Ugrás a tartalomhoz

„Tigris (állat)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
24. sor: 24. sor:
A '''tigris''' ''(Panthera tigris)'' a [[macskafélék]] családba tartozó ragadozó, a [[nagymacska|nagymacskák]] egyike. Valamennyi alfaja veszélyeztetett.
A '''tigris''' ''(Panthera tigris)'' a [[macskafélék]] családba tartozó ragadozó, a [[nagymacska|nagymacskák]] egyike. Valamennyi alfaja veszélyeztetett.


==Megjelenése==
A legtöbb tigris erdőkben, illetve füves területeken lakik, amihez bundájuk mintázata is alkalmazkodott. Bár első látásra kirívónak tűnik a fekete csíkozás narancssárga alapon, de a száraz, narancssárgás arnyalatú fűben nagyon jól el tud rejtőzködni.
A nagymacskák közül csak a [[jaguár]]ok, [[halászmacskák]] és a tigrisek számítanak jó úszónak, és a tigriseket gyakran látni, amint tavakban és folyókban úsznak.
Magányosan vadásznak, zsákmányuk főként a közepes termetű növényevők közül kerül ki, mint például az [[antilop]], [[őz]], [[vaddisznó]] vagy [[bivaly]].


Alfajtól függően a tigris testmérete igen eltérő lehet. A legkisebb alfaj, a [[szumátrai tigris]] (''Panthera tigris sumatrae'') testtömege átlagosan 90-110 [[kg]], míg a legnagyobb termetű alfaj, a [[szibériai tigris]] (''Panthera tigris altaica'') testtömege akár a 300 kg-ot is meghaladhatja, a hímek rendszerint nagyobbak, mint a nőstények. Testhossza a 2 [[méter]]től akár 3 méternél nagyobb is lehet. Ezzel a tigris a legnagyobb macskaféle. Sárgásbarna illetve vörösesbarna alapszínű szőrzetét jellegzetes [[fekete]] vagy sötétbarna csíkozás díszíti, míg torka, hasoldala és a végtagok belső oldala világosabb, általában fehér színű. Hosszú farka szintén sárgásbarna vagy vörösesbarna alapszínű, melyen sötét gyűrűzet látható. Szintén a tigris jellegzetessége a fülkagyló hátoldalán lévő fehér folt, melynek az egyedek közötti vizuális kommunikációjában lehet szerepe.
Mára szabadon csak [[Kína|Kínában]], [[Tibet]]ben, [[Szibéria|Szibériában]], [[Mongólia|Mongóliában]], [[Malajzia|Malajziában]], [[Thaiföld]]ön, [[Nepál]]ban és [[India|Indiában]] lelhető fel.

==Elterjedése==

A tigris korábban a [[Közel-Kelet]]től a [[Távol-Kelet]]ig [[Ázsia]] jelentős részén előfordult. Mára szabadon csak [[Kína|Kínában]], [[Tibet]]ben, [[Szibéria|Szibériában]], [[Mongólia|Mongóliában]], [[Malajzia|Malajziában]], [[Thaiföld]]ön, [[Nepál]]ban és [[India|Indiában]] lelhető fel.

Élőhelye igen változatos, a trópusi esőerőkben, a száraz erdőkben, a mangrovemocsarakban és a magas füvű területeken egyaránt megtalálható.
A legtöbb tigris erdőkben, illetve füves területeken lakik, amihez bundájuk mintázata is alkalmazkodott. Bár első látásra kirívónak tűnik a fekete csíkozás narancssárga alapon, de a száraz, narancssárgás arnyalatú fűben nagyon jól el tud rejtőzködni.


== Alfajai ==
== Alfajai ==
Elterjedési területétől függően nyolc alfaját különítették el, melyek közül három már végleg kihalt.

