7,5 cm Panzerabwehrkanone 41
 |
Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
| 7,5 cm Pa.K. 41 | |
 | |
| Gyártási adatok | |
| Típus | páncéltörő löveg |
| Ország |  Harmadik Birodalom |
| Gyártó | Rheinmetall |
| Alkalmazás | |
| Alkalmazó ország | Harmadik Birodalom |
| Háborús alkalmazás | Második világháború |
| Műszaki adatok | |
| Űrméret | 7,5/5,5 cm |
| Lőszer | 75×543 mm R |
| Tömeg | 1,356 t |
| Csőhossz | 4320 mm |
| Csőtorkolati sebesség | 1230 m/s |
| Hatásos lőtávolság | 2000 m |
| Oldalirányzás | 60° |
| Magassági irányzás | mínusz 12,5° plusz 16° |
A 7,5 cm Panzerabwehrkanone 41 (rövidítve 7,5 cm Pa.K. 41 vagy 7,5 cm PaK 41, magyarul 7,5 cm-es páncéltörő löveg 41) egyike volt az utolsó német páncéltörő lövegeknek, melyeket a második világháború alatt hadrendbe állítottak. A fegyver a Gerlich-elv alapján működött, ami lehetővé tette a magasabb csőtorkolati sebességet és a nagyobb páncélátütő képességet (Hermann Gerlich egy német fegyvertervező volt, aki az 1920-as években fejlesztette ki ezt az elvet, eredetileg vadászfegyverekhez).
Tervezet[szerkesztés]
Ezek a lövegek a Rheinmetall gyáraiban készültek. A cső három fő részből tevődött össze: a hátsó rész párhuzamos oldalú és szabályosan huzagolt; a középső rész huzagolatlan és elkeskenyedő; a csőszáj rész pedig az utolsó 700 mm-nyi szakasz ismét párhuzamos oldalú és huzagolatlan volt.
A lőportöltet súlya a töltet 95%-át tette ki. A csőtorkolati sebesség 1200 m/s volt, a páncélátütő képesség pedig 150 mm volt 900 méteren. A megerősített závárzat függőleges ék típusú, fél-automata működésű volt. Összehasonlítva a PaK 38 és a PaK 40 lövegekkel, megjelenése hosszú, alacsony és robusztus. A futómű szétterpeszthető talpszárakból és erős gumiabronccsal szerelt fémkerekekből állt. A löveg bölcsője és lövegpajzsa speciális univerzális illesztéssel csatlakozott egymáshoz. A bölcső henger alakú volt, és a lövegcső teljes alsó felét takarta. A löveget 1500 méterig lehetett irányozni; az irányzék négy fokozatú volt, így az aktuális csőtorkolati sebességhez lehetett állítani. A lövegcső élettartama 500-600 lövés körül volt.
Szolgálat[szerkesztés]
A PaK 41 a harmadik kúpos kialakítású (Gerlich-elv) fegyver volt, amelyet a németek bevezettek.
Források[szerkesztés]
- Gander, Terry and Chamberlain, Peter. Weapons of the Third Reich: An Encyclopedic Survey of All Small Arms, Artillery and Special Weapons of the German Land Forces 1939-1945. New York: Doubleday, 1979 ISBN 0-385-15090-3
- Hogg, Ian V. German Artillery of World War Two. 2nd corrected edition. Mechanicsville, PA: Stackpole Books, 1997 ISBN 1-85367-480-X
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 7.5 cm Pak 41 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
