Ugrás a tartalomhoz

„Aba-Novák Vilmos” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a A(z) MiklósHorthyUNJ.jpg nevű fájlt eltávolítottam, mert Cecil törölte a Commonsból a következő indokkal: „ In category [[w:commons::category:Unknown as of 21 August 2007|Unkno
Lynu (vitalap | szerkesztései)
46. sor: 46. sor:
* [http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/muveszet/aba/aba2.html Válogatás a festményeiből]
* [http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/muveszet/aba/aba2.html Válogatás a festményeiből]
* [http://www.arkadia.mng.hu/html/eletrajz/abanovak.html Árkádia tájain]
* [http://www.arkadia.mng.hu/html/eletrajz/abanovak.html Árkádia tájain]
* [http://www.terminartors.com/painterdetailed?ID=700 Aba-Novák Vilmos festményei - TerminArtors.com]





A lap 2007. október 4., 15:06-kori változata

Aba-Novák Vilmos (1912-ig Novák Vilmos) (Budapest, 1894. március 15. – Budapest, 1941. szeptember 29.) Magyar festő, grafikus

Élete

Kora fiatalságától kezdve tudatosan készült festőnek. 1918-ban szerzett rajztanári diplomát a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Első grafikai kiállítása 1920-ban, az Ernst Múzeumban nyílt. 19211922-ben, Olgyai Viktor növendéke. Gyakran megfordult a Szolnoki Művésztelepen, ahol Fényes Adolftól tanult. 1923-tól a Magyar Rézkarcolók Egyesületének tagja lett. 1928-ban a Szinyei Merse Pál Társaság tagjai közé választotta. 19291930 között a római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. 1930-tól állandóan visszatért a Szolnoki Művésztelepre. Sok zsáner és tájképet festett. 1930–1937 között képzőművészeti magániskolát vezetett, 1939-től a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. Az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvét magába olvasztó, harsány plakátszerű alkotásainak kedvelt témája a vásár és a cirkusz világa volt. Festészetének legvonzóbb értéke a dinamikus, erőteljes ábrázolókészség. Késői temperafestményei virtuóz technikával és tarka színekkel idézik az alföldi nép életét, jellemző szándékuk néha a karikatúra határát súrolja. Fahordás, Bányaváros, Szt. Ferenc madaraknak prédikál, Térzene, Szicíliai régi város című képeit a Nemzeti Galériában őrzik. Mozgalmas rézkarcait főleg fitalabb korában készítette. Jelentős műveket alkotott, mint falfestő is. Székesfehérvárott történelmi faliképet készített, Pannonhalmán az István Kápolna freskóihoz kezdett hozzá. Az 1930-as évekre tehető a legtöbb freskó készitése, többek közt, a pécsi temetőkápolna, a sikondai és csornai templomok faliképei, a városmajori templom mennyezeti és szentélyképei. Valamint a jászszentandrási római katolikus templom freskója, és a szegedi Hősök kapuja is ez idő tájt készült. A modern magyar festészet, kiemelkedően nagy alakja.

Kiállítások

Díjak

Néhány műve

Külső hivatkozások