* [[Bali tigris]] ''(Panthera tigris balica)'' – kihalt (1940-es években)
* [[Bali tigris]] ''(Panthera tigris balica)'' – kihalt (1940-es években)
* [[Kaszpi tigris]] ''(Panthera tigris virgata)'' – kihalt (1970-es években)
* [[Kaszpi tigris]] ''(Panthera tigris virgata)'' – kihalt (1970-es években)
39. sor: 46. sor:
* [[Szumátrai tigris]] ''(Panthera tigris sumatrae)''
* [[Szumátrai tigris]] ''(Panthera tigris sumatrae)''
* [[Bengáli tigris]] vagy királytigris ''(Panthera tigris tigris)''
* [[Bengáli tigris]] vagy királytigris ''(Panthera tigris tigris)''

==Életmódja==

A '''tigrisek''' magányos állatok, hosszabb ideig csak a [[nőstény]] és utódai élnek együtt. Bár egész nap aktívak lehetnek, ám főleg alkonyat után és éjszaka vadásznak. A legtöbb macskafélétől eltérően a tigris szereti a vizet, jól és kitartóan tud úszni.A nagymacskák közül csak a [[jaguár]]ok, [[halászmacskák]] és a tigrisek számítanak jó úszónak, és a tigriseket gyakran látni, amint tavakban és folyókban úsznak.
Visszahúzható karmainak és erős lábainak segítségével kiválóan mászik fára, és hatalmas, akár 8-10 méteres ugrásokra is képes. A hímek és a nőstények egyaránt saját territóriumot birtokolnak, a hímeké többszöröse lehet a nőstényekének, és egy hím területe több nőstényével is átfedhet. Területük határát állandóan jelölik jellegzetes tereptárgyakra spriccelt vizeletükkel, valamint karmolásnyomokkal. Nincs természetes ellenségük, egyedül az ember jelent számukra veszélyt, míg a kölyköket kifejlett fajtársaik ölhetik meg.

A [[tigris]] fő táplálékát a nagypatások képezik, [[szarvasfélék|szarvasok]], [[tülkösszarvúak|antilopok]], [[vaddisznó]]k, [[vízibivaly|bivalyok]], de akár a fiatal [[ázsiai elefánt|elefántot]] vagy [[orrszarvúfélék|orrszarvút]], sőt alkalmanként [[medvefélék|medvéket]], [[leopárd]]okat és [[krokodilok]]at is zsákmányolnak. Emellett azonban a kistestű fajok, mint pl. [[madarak]], [[rágcsálók]], [[békák]] és [[halak]] számára is veszélyt jelent, de a dögöt sem veti meg. Általában nem eszik minden nap, egy-egy sikeres vadászat után azonban egyszerre akár 40 kg húst is elfogyaszt. A kisebb zsákmányállatokat a tarkóra mért harapással öli meg, míg a nagyobb testű prédának a torkát harapja át, így fojtva meg áldozatát. Átlagosan 10-20 vadászatából mindössze egyszer jár sikerrel.

==Szaporodása==

A [[tigris]]eknek nincs kitüntetett szaporodási időszakuk, bár az északabbi területeken élők többnyire csak télen párzanak, így tavasszal jönnek világra az utódaik. A [[nőstény]]ek mindössze 3-6 [[nap]]ig ivarzanak, ezt átlagosan 103 napos vemhesség követi, melynek végén 1-7, de általában 2-3 kölyök látja meg a napvilágot. Születéskor súlyuk 780-1.600 [[gramm]], szemük csak a második héten nyílik ki. A kölykök 3 hónapos korukig szopnak, szilárd táplálékot már a második hónaptól kezdve fogyasztanak, de csak másfél éves korukban válnak önállóvá. A nőstény egyedül neveli utódait, akik féléves koruktól követik anyjukat a vadászatok során is, azonban általában 2-3 éves koruk között hagyják el végleg a szülőterületüket. Az ivarérettségüket 3-4 éves korukban érik el. Várható élettartamuk a szabad természetben ritkán haladja meg a 10 évet, fogságban azonban 20 [[év]]nél is tovább élhetnek.

==Természetvédelmi állapota==

Habár egy évszázaddal ezelőtt még mintegy 100.000 tigris élt szerte Ázsiában, mára a szabad természetben élő állományukat legföljebb 7.000 példányra becsülik, korábbi elterjedési területének pedig már csak 7%-án fordul elő. Nyolc alfajából három már ki is halt: a [[bali tigris]] (''Panthera tigris balica'') az 1940-es években, a [[kaszpi tigris]] (''Panthera tigris virgata'') az 1970-es években, a [[jávai tigris]] (''Panthera tigris sondaica'') pedig az 1980-as években tűnt el végleg a [[Föld]]ről.

