Zöld páva
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Kakas
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Pavo muticus Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zöld páva témájú médiaállományokat és Zöld páva témájú kategóriát. |
A zöld páva vagy glóriás páva (Pavo muticus) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.
Legközelebbi rokona az kék páva (Pavo cristatus).
Előfordulás
Mianmar északi és Kína déli részén, valamint Laosz és Thaiföld, Vietnám és Kambodzsa területén honos. Továbbá Jáva szigetén is megtalálható. Hajdan India északkeleti régiójában, Bangladesben és Malajziában is élt, bár ezen területekről már kihalt.
Otthon érezheti magát trópusi, illetve szubtrópusi erdőkben, ami lehet akár örökzöld és lombhullató. Továbbá bambuszerdőkben, füves térségekben, szavannákon és gazdasági területeken is megtalálható.
Alfajai
- jávai páva - Pavo muticus muticus
- indokínai páva - Pavo muticus imperator
- burmai páva - Pavo muticus spicifer
Megjelenése
A tyúkalakúak madárrendjének egyik legnagyobb faja, a hímállat hossza akár 244 cm lehet, a tojó pedig 100–110 cm. Kevésbé ismert, bár látványosabb, színesebb, mint ismertebb rokona, az indiai kék páva, bár az utóbbitól függőlegesebb testtartású, nyakának tollazata pikkelyszerű, fémesen csillogó zöld színű. Bóbitája nem koronaszerű, mint indiai rokonának, hanem csokorban előredől, a kék pávákénál hosszabb
Érdekesség, hogy a tyúk is színes, fiatal korban kevés szakértő tudja az ivarokat megkülönböztetni. Egy éves kor után alakul ki a kakasok pikkelyes vállmintázata, 3 éves korban jelenik meg a hát és farokfedő tollakból módosult un. uszály.
Életmódja
Mindenevő, magvakkal, rovarokkal, hajtásokkal, rügyekkel, fiatal levelekkel, és a gyümölcsökkel táplálkozik.
Természetvédelmi állapot
A tollaiért és húsáért való vadászata, a fiókák és a tojásai kisállatpiacra való begyűjtése, a gazdálkodók mérgezései és az élőhely csökkenése illetve átalakulása veszélyezteti a fajt.
1995-ben 10-20 ezer közé tették állományát.[1] Az IUCN szerint veszélyeztetett (Endangered).
Képek
-
kakas -
tojó
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 5.)
- Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. október 17.)
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. október 17.)
- arkive.org
Jegyzetek
2. Magyarországon a balatoni Madárkertben van a legnagyobb tenyészállományuk https://likebalaton.hu/telepules/balaton/hireink/a-del-balaton-erdekes-latvanyossaga-a-kereki-madarkert-120050/
