Álposzméhek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Álposzméh – Áldongó
Kövi álposzméh (Bombus rupestris)
Kövi álposzméh (Bombus rupestris)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Endopterygota
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak
(Apocrita)
Öregcsalád: Méhek (Apoinae)
Család: Méhfélék (Apidae)
Alcsalád: Mézelőméhek (Apinae)
Nemzetség: Poszméhek (Bombini)
Nem: Poszméh (Bombus)
Alnem: Álposzméhek (Psithyrus)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Álposzméh – Áldongó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Álposzméh – Áldongó témájú kategóriát.

Az álposzméhek (Psithyrus), a rovarok (Insecta) osztályának, a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe, a méhfélék (Apidae) családjának, Bombus nemébe tartozó alnem.

Korábban külön genuszba (Psithyrus) sorolták, mára azonban már tudjuk, hogy ezek a szociálparazita (kolóniaélősködő) fajok nem önálló leszármazási csoportot képviselnek, hanem közelebbi rokonai a gazdafajnak, mint egymásnak.[1]

Egyéb elnevezései: kakukkposzméh, áldongó.[2]

Megjelenése[szerkesztés]

A legnagyobb termetű méhek közé tartoznak. Testüket színes sávokkal díszített, vastag, tömör szőrbunda fedi. Megjelenésük, színezetük gyakran erősen hasonló gazdafajukhoz, a poszméhekéhez.

Már hűvösebb időben is aktívak tudnak lenni, mert a repülőizmok összehúzásával, akár 30 °C-ra is képesek a toruk hőmérsékletét megemelni. Vészhelyzet esetén erős, méregmirigyhez kapcsolt fullánkjukkal védekeznek. A fullánk, sérülés vagy kiszakadás nélkül visszahúzható az emlősök bőréből, de nyugodt, béketűrő rovarok, a darazsakhoz, méhekhez képest nagyon ritkán szúrnak.

A gazdafaj poszméhekéhez képest fejük rövidebb, fullánkjuk erősebb, kültakarójuk keményebb, két pár szárnyuk pedig nem áttetsző, hanem füstös árnyalatú.[3]

Bokáikon nem viselnek gajmót, nincsen kosaruk sem, a nőstények lábszára is ugyanolyan, mint a hímeké. A hímek főleg párosodó szerveik hártyás alkatában különböznek a Bombus-hímektől, amelyeken ezek a szervek mindig erősen kitinesek.[4]

Életmódja[szerkesztés]

Hegyi réteken, erdő széleken, gyepen[5] lévő virágok nektárját fogyasztják, de virágport nem gyűjtenek, nem is képesek rá, mert nincs erre kialakult szervük. Euszociális[6] (valódi társas) életmódot nem élnek, tehát dolgozó családot sem nevelnek.

Pollinációs jelentősége[szerkesztés]

A megporzásban (pollináció), világszerte a legnagyobb jelentősége a rovaroknak, ezen belül is a méhféléknek van. A poszméhek, beporzásban betöltött fontos szerepe sokáig nem volt közismert, pedig vitathatatlan fontos gazdasági értéke, hatékonysága, ami sok esetben felülmúlja a többi rovarét, köztük a méhekét is. A háziméh aktivitása erősen függ az időjárástól. A poszméhek még fagypont körül, szemerkélő esőben is aktívak, korábban kezdik a virágok látogatását, és az adott idő alatt meglátogatott virágok számát tekintve gyorsabbak is. Nyelvük hosszabb, ezért a csöves és tölcséres virágokat is be tudják porozni. Nagyobb testméreteiknek köszönhetően, sokkal nagyobb részük érintkezik a virágok szaporítószerveivel, ami például az almafa virágpor szállításában, beporzásában kiemelt jelentőségű. A burgonya és paradicsom esetében a szárnymozgató izmok 400 Hz frekvenciájú rezgése segíti a pollentokokból a virágpor kihullását. A kultúrnövények beporzása mellett, mivel a poszméhek nagy területeken keresnek virágport, kiemelt jelentőségük van az egymástól távol lévő növények keresztbeporzásában is.[3]

Károkozása[szerkesztés]

A poszméhcsaládok legveszedelmesebb betolakodói. Gazdaspecifikusak, azaz egy adott álposzméhfaj egy (esetleg néhány) adott poszméhfajhoz kötődik (pl. a földi álposzméh (Bombus vestalis) a földi poszméh ((Bombus terrestris)) kolóniaélősködője).[1]

Szaporodása[szerkesztés]