Öt élő alfajából három kritikusan veszélyeztetett: a [[szibériai tigris]] (''Panthera tigris altaica'') állományát 437-506, a [[szumátrai tigris]]ét (''Panthera tigris sumatrae'') 400-500 egyedre, míg a [[dél-kínai tigris]]ből (''Panthera tigris amoyensis'') ma már mindössze 20-30 egyed élhet. A másik két alfaj helyzete sem sokkal jobb: a [[bengáli tigris]] (''Panthera tigris tigris'') állománya 1.300-4.735 egyedből állhat, az [[indokínai tigris]]ből (''Panthera tigris corbetti'') pedig 1.180-1.790 egyed élhet.

A tigris fennmaradását elsősorban az orrvadászat és az élőhelyek tönkretétele veszélyezteti. A tradicionális keleti gyógyászatban több mint 3.000 éve használják a tigris különféle testrészeit: csontjait, szőrét, belső szerveit. Egyes területeken kíméletlenül üldözik őket, mivel veszélyt jelentenek a háziállatokra is, valamint néhány egyed emberevővé válik. Mivel a tigris élőhelyének csúcsragadozója, így meghatározó szerepe van a teljes életközösség fennmaradásában.


==Tigrisek az állatkertekben==

Mint [[veszélyeztetett fajok|veszélyeztetett faj]], természetvédelmi szempontból fontos a tigrisek állatkerti tartása és tenyésztése. Az [[állatkert]]i látogatók részéről nagy népszerűségnek örvend a tigris, így az elmúlt években világszerte eredményes kampányokat folytattak a tigrisek megmentéséért, melyek révén a vadon élő tigrisek védelmének segítésére adományokat gyűjtöttek az állatkertek. Az állatkerti tigriseknek jelentős része még ma sem alfajtiszta egyed, mivel évtizedekkel ezelőtt megőrzésükre még nem szenteltek figyelmet. Az európai állatkertek a szibériai tigris és a szumátrai tigris fennmaradásáért összehangolt tenyészprogram keretében küzdenek. [[Magyarország]]on is gyakori állatkerti állatnak számít. Szibériai tigriseket [[Budapest]]en, [[Debrecen]]ben és [[Nyíregyháza|Nyíregyházán]] tartanak, szumátrai tigrist pedig [[Veszprém]]ben. Ezen kívül élnek tigrisek [[Pécs]]ett, [[Győr]]ött, [[Kecskemét]]en, [[Jászberény]]ben és [[Miskolc]]on is. Nyíregyházán fehér tigriseket is bemutatnak.

==Eltérő színezetű tigrisek==

A fehér tigris nem önálló alfaja a tigrisnek, csak egy színváltozata. A természetben igen ritkán fordul elő, mivel feltűnő színe miatt a fehér egyedek túlélési képessége kisebb, mint normál színezetű fajtársainak. Állatkertekben élő állománya jelentős mértékben beltenyésztett, mivel egy fehér színű hímnek és lányának frigyéből, majd egy testvérpárnak a továbbszaporításából alakult ki.



==Képek==
==Képek==
50. sor: 87. sor:
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==


*[http://www.wildlife.fw.hu A magyar állatkertek nem hivatalos oldala]
* [http://mirage.wertz.hu/tigrisek Virtuális tigrisrezervátum]
* [http://mirage.wertz.hu/tigrisek Virtuális tigrisrezervátum]
* [http://www.harmonet.hu/cikk.php3?rovat=50&alrovat=53&cikkid=301&dire=kornyezet-harmonia&rovatnev=K%F6rnyezet+-+harm%F3nia A dzsungelek királynője]
* [http://www.harmonet.hu/cikk.php3?rovat=50&alrovat=53&cikkid=301&dire=kornyezet-harmonia&rovatnev=K%F6rnyezet+-+harm%F3nia A dzsungelek királynője]
*[http://animaldiversity.ummz.umich.edu/site/accounts/information/Panthera_tigris.html Angol nyelvű fajleírás]
*[http://www.21stcenturytiger.org/index.php?pg=facts További információk angol nyelven]


{{wikiszótár}}
{{wikiszótár}}

A lap 2007. október 5., 19:41-kori változata

Tigris
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Család: Macskafélék (Felidae)
Nem: Panthera
Faj: P. tigris
Tudományos név
''Panthera tigris''
Linné,1758
Elterjedés
Egykori és mai elterjedési területe (narancssárgával, illetve pirossal)
Egykori és mai elterjedési területe (narancssárgával, illetve pirossal)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tigris témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tigris témájú médiaállományokat és Tigris témájú kategóriát.

