| Zillertalbahn |
|
A Zillertalbahn 5-ös számú nosztalgia gőzöse
|
| Hossz: |
31,7 km |
| Nyomtávolság: |
760 mm |
 |
0,000 |
Jenbach |
530 m |
 |
|
átszállás: Innsbrucki fővonal és Achenseebahn |
 |
|
Inn-folyó |
 |
1,965 |
Rotholz |
529 m |
|
3,470 |
Strass |
525 m |
|
6,440 |
Schlitters |
535 m |
 |
6,956 |
Kolbitsch-i kiágazás |
 |
8,200 |
Gagering |
530 m |
|
10,247 |
Fügen-Hart |
537 m |
|
10,675 |
Kiágazás Binderholz üzem felé |
|
11,693 |
Kapfing |
542 m |
|
12,528 |
Uderns |
544 m |
|
15,266 |
Ried |
550 m |
|
16,506 |
Kaltenbach-Stumm |
554 m |
|
19,000 |
Angererbach |
|
20,330 |
Aschau |
564 m |
|
22,400 |
Erlach |
568 m |
|
23,000 |
Ziller-híd (50 m) |
|
24,400 |
Zell am Ziller |
560 m |
|
27,605 |
Ramsau-Hippach |
589 m |
|
28,750 |
Bühel |
609 m |
|
28,900 |
Kober-i kiágazás |
 |
~ 31,500 |
Kiágazás Tauernkraftwerke AG erőmű felé |
 |
31,700 |
Mayrhofen |
627 m |
|
A Zillertalbahn Jenbach és Mayrhofen között közlekedő keskeny nyomközű vasút Ausztria Tirol tartományában. Tulajdonosa és üzemeltetője a jenbachi székhelyű Zillertaler Verkehrsbetriebe AG ("Zillervölgyi Közlekedési Részvénytársaság") - korábban Zillertalbahn AG.
VT 1 motorvonat Jenbachnál (1975)
Korszerű ingavonati szerelvény várakozik Jenbachnál
1860-as években meglehetősen rossz közlekedési viszonyok uralkodtak Ziller völgyében (hosszú és kényelmetlen utazások, mocsaras vidékeken átmenő kocsiutak), amely a vasútvonal mielőbbi megépítését sürgette.
1892-ben gyűlést tartottak a völgy községi elöljárói, elismert személyiségei, ahol is vasúti bizottságot alakítottak, majd három évre rá megállapodtak a zillertali vonal megépítésről. A majdani vasútról több elképzelés is született: a vonalat - a jelenlegihez képest - a Ziller folyó jobb partján vezessék Brixlegg felé, vagy például a pinzgau-i keskeny nyomközű vasúttal való összekötés ötlete Gerloson keresztül. Felmerült az a kérdés is, hogy normál, vagy esetleg a már elterjedt 760 mm-es nyomtávot alkalmazzák. Költségi megfontolások, illetve katonai szempontok miatt végül a keskeny nyomközre esett a választás. A megfelelő alaptőke megszerzésének érdekében vállalati formának a részvénytársaságot választották, s 1898-ra a szükséges tőkét - 300 ezer koronát (mai értéken számolva 1,2 millió euró-t) - sikerült összegyűjteni.
1895. december 2-án Zillertal számára a császári és királyi vasútügyi miniszter, Heinrich von Wittek a vasútépítési engedélyt megadta, majd négy évre rá 1899-ben megalakult a "Zillervölgyi Vasút Részvénytársaság" (Zillerthalbahn Actiengesellschaft). Az építkezés 1900-ban kezdődhetett el (első kapavágás dátumáról nem tudni pontos adatot) és 1902. július 31-én - az időközben felmerülő pénzügyi nehézségek ellenére - el is készült a teljes vonal. Indulásként a társaság először két gőzmozdonyt, tíz személykocsit és huszonkét teherkocsit vásárolt.
1920-as évek elején felmerült a vonal villamosításának terve is, de megvalósítására sosem került sor, noha a terv kapcsán már beindultak bizonyos beruházások. A villamosítás helyett egy, az ausztriai keskeny nyomközű vasutak körében forradalmian új megoldásnak számító dízel-motorvonatