Ugrás a tartalomhoz

Zlogonje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2019. július 1., 06:17-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15))
Zlogonje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVarasd
KözségLepoglava
Jogállásfalu
PolgármesterMarijan Škvarić
Irányítószám42255
Körzethívószám+385 042
Népesség
Teljes népesség367 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség107,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság310 m
Terület4,27 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 19′ 12″, k. h. 16° 01′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 12″, k. h. 16° 01′ 23″
SablonWikidataSegítség

Zlogonje falu Horvátországban Varasd megyében. Közigazgatásilag Lepoglavához tartozik.

Fekvése

Varasdtól 25 km-re nyugatra, községközpontjától 12 km-re északra, közvetlenül a szlovén határ mellett fekszik.

Története

Zlogonje első írásos említése IV. Béla király 1244. október 11-én kelt adománylevelében történt, melyben Lobor, Velika, Klenovnik és Zlogonje falvakat Mihály varasdi ispánnak adja, amiért a tatárjárás idején megvédte Varasd és Ptuj várait a tatárok támadásától. A birtok azelőtt egy Pucsin nevű nemesé volt, aki 1242-ben megölte Okicsot, a nagyhatalmú Okics bán fiát, ezért a király megfosztotta birtokaitól. A trakostyáni uradalommal együtt 1394-től 1456-ig a család kihalásáig, a Cilleiek birtoka. Ezután Vitovec János horvát báné, majd Corvin Jánosé lett, aki Gyulay Jánosnak adta. A Gyulayak három nemzedéken át birtokolták, de 1566-ban kihaltak és a birtok a császárra szállt. I. Miksa császár szolgálataiért Draskovics György horvát bánnak A Draskovichok a birtokot ezután még 370 évig megtartották. Az 1598-as összeírás szerint 18 adózó háztartással rendelkezett.

A falunak 1857-ben 440, 1910-ben 685 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Ivaneci járáshoz tartozott. 2001-ben 126 háza és 460 lakosa volt.

Nevezetességei

A szlovén határon álló Szent Flórián-kápolnát 1729-ben említi először az egyházi vizitáció "capellam s. Floriani in monte Ostarija ad metales Styriae" (azaz a stájer határon álló Ostarij-hegyen álló Szent Flórián kápolna) alakban. Fából készített tornya és átriuma volt, melyet 1742-ben kőből építettek át. A kápolnát 1768-ban javították, 1777-ben pedig teljesen megújították.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.