A tigris (Panthera tigris) a macskafélék családba tartozó ragadozó, a nagymacskák egyike. Valamennyi alfaja veszélyeztetett.

Megjelenése

Alfajtól függően a tigris testmérete igen eltérő lehet. A legkisebb alfaj, a szumátrai tigris (Panthera tigris sumatrae) testtömege átlagosan 90-110 kg, míg a legnagyobb termetű alfaj, a szibériai tigris (Panthera tigris altaica) testtömege akár a 300 kg-ot is meghaladhatja, a hímek rendszerint nagyobbak, mint a nőstények. Testhossza a 2 métertől akár 3 méternél nagyobb is lehet. Ezzel a tigris a legnagyobb macskaféle. Sárgásbarna illetve vörösesbarna alapszínű szőrzetét jellegzetes fekete vagy sötétbarna csíkozás díszíti, míg torka, hasoldala és a végtagok belső oldala világosabb, általában fehér színű. Hosszú farka szintén sárgásbarna vagy vörösesbarna alapszínű, melyen sötét gyűrűzet látható. Szintén a tigris jellegzetessége a fülkagyló hátoldalán lévő fehér folt, melynek az egyedek közötti vizuális kommunikációjában lehet szerepe.

Elterjedése

A tigris korábban a Közel-Kelettől a Távol-Keletig Ázsia jelentős részén előfordult. Mára szabadon csak Kínában, Tibetben, Szibériában, Mongóliában, Malajziában, Thaiföldön, Nepálban és Indiában lelhető fel.

Élőhelye igen változatos, a trópusi esőerőkben, a száraz erdőkben, a mangrovemocsarakban és a magas füvű területeken egyaránt megtalálható. A legtöbb tigris erdőkben, illetve füves területeken lakik, amihez bundájuk mintázata is alkalmazkodott. Bár első látásra kirívónak tűnik a fekete csíkozás narancssárga alapon, de a száraz, narancssárgás arnyalatú fűben nagyon jól el tud rejtőzködni.

Alfajai

Elterjedési területétől függően nyolc alfaját különítették el, melyek közül három már végleg kihalt.

Életmódja

A tigrisek magányos állatok, hosszabb ideig csak a nőstény és utódai élnek együtt. Bár egész nap aktívak lehetnek, ám főleg alkonyat után és éjszaka vadásznak. A legtöbb macskafélétől eltérően a tigris szereti a vizet, jól és kitartóan tud úszni.A nagymacskák közül csak a jaguárok, halászmacskák és a tigrisek számítanak jó úszónak, és a tigriseket gyakran látni, amint tavakban és folyókban úsznak.

Visszahúzható karmainak és erős lábainak segítségével kiválóan mászik fára, és hatalmas, akár 8-10 méteres ugrásokra is képes. A hímek és a nőstények egyaránt saját territóriumot birtokolnak, a hímeké többszöröse lehet a nőstényekének, és egy hím területe több nőstényével is átfedhet. Területük határát állandóan jelölik jellegzetes tereptárgyakra spriccelt vizeletükkel, valamint karmolásnyomokkal. Nincs természetes ellenségük, egyedül az ember jelent számukra veszélyt, míg a kölyköket kifejlett fajtársaik ölhetik meg.

A tigris fő táplálékát a nagypatások képezik, szarvasok, antilopok, vaddisznók, bivalyok, de akár a fiatal elefántot vagy orrszarvút, sőt alkalmanként medvéket, leopárdokat és krokodilokat is zsákmányolnak. Emellett azonban a kistestű fajok, mint pl. madarak, rágcsálók, békák és halak számára is veszélyt jelent, de a dögöt sem veti meg. Általában nem eszik minden nap, egy-egy sikeres vadászat után azonban egyszerre akár 40 kg húst is elfogyaszt. A kisebb zsákmányállatokat a tarkóra mért harapással öli meg, míg a nagyobb testű prédának a torkát harapja át, így fojtva meg áldozatát. Átlagosan 10-20 vadászatából mindössze egyszer jár sikerrel.