Az áttelelt, fiatal álposzméh nőstények tavasszal virágokon táplálkoznak, majd megerősödve, nyár elején keresnek egy poszméh fészket. A fészek bejáratát védő agresszív katonákat még a más fészekbe tartozó poszméheknek is tanácsos elkerülni, mert a fészekazonosító illatanyag nélkül könnyen végzetessé válhat a velük való találkozás. De az álposzméhet a kibocsátott feromonoknak (viselkedés módosító kémiai anyag) köszönhetően beengedik a fészekbe. Az illatanyag a dolgozókat is megzavarja, akik nem tudják, hogy ki az igazi királynőjük. Általában nem igazán ütközik ellenállásba, de az esetlegesen mégis ellene fordulókat, erősebb fullánkjával megöli, őt pedig hatékonyan védi a vastagabb kitinpáncélja. A poszméhkirálynőt is megbénítja, vagy megöli és átveszi a hatalmat a fészekben. Ezután a fészek lakói az álposzméhkirálynőt etetik, védelmezik, annak petéit, lárváit gondozzák. Az új királynő nem nevel dolgozókat, utódai ivaros egyedek lesznek. Mire – utánpótlás híján – a hideg beálltával az utolsó dolgozók is elpusztulnak, az utódok kifejlődtek, kirepülés után párosodtak, majd a fiatal, megtermékenyített nőstények telelőhelyet keresnek és kora nyáron újabb poszméh családot keresnek fel a továbbszaporodásra.[1]

Álposzméhfajok[szerkesztés]

Testhossz: nőstény 17–18 mm, hím 12–16 mm.[7]

Testhossz: nőstény 18–20 mm, hím 15–16 mm.[8][9]

Valószínűleg a Bombus ruderatus fészekbitorlója.[10]

Testhossz: nőstény 14–16 mm, hím 15 mm.[11]

Testhossz: nőstény 17–25 mm, hím 14–18 mm. Szárnyfesztávolság: 36–44 mm/28–34 mm. A törzs rövid, a fej, rövid és kerek.[9][11][12]

Több méhfaj , köztük a Bombus terrestris parazitája is.

Testhossz: nőstény 18–20 mm, hím 13–16 mm.[9][11]

Testhossz: nőstény 18–20 mm, hím 10–16 mm.[13]

Testhossz: nőstény 17–18 mm, hím 13–15 mm.[11]

Testhossz: nőstény 14–19 mm, hím 13–14 mm.[11]

Testhossz: nőstény 17–18 mm, hím 15 mm.[11]

Testhossz: nőstény 14,5–17 mm, hím 13–15 mm.[14]

Megtalálható Ausztriában, Finnországban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Szlovéniában, Spanyolországban és Svájcban.

Előfordulás: Alaszka, Yukon, Grönland, Európa sarkvidéki része, Ázsia,[15] Észak-Skandinávia és Oroszország[16]

Testhossz: nőstény /királynő 21–24 mm, hím 17–19 mm.[15]

A Bombus argillaceus és a Bombus ruderatus fészkeiben szaporodik.[17][18]

Testhossz: nőstény 18 mm, hím 14–15 mm.[11]

Korzika és Elba szigetén őshonos.

Testhossz: nőstény 23–25 mm, hím 15–18 mm. Szárnyfesztávolság: 36–44 mm/28–34 mm.[19]

Testhossz: nőstény 14–22 mm, hím 14–16 mm.[9][11]

Testhossz: nőstény 16–18 mm, hím 14–15 mm.[11]

Megtalálható: Kanada (Alberta, Brit Columbia, Labrador, Manitoba, Új-Fundland, Új-Skócia, Ontario, Québec, Saskatchewan, Yukon); Amerikai Egyesült Államok (Alaszka, Kalifornia, Colorado, Idaho, Montana, New York, Észak-Dakota, Oregon, Dél-Dakota, Utah, Washington, Wyoming)[21]

Testhossz: nőstény 15 mm, hím 14 mm.[9]

Testhossz: nőstény 15–16 mm, hím 12–14 mm.[11]

Testhossz: nőstény 16 mm, hím 12–14 mm.[11]

Testhossz: nőstény 17,5–19 mm, hím 14,5–17 mm.[22][23]

Testhossz: nőstény 21 mm, hím 16 mm.[9]

A földi poszméh kolóniaélősködője.[3]

Álposzméhfajok[szerkesztés]

