„Aba-Novák Vilmos” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a A(z) MiklósHorthyUNJ.jpg nevű fájlt eltávolítottam, mert Cecil törölte a Commonsból a következő indokkal: „ In category [[w:commons::category:Unknown as of 21 August 2007|Unkno |
Lynu (vitalap | szerkesztései) |
||
46. sor: | 46. sor: | ||
* [http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/muveszet/aba/aba2.html Válogatás a festményeiből] |
* [http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/muveszet/aba/aba2.html Válogatás a festményeiből] |
||
* [http://www.arkadia.mng.hu/html/eletrajz/abanovak.html Árkádia tájain] |
* [http://www.arkadia.mng.hu/html/eletrajz/abanovak.html Árkádia tájain] |
||
* [http://www.terminartors.com/painterdetailed?ID=700 Aba-Novák Vilmos festményei - TerminArtors.com] |
|||
A lap 2007. október 4., 15:06-kori változata
Aba-Novák Vilmos (1912-ig Novák Vilmos) (Budapest, 1894. március 15. – Budapest, 1941. szeptember 29.) Magyar festő, grafikus
Élete
Kora fiatalságától kezdve tudatosan készült festőnek. 1918-ban szerzett rajztanári diplomát a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Első grafikai kiállítása 1920-ban, az Ernst Múzeumban nyílt. 1921–1922-ben, Olgyai Viktor növendéke. Gyakran megfordult a Szolnoki Művésztelepen, ahol Fényes Adolftól tanult. 1923-tól a Magyar Rézkarcolók Egyesületének tagja lett. 1928-ban a Szinyei Merse Pál Társaság tagjai közé választotta. 1929–1930 között a római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. 1930-tól állandóan visszatért a Szolnoki Művésztelepre. Sok zsáner és tájképet festett. 1930–1937 között képzőművészeti magániskolát vezetett, 1939-től a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. Az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvét magába olvasztó, harsány plakátszerű alkotásainak kedvelt témája a vásár és a cirkusz világa volt. Festészetének legvonzóbb értéke a dinamikus, erőteljes ábrázolókészség. Késői temperafestményei virtuóz technikával és tarka színekkel idézik az alföldi nép életét, jellemző szándékuk néha a karikatúra határát súrolja. Fahordás, Bányaváros, Szt. Ferenc madaraknak prédikál, Térzene, Szicíliai régi város című képeit a Nemzeti Galériában őrzik. Mozgalmas rézkarcait főleg fitalabb korában készítette. Jelentős műveket alkotott, mint falfestő is. Székesfehérvárott történelmi faliképet készített, Pannonhalmán az István Kápolna freskóihoz kezdett hozzá. Az 1930-as évekre tehető a legtöbb freskó készitése, többek közt, a pécsi temetőkápolna, a sikondai és csornai templomok faliképei, a városmajori templom mennyezeti és szentélyképei. Valamint a jászszentandrási római katolikus templom freskója, és a szegedi Hősök kapuja is ez idő tájt készült. A modern magyar festészet, kiemelkedően nagy alakja.
Kiállítások
- 1922, Ernst Múzeum, Budapest
- 1924, Ernst Múzeum
- 1927, Ernst Múzeumban (kollektív)
- 1931, Ernst Múzeum,
- 1931, Milánó
- 1932, Genova
- 1933, Milánó, Genova, Bergamó, Triest (csoportos)
- 1934, Knoedler Galéria,.London
- 1935, Silberman Galéria, New York
- 1935, Carnegie Institut, Pittsburg
- 1943, Nemzeti Szalon
- 1962, Magyar Nemzeti Galéria
- 1963, Varsó, Prága, Kassa
Díjak
- 1926, Szinyei Társaság, grafikai díj
- 1928, Szinyei Társaság, nagydíj
- 1932, Páduai Egyházművészeti Kiállítás, aranyérem
- 1933, Állami kis aranyérem
- 1936, Párizsi világkiállítás, Grand Prix díj
- 1936, Bécsi Magyar Kiállítás, Vindobona érem
- 1936, Chicagoi Modern Múzeum, F. Blair Prize kitüntetés
- 1939, Corvin-koszorú
- 1940, Velencei Biennálé, nagydíj
Néhány műve
- 1931 – a szegedi Dömötör-torony keresztelőkápolnája
- 1933 – a jászszentandrási római katolikus templom freskói
- 1936 – a szegedi Hősök kapuja
- 1938 – a székesfehérvári Szent István-mauzóleum