’Sigmond Elek
| ’Sigmond Elek | |
 | |
| Született | 1873. február 26. Kolozsvár |
| Elhunyt | 1939. szeptember 30. (66 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | vegyészmérnök, talajtanász |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Corvin-koszorú (1930) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (6/4-1-74/75)[1][2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz ’Sigmond Elek témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kossuth Lajos tér 11.
’Sigmond Elek (Kolozsvár, 1873. február 26. – Budapest, 1939. szeptember 30.)[3] vegyészmérnök, az MTA tagja, a korszerű talajtani kutatások megalapozója Magyarországon.
Élete, munkássága
Sigmond Dezső és Csefalvay Elma fia. Édesapjának szeszfőzdéje és sörgyára volt Kolozsváron, illetve a városhoz közeli egeresi barnaszénbányákban is volt érdekeltsége.[4] Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte, ahol 1895-ben vegyészmérnöki oklevelet kapott, majd 1898-ban Kolozsváron a Ferenc József Tudományegyetemen doktorátust szerzett. Első munkahelye Nagybányán volt a Vegykémlő Hivatalban, ahol azonban csak rövid ideig maradt, mert Cserháti Sándor felkérésére 1899-ben elvállalta a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia mellett önállóan működő Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás kísérleti laboratóriumának vezetését. Itt ismerkedett meg a talajkémia problémáival a kukorica és a dohány tápanyagfelvételének vizsgálata során. Vizsgálta továbbá a szikes talajok tulajdonságait, illetve az öntözés hatását a talajok szerkezetére. Kutatásairól számos publikációban számolt be, 1905-ben a mezőgazdasági kémia magántanára lett a budapesti tudományegyetemen. Állami ösztöndíjjal két éven át Franciaországban, Dániában és az Egyesült Államokban dolgozott és a mezőgazdasági tudományos intézeteket tanulmányozta. 1908-ban a budapesti Műegyetemen megalakított Mezőgazdasági-Kémiai Technológiai Tanszéket első professzorává nevezték ki.
Kezdeményezésére Budapesten tartották meg 1909-ben az első Nemzetközi Agrogeológiai Konferenciát.[5] A nemzetközi Talajtani Társaság Bizottságának 25 éven keresztül elnöke volt. A Magyar Tudományos Akadémiának 1915-től levelező, 1925-től pedig rendes tagja volt. 1926-1934 között az Országos Kémiai Intézet igazgatója is volt. Tudományos munkásságának kiemelkedőbb eredményei: új kémiai módszer a talajban előforduló asszimilálható foszforsav meghatározására, vizsgálatok a talaj foszforsav-szükségletének megállapítására, továbbá a szikes talajok kialakulásának és megjavításának kérdései. Ez utóbbi képezi munkásságának legkiemelkedőbb, hazai mezőgazdaságunk számára is igen fontos részét.
1939. szeptember 30-án hunyt el Budapesten tüdőgümőkór következtében. Felesége Hajnik Erzsébet volt.
Művei
- Mezőgazdasági chemia. Bp., 1904. 292 lap.
- A mezőgazdasági növények legfontosabb tápláló anyagai. Bp., 1910. TK. 36 lap.
- A talajvizsgálat mechanikai és fizikai módszerei. Bp., 1916. 61 lap.
- A hazai szikesek és megjavítási módjuk. Bp., 1923. 303 lap.
- Hungarian Alkali Soils and Methods of their Reclamation. Berkeley, 1927. 156 lap.
- A Magyar Tudományos Akadémia és a mezőgazdasági tudományok, Budapest, 1928.
- A mezőgazdasági növények termelési tényezői. Bp., 1930. 187 lap.
- Általános talajtan. Bp., 1934. 696 lap. angolul: The Principles of Soil Science. London, 1938.
Díja
- Corvin-koszorú (1930)
Emlékezete
1956-ban alapította a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület az évenként kiosztásra kerülő Sigmond Elek-emlékérmet.
Mellszobra a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium árkádja alatt található Budapesten.
Jegyzetek
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 272/1939. folyószáma alatt.
- ↑ Lásd: Infrastruktúra és iparfejlődés Kolozsvárott a dualizmus korában
- ↑ Lásd: A talajtan és a talajtérképezés a II. világháborúig in Magyarország a XX. században IV. kötet Tudomány 1. Műszaki és természettudományok
Források
- Grenczer Béla: Dr. ’Sigmond Elek – mint a magyar mezőgazdasági kémia művelőjének és terjesztőjének – 25 éves műegyetemi tanári jubileuma. KK. 1934.
- Mados László: ’Sigmond Elek dr. KK. 1939. 42. sz.
- Doby Géza: ’Sigmond Elek. MGSZ. 1939. december
- Di Gleria János: Megemlékezés ’Sigmond Elek munkásságáról halálának 20. évfordulóján. MK. 1959. 11. sz.
- Hargitai László: Dr. ’Sigmond Elek, 1873–1939. Az Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványa. Bp., 1963. 13. sz.
- Krámer Mihály: ’Sigmond Elek agrokémiai munkássága. AT. 1963. 2. sz.
További információk
- Mezőgazdasági pantheon a Magyar Elektronikus Könyvtárban
- ’Sigmond Elek, a Magyar életrajzi lexikon szócikke
.svg){kind=small}
