7,5 cm Panzerabwehrkanone 97/38

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
7,5 cm Pa.K. 97/38
PaK 97/38 kiállítva a Hämeenlinna Tüzérségi Múzeumban, Finnország.
PaK 97/38 kiállítva a Hämeenlinna Tüzérségi Múzeumban, Finnország.
Gyártási adatok
Típus páncéltörő löveg
Ország  Harmadik Birodalom
Alkalmazás
Alkalmazás ideje 1942–1945
Alkalmazó ország

 Harmadik Birodalom
 Finnország
Flag of Hungary (1915-1918, 1919-1946).svg Magyar Királyság
Flag of Italy (1861-1946).svg Olasz Királyság

 Románia
Háborús alkalmazás Második világháború
Műszaki adatok
Űrméret 7,5 cm
Tömeg 1,19 t
Fegyver hossza 4650 mm
Csőhossz 2587 (csőszájfékkel) mm
Gyakorlati tűzgyorsaság 10-14 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség 570 m/s
Hatásos lőtávolság 500 m
Oldalirányzás 60°
Magassági irányzás mínusz 10° plusz 18° [1]

A 7,5 cm Panzerabwehrkanone 97/38 (rövidítve 7,5 cm Pa.K. 97/38, vagy 7,5 cm PaK 97/38, magyarul 7,5 cm-es páncéltörő löveg 97/38) egy német páncéltörő löveg volt, amit a Wehrmacht használt a második világháború alatt. A fegyver egy francia Canon de 75 modèle 1897 és egy német PaK 38 löveg ötvözete volt.

Fejlesztés[szerkesztés]

PaK 97/38 a Hämeenlinna Tüzérségi Múzeumban
PaK 97/38 a Finn Harckocsi Múzeumban, Parolában

A lengyelországi és franciaországi hadjárat alatt a Wehrmacht ezrével zsákmányolt a 75 mm Model 1897 lövegekből, amelyeket a francia Schneider fegyvergyár készített. Ezek a lövegek 7,5 cm FK 97(p) és 7,5 cm FK 231(f) néven kerültek szolgálatba a német hadseregnél, és az eredeti tábori tüzérségi feladatkörökbe osztották őket.

1941-ben, röviddel a Szovjetunió elleni invázió után a Wehrmacht egységei szembetalálkoztak az új szovjet harckocsikkal, mint a közepes T–34 és a nehéz KV-1. Vastag döntött páncélzatukkal ezek a járművek jó védelemben részesültek a német páncéltörő fegyverekkel szemben. Ez a szituáció több, erősebb fegyver igényét támasztotta, amelyek képesek kilőni ezeket a páncélosokat még nagy távolságokról is. Mivel a németeknek volt használható tervezete, mint a 7,5 cm PaK 40, gyártása el is kezdődött és 1941 novemberében az első példányokat le is szállították. Amíg elegendő mennyiséget gyártottak belőle, addig néhány köztes megoldásra volt szükség.

A meglévő francia lövegek páncéltörő löveg feladatkörre való felhasználása nagyon csábítónak tűnt. Az eredeti kialakítása a lövegeknek nem tette lehetővé a harckocsik elleni harcot, egyrészt a relatíve alacsony csőtorkolati sebességük miatt, másrészt a korlátozott oldalirányzás miatt (mindössze 6°), illetve a megfelelő felfüggesztés hiánya (emiatt a szállítási sebesség 10–12 km/h volt). Eldöntötték, hogy az oldalirányzási és mobilitási problémákat azzal oldják meg, hogy a 7,5 cm-es lövegcsövet egy modern alvázra helyezik, amely a PaK 38 páncéltörő löveg alváza volt. A visszarúgás csökkentése érdekében a lövegcsőre egy nagy csőszájféket szereltek. A löveget elsősorban HEAT (kumultatív) lövedékek használatára tervezték, mivel ennek a lőszertípusnak a páncélátütő képessége nem függött a csőtorkolati sebességtől.

Érdekességképpen, a francia löveg másik fő felhasználója a amerikai hadsereg volt, ahol hasonló tervezésű löveget készítettek ugyancsak hasonló célra, melyet 75mm Anti-tank gun on Carriage M2A3 névre kereszteltek.[2]

Gyártás[szerkesztés]

1942-ben 2854 darabot gyártottak, ezt 1943-ban további 858 darab követte.[3] Ezen felül 1943-ban 160 darab ágyút építettek a 7,5 cm PaK 40 alvázára (PaK 97/40). A gyártási költség 9000 birodalmi márka volt darabonként, összehasonlításként a PaK 40 költsége 12 000 birodalmi márka volt. A gyártást ezután leállították, mivel sokkal erősebb lövegeket készítettek kielégítő mennyiségben.