Szaporodása

A tigriseknek nincs kitüntetett szaporodási időszakuk, bár az északabbi területeken élők többnyire csak télen párzanak, így tavasszal jönnek világra az utódaik. A nőstények mindössze 3-6 napig ivarzanak, ezt átlagosan 103 napos vemhesség követi, melynek végén 1-7, de általában 2-3 kölyök látja meg a napvilágot. Születéskor súlyuk 780-1.600 gramm, szemük csak a második héten nyílik ki. A kölykök 3 hónapos korukig szopnak, szilárd táplálékot már a második hónaptól kezdve fogyasztanak, de csak másfél éves korukban válnak önállóvá. A nőstény egyedül neveli utódait, akik féléves koruktól követik anyjukat a vadászatok során is, azonban általában 2-3 éves koruk között hagyják el végleg a szülőterületüket. Az ivarérettségüket 3-4 éves korukban érik el. Várható élettartamuk a szabad természetben ritkán haladja meg a 10 évet, fogságban azonban 20 évnél is tovább élhetnek.

Természetvédelmi állapota

Habár egy évszázaddal ezelőtt még mintegy 100.000 tigris élt szerte Ázsiában, mára a szabad természetben élő állományukat legföljebb 7.000 példányra becsülik, korábbi elterjedési területének pedig már csak 7%-án fordul elő. Nyolc alfajából három már ki is halt: a bali tigris (Panthera tigris balica) az 1940-es években, a kaszpi tigris (Panthera tigris virgata) az 1970-es években, a jávai tigris (Panthera tigris sondaica) pedig az 1980-as években tűnt el végleg a Földről.

Öt élő alfajából három kritikusan veszélyeztetett: a szibériai tigris (Panthera tigris altaica) állományát 437-506, a szumátrai tigrisét (Panthera tigris sumatrae) 400-500 egyedre, míg a dél-kínai tigrisből (Panthera tigris amoyensis) ma már mindössze 20-30 egyed élhet. A másik két alfaj helyzete sem sokkal jobb: a bengáli tigris (Panthera tigris tigris) állománya 1.300-4.735 egyedből állhat, az indokínai tigrisből (Panthera tigris corbetti) pedig 1.180-1.790 egyed élhet.

A tigris fennmaradását elsősorban az orrvadászat és az élőhelyek tönkretétele veszélyezteti. A tradicionális keleti gyógyászatban több mint 3.000 éve használják a tigris különféle testrészeit: csontjait, szőrét, belső szerveit. Egyes területeken kíméletlenül üldözik őket, mivel veszélyt jelentenek a háziállatokra is, valamint néhány egyed emberevővé válik. Mivel a tigris élőhelyének csúcsragadozója, így meghatározó szerepe van a teljes életközösség fennmaradásában.


Tigrisek az állatkertekben

Mint veszélyeztetett faj, természetvédelmi szempontból fontos a tigrisek állatkerti tartása és tenyésztése. Az állatkerti látogatók részéről nagy népszerűségnek örvend a tigris, így az elmúlt években világszerte eredményes kampányokat folytattak a tigrisek megmentéséért, melyek révén a vadon élő tigrisek védelmének segítésére adományokat gyűjtöttek az állatkertek. Az állatkerti tigriseknek jelentős része még ma sem alfajtiszta egyed, mivel évtizedekkel ezelőtt megőrzésükre még nem szenteltek figyelmet. Az európai állatkertek a szibériai tigris és a szumátrai tigris fennmaradásáért összehangolt tenyészprogram keretében küzdenek. Magyarországon is gyakori állatkerti állatnak számít. Szibériai tigriseket Budapesten, Debrecenben és Nyíregyházán tartanak, szumátrai tigrist pedig Veszprémben. Ezen kívül élnek tigrisek Pécsett, Győrött, Kecskeméten, Jászberényben és Miskolcon is. Nyíregyházán fehér tigriseket is bemutatnak.

Eltérő színezetű tigrisek

A fehér tigris nem önálló alfaja a tigrisnek, csak egy színváltozata. A természetben igen ritkán fordul elő, mivel feltűnő színe miatt a fehér egyedek túlélési képessége kisebb, mint normál színezetű fajtársainak. Állatkertekben élő állománya jelentős mértékben beltenyésztett, mivel egy fehér színű hímnek és lányának frigyéből, majd egy testvérpárnak a továbbszaporításából alakult ki.


Képek

Külső hivatkozások

File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a tigris címszót a Wikiszótárban!

ru-sib:Бабор