Ószéplak

	Ószéplak (Krásno)
	; Ószéplak zászlaja
	; Ószéplak zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Simonyi
Rang	község
Első írásos említés	1078
Polgármester	Martin Mikloš
Irányítószám	958 43
Körzethívószám	038
Forgalmi rendszám	PE
	Népesség
Teljes népesség	526 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	142 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	189 m
Terület	3,61 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 35′ 50″, k. h. 18° 18′ 30″48.597222°N 18.308333°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 50″, k. h. 18° 18′ 30″48.597222°N 18.308333°E
	Ószéplak weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ószéplak témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. március 23.) ezen a változaton alapul.

Ószéplak (szlovákul Krásno) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.

Fekvése

Simonytól 5 km-re délnyugatra, a Nyitra bal partján fekszik.

Története

A község területén a régészeti leletek szerint már a kőkorszakban éltek emberek, a lengyeli kultúra települése állt itt. Később a nagyrévi és a La Tène kultúráknak állt települése ezen a területen, mely a római korban is lakott volt.

Nem hiteles adatok szerint a falu már 1078-ban létezett. Az első hiteles írásos említés 1295-ből való "Zeplok" alakban. Chrib nevű határrészén a 11. és 14. század között település állt. Temploma 11. századi volt és még 1798-ban is használták. 1337-ben "Sceplak" néven bukkan fel az írott forrásokban. A 18. századig több nemesi család osztozott a község birtokain. 1334-ben Vörös Tamás, 1559-ig a Russói, később a Tapolcsányi Tamások, a Keglevichek, Koháriak és mások a birtokosai. 1553-ban 11 porta állt a településen. 1715-ben 8 adózó háztartása volt. 1778-ban 2 nemesi, 14 jobbágy, 13 zsellér háztartása létezett. 1828-ban 37 házát 2559-en lakták. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, a nők szövéssel foglalkoztak. A 18. század végén 2 csizmadia, szabó és asztalos is működött a községben. A 19. században Gregor Friesenhof báró lett a falu birtokosa, a művelt osztrák család nagy fellendülést hozott a község életére.

Fényes Elek szerint "Ó-Krasznó, másként Széplak, Nyitra m. tót falu, Bars vmegye szélén: 254 kath., 5 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Ny. Zsámbokrét."^[2]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 363, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 530 lakosából 526 szlovák volt.

2011-ben 513 lakosából 500 szlovák.

Nevezetességei

A római katolikus templom 1801-ben épült klasszicista stílusban.
A chribi 11. századi templom alapjai, a templom a 19. század elején pusztult el.

Híres emberek

Itt élt báró Friesenhof Gergely földbirtokos, meteorológus.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Források

Martin Bóna – Ján Lukačka 2015: Kultúrno - historické pamiatky Stredného Ponitria. Topoľčany. ISBN 978-80-89173-45-7
Stanislava Gogová - Oldřich Krupica - Mário Žáčik 2013: Kostolný cintorín v Krásne - tribečské spoločenstvo vo vrcholnom stredoveku. Hradec Králové.
Ľudmila Kraskovská 1962: Nálezy viedenských fenigov na Slovensku. Num. sborník 7, 143.
Krupica, O. 1954: Výskum v Krásne na Slovensku. Archeologické rozhledy VI, 363, obr. 162.

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]