Lőszer gyártása a Pak 97/38 löveghez, ezer darab
Típus 1942 1943 1944 Teljes
HEAT 929.4 1388.0 264.5 2581.9

Alkalmazás[szerkesztés]

A PaK 97/38 löveg 1942 nyarán érkezett a harcmezőre. A mérsékelt hatékonyság és a hatalmas visszarúgás ellenére szolgálatban maradt a háború végéig. Az alkalmazás gyakoriságát legkönnyebben a felhasznált muníció mennyiségével lehet illusztrálni: 1942-ben 37 800 HEAT lövedék, 1943-ban 371 600 lövedék. Bizonyítékul fényképek állnak rendelkezésre, miszerint 1944-ben még mindig szolgálatban állt. 1945 március 1-jén a Wehrmacht 145 darab Pak 97/38 és FK 231(f) lövegekkel rendelkezett, de mindössze 14 darab szolgált a frontvonalon.

Tíz lövegcsövet a lövegpajzzsal próbaképpen a szovjet T-26 könnyűharckocsi alvázára szereltek, eredményképpen a 7,5 сm Pak 97/38(f) auf Pz.740(r) megnevezésű jármű jött létre. Ezeket az önjáró lövegeket az 563. páncéltörő zászlóalj 3. századába osztották be, mielőtt 1944 március 1-jén leváltották őket a Marder III önjáró lövegek.

A löveget a finn hadsereg is bevetette a folytatólagos háború alatt. A finnek a 7,5 cm-es tábori lövegeket 1940-ben vették a franciáktól, de csalódtak teljesítményükben, így 1943-ban a németekkel kötöttek egy megállapodást, hogy felújítsák a lövegeket PaK 97/38 típusokra. 46 darabot alakítottak át 1943 március-júniusa között. Ebből hetet elvesztettek harc közben, a többi a háború után egészen 1986-ig szolgálatban maradt.

1942 októberében öt-hat löveget a 3. és 4. román gyalogos hadosztály részére bocsátottak.[4]

Mind a kilenc hadosztály, amely a 8. olasz hadseregcsoportot támogatta, rendelkezett egy, hat löveggel felszerelt páncéltörő üteggel, amelyek 1942-ben a tüzérezredet támogatták. Az olasz megnevezés a Cannone da 75/39 volt.[5]

1942 novemberében a 2. magyar hadsereg 43 darab PaK 97/38-ast kapott.[6]

Összegzés[szerkesztés]

A PaK 97/38 löveget zsákmányolt lövegcsövekből építették és használhatták hozzá a zsákmányolt francia és lengyel lőszert is. A kis tömeg, jó mobilitás és kielégítő páncéltörő teljesítmény a HEAT lövedékeknek köszönhetően (a T–34-ket a legtöbb esetben képes volt kilőni, a KV harckocsik oldalpáncélját ugyancsak át tudta lőni) a löveget egy megfelelő páncéltörő fegyverré tették.

Voltak viszont hátrányai, különösen az alacsony csőtorkolati sebesség. A löveg nem volt igazán páncéltörő fegyver, mivel csak a HEAT lövedékekkel lehetett bevetni harckocsik ellen, ami azt jelenti, hogy elégtelen teljesítményt produkált, amikor az átlagos páncéltörő lövedékeket használták hozzá és - nehéz volt vele kisebb mozgó célpontokat eltalálni - alacsony volt a hatásos lőtávolsága, nagyjából 500 méter, a HEAT lövedékekkel is. A löveg erőteljes visszarúgása is hátrányos tényező volt, különösen amikor páncéltörő lövedéket használtak hozzá. Ezen kívül meg kell jegyezni, hogy a második világháborúban alkalmazott technológia a HEAT lövedékek gyártására még kifinomulatlan volt, sok lövedék páncélátütő karakterisztikája jelentősen alulmaradt az elvártnál.

