurus sastrei Bonaparte, the horned, lightly built carnosaur from the middle Cretaceous of Patagonia”. Contributions to Science of the Natural History Museum of Los Angeles County 416, 1–42. o.
- ↑ a b Wilson, J.A., Sereno, P.C., Srivastava, S., Bhatt, D.K., Khosla, A. & Sahni, A. (2003). „A new abelisaurid (Dinosauria, Theropoda) from the Lameta Formation (Cretaceous, Maastrichtian) of India” (PDF). Contributions of the Museum of Palaeontology of the University of Michigan 31, 1–42. o. (Hozzáférés: 2009. június 15.)
- ↑ a b Coria, R.A., Chiappe, L.M. & Dingus, L. (2002). „A close relative of Carnotaurus sastrei Bonaparte 1985 (Theropoda: Abelisauridae) from the Late Cretaceous of Patagonia”. Journal of Vertebrate Palaeontology 22, 460–465. o.
- ↑ Bonaparte, J.F., & Novas, F.E. (1985). „Abelisaurus comahuensis, n.g., n.sp., Carnosauria of the Late Cretaceous of Patagonia”. Ameghiniana 21, 259–265. o.
- ↑ a b Novas, F.E., Currie, P.J. & Padian, K.P. (1997). „Abelisauridae”, San Diego, 1–2. o, Kiadó: Academic Press.
- ↑ Sereno, P.C. (1998). „A rationale for phylogenetic definitions, with applications to the higher-level taxonomy of Dinosauria”. Neues Jahrbuch fur Geologie und Palaontologie: Abhandlungen 210, 41–83. o.
- ↑ Sereno, P.C.: Abelisauridae. TaxonSearch, 2005. november 7. [2007. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 15.)
- ↑ Sereno, P.C., and Brusatte, S.L. (2008). „Basal abelisaurid and carcharodontosaurid theropods from the Lower Cretaceous Elrhaz Formation of Niger” (PDF). Acta Palaeontologica Polonica 53 (1), 15–46. o. (Hozzáférés: 2009. június 15.)
- ↑ a b c d Canale, J.I., Scanferla, C.A., Agnolin, F., and Novas, F.E. (2008). „New carnivorous dinosaur from the Late Cretaceous of NW Patagonia and the evolution of abelisaurid theropods”. Naturwissenschaften. DOI:10.1007/s00114-008-0487-4.
- ↑ a b Novas, F.E., Agnolin, F.L., & Bandyopadhyay, S. (2004). „Cretaceous theropods from India: a review of specimens described by Huene and Matley (1933)”. Revista del Museo Argentino del Ciencias Naturales 6 (1), 67–103. o.
- ↑ Rauhut, O.W.M. (2003). „The interrelationships and evolution of basal theropod dinosaurs”. Special Papers in Palaeontology 69, 1–213. o.
- ↑ Martínez, R.D., and Novas, F.E. (2006). „Aniksosaurus darwini gen. et sp. nov., a new coelurosaurian theropod from the early Late Cretaceous of central Patagonia, Argentina”. Revista del Museo Argentino de Ciencias Naturales nuevo serie 8 (2), 243–259. o.
- ↑ a b Sereno, P.C., Wilson, J.A., & Conrad, J.L. (2004). „New dinosaurs link southern landmasses in the mid-Cretaceous”. Proceedings of the Royal Society of London: Biological Sciences 271, 1325–1330. o.
- ↑ a b Coria, R.A., & Salgado, L. (not printed until 2000). „A basal Abelisauria Novas 1992 (Theropoda - Ceratosauria) from the Cretaceous Period of Patagonia, Argentina”. Gaia 15, 89–102. o.
- ↑ a b c Calvo, J.O., Rubilar-Rogers, D., & Moreno, K. (2004). „A new Abelisauridae (Dinosauria: Theropoda) from northwest Patagonia”. Ameghiniana 41 (4), 555–563. o.
- ↑ Maganuco, S., , Cau, A., & Pasini, G. (2005). „First description of theropod remains from the Middle Jurassic (Bathonian) of Madagascar”. Atti della Società Italiana di Scienze Naturali e del Museo Civico di Storia Naturale in Milano 146 (2), 165–202. o.
- ↑ Sampson, S.D., , Witmer, L.M., Forster, C.A., Krause, D.A., O'Connor, P.M., Dodson, P., Ravoavy, F. (1998). „Predatory dinosaur remains from Madagascar: implications for the Cretaceous biogeography of Gondwana”. Science 280, 1048–1051. o.
- ↑ Mahler, L. (2005). „Record of Abelisauridae (Dinosauria: Theropoda) from the Cenomanian of Morocco”. Journal of Vertebrate Paleontology 25 (1), 236–239. o.
- ↑ Lamanna, M.C., , Martinez, R.D., & Smith, J.B. (2002). „A definitive abelisaurid theropod dinosaur from the early Late Cretaceous of Patagonia”. Journal of Vertebrate Paleontology 22 (1), 58–69. o.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Abelisauridae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Abelisauridae. Thescelosaurus!. [2009. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 15.)
- Abelisauridae. The Theropod Database. [2012. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 15.)