Citrinus fajok

- Bombus (Ps.) intrudens

- Bombus (Ps.) citrinus

- Bombus (Ps.) insularis

Rupestris fajok

- Bombus (Ps.) tibetanus

- Bombus (Ps.) cornutus

- Bombus (Ps.) turneri

- Bombus (Ps.) monozonus

- Bombus (Ps.) expolitus

- Bombus (Ps.) novus

- Bombus (Ps.) chinensis

- Bombus (Ps.) branickii

- Bombus (Ps.) rupestris

Campestris fajok

- Bombus (Ps.) bellardii

- Bombus (Ps.) ferganicus

- Bombus (Ps.) campestris

- Bombus (Ps.) morawitzianus

Bohemicus fajok

- Bombus (Ps.) suckleyi

- Bombus (Ps.) vestalis

- Bombus (Ps.) perezi

- Bombus (Ps.) coreanus

- Bombus (Ps.) bohemicus

Barbutellus faj

- Bombus (Ps.) barbutellus

Sylvestris faj

- Bombus (Ps.) skorikovi

- Bombus (Ps.) flavidus

- Bombus (Ps.) norvegicus

- Bombus (Ps.) quadricolor

- Bombus (Ps.) sylvestris[5]

Észak-Amerika álposzméhfajai[szerkesztés]

- Bombus fernaldae

Előfordulás: Alaszka, Kanada, Észak-Karolina, Tennessee, Colorado, Kalifornia.

- Bombus variabilis

Előfordulás: Ohio, Florida, Észak-Dakota, Nebraska, Kansas, Oklahoma, Tennessee, Új-Mexikó, Mexikó.

- Bombus insularis

Előfordulás: Kanada, Kalifornia, Arizona, Új-Mexikó, Nebraska, New York, Alaszka.

- Bombus crawfordii

- Bombus suckleyi

Előfordulás: Alaszka, Kalifornia, Utah, Colorado.

- Bombus hyperboreus

Előfordulás: Alaszka, Yukon, Grönland, Európa sarkvidéki része, Ázsia.[15]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c http://rovarok.blog.hu/2014/06/01/a_tronbitorlo_alposzmehek 2014.06.01. Hatlábúak birodalma. A rovarászok blogja. Vas Zoltán: A trónbitorló álposzméhek, http://www.magyarrovartanitarsasag.hu/az_ev_rovara.html Archiválva 2013. december 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. http://www.tuja.hu/kerteszeti-lexikon/K.html
  3. a b c Vas Zoltán, Kovács-Hostyánszki Anikó, Sárospataki Miklós, Merkl Ottó: A 2014-es év rovara: a földi poszméh (Hatlábúak birodalma – A rovarászok blogja, 2013.12.20.)
  4. https://books.google.hu/books?id=9keeCgAAQBAJ&pg=PT452&lpg=PT452&dq=Bok%C3%A1ikon+nem+viselnek+gajm%C3%B3t&source=bl&ots=DbVF0vXaoZ&sig=M9dXyEMnUieHqQqC9hWacD1B5yo&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiwn4H1nO3LAhWMDpoKHX4uDEAQ6AEIGjAA#v=onepage&q=Bok%C3%A1ikon%20nem%20viselnek%20gajm%C3%B3t&f=false
  5. a b http://www.nhm.ac.uk/research-curation/research/projects/bombus/ps.html
  6. http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tkt/oxford-typotex-biologiai/ch01s23.html
  7. http://www.discoverlife.org/20/q?search=Bombus+ashtoni
  8. http://www.commanster.eu/commanster/Insects/Bees/SpBees/Bombus.barbutellus.html
  9. a b c d e f http://www.bumblebee.org/cuckoo.htm
  10. http://www.wildbienen.de/b-rudtus.htm
  11. a b c d e f g h i j k http://www.life.illinois.edu/scameron/pdfs/Williams&al09_Sichuan.pdf
  12. http://www.wildbienen.de/b-bohemi.htm
  13. http://www.commanster.eu/commanster/Insects/Bees/SpBees/Bombus.campestris.html
  14. http://bugguide.net/node/view/156825
  15. a b c http://www.bumblebee.org/NorthAmericaCuckoo.htm
  16. http://eol.org/pages/1065355/overview
  17. http://www.wildbienen.de/b-maxill.htm
  18. http://www.wildbienen.de/b-argill.htm
  19. http://www.wildbienen.de/b-quadri.htm
  20. http://szit.katolikus.hu/feltoltes/Moczar%20Laszlo.pdf Dr. Móczár László: A társas élet kialakulása a darazsaktól a méhekig. 2. oldal
  21. http://www.iucnredlist.org/details/44937699/0
  22. http://bugguide.net/node/view/467189
  23. http://www.discoverlife.org/mp/20q?search=Bombus+variabilis

Források[szerkesztés]

További információk, képek[szerkesztés]