Lőszer[szerkesztés]

Nem tisztázott, hogy a németek gyártottak-e páncéltörő lövedékeket a PaK 97/38 löveghez. Kis mennyiségben lengyel páncéltörő lövedékeket is használtak.

A finn hadsereg helyileg gyártott lövedéket használt 75 psa - Vj4 megnevezéssel és valószínűleg régi francia lövedékeket 75 pspkrv 59/66-ps megnevezéssel. A 75 psa - Vj4 92 mm páncélzatot ütött át 300 méteren 90°-os dőlésszögben.[7]

A HEAT töltetek nagyjából 90 mm páncélzatot ütöttek át 90°-os dőlésszögben vagy nagyjából 75 mm páncélzatot 60°-os dőlésszögben.

Rendelkezésre álló lőszer[8]
Típus Modell Tömeg,
kg
HE tömeg,
g
Csőtorkolati sebesség,
m/s
Lőtávolság,
m
Páncéltörő lövedékek (AP)
AP, lengyel 7,5 cm K.Gr. Pz.(p) 6.8 570 1500
Kumultatív lövedékek (HEAT)
HEAT 7,5 cm Gr.38/97Hl/A(f) 4.4
HEAT 7,5 cm Gr.38/97Hl/B(f) 4.57 450 1500
HEAT 7,5 cm Gr.15/38Hl/B(f) 4.4
Robbanórepesz lövedékek (HE-Frag)
HE-Frag, francia 7,5 cm Sprgr.233/1(f) 6.19 577 10 000
HE-Frag, francia 7,5 cm Sprgr.230/1(f) 5.44 545 7600
HE-Frag, francia 7,5 cm Sprgr.231/1(f) 5.44 557 7600
HE-Frag, francia 7,5 cm Sprgr.236/1(f) 6.6 10 000

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 7,5 cm PaK 97/38: Páncéltörő löveg, Ellenséges ellátmány katalógusa (Hozzáférés: 2010. szeptember 9.)
  2. Zaloga, Delf - US Anti-tank Artillery 1941-45, i. m. 8. old.
  3. http://sturmvogel.orbat.com/GermWeapProd.html (Hozzáférés: 2009. február 19.)
  4. Third Axis, Fourth Ally, i. m. 87. old.
  5. Le Operazioni delle Unità Italiane al Fronte Russo (1941—1943), i. m. 629-630. old.
  6. http://www.sturmvogel.orbat.com/Hung2Army.html (Hozzáférés: 2009. február 19.)
  7. Finn hadsereg 1918-1945 között.
  8. Shirokorad A. B. - The God of War of the Third Reich.

Források[szerkesztés]

  • Gander, Terry and Chamberlain, Peter. Weapons of the Third Reich: An Encyclopedic Survey of All Small Arms, Artillery and Special Weapons of the German Land Forces 1939-1945. New York: Doubleday, 1979 ISBN 0-385-15090-3
  • Hogg, Ian V. German Artillery of World War Two. 2nd corrected edition. Mechanicsville, PA: Stackpole Books, 1997 ISBN 1-85367-480-X
  • Shirokorad A. B. - The God of War of the Third Reich - M. AST, 2002 (Широкорад А. Б. - Бог войны Третьего рейха. — М.,ООО Издательство АСТ, 2002., ISBN 5-17-015302-3)
  • Ivanov A. - Artillery of Germany in Second World War - SPb Neva, 2003 (Иванов А. - Артиллерия Германии во Второй Мировой войне. — СПб., Издательский дом «Нева», 2003., ISBN 5-7654-2634-4)
  • Isaev A. - Antisuvorov. Ten Myths of World War II - M., Eksmo, Yauza, 2004 (А.Исаев. Антисуворов. Десять мифов Второй мировой. - М., Эксмо, Яуза, 2004., ISBN 5-699-07634-4)
  • Kolomiets M. - Anti-tank Artillery of Wehrmacht 1939-1945 - "Frontovaya Illustratsiya" magazine, no. 1, 2006 (М.Коломиец. Противотанковая артиллерия Вермахта 1939-1945 гг. - журнал «Фронтовая иллюстрация», №1, 2006)
  • Zaloga, Steven J., Brian Delf - US Anti-tank Artillery 1941-45 (2005) Osprey Publishing (New Vanguard 107), ISBN 1-84176-690-9.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 7,5 cm Panzerabwehrkanone 97/38 témájú médiaállományokat.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 7.5 cm Pak 97/38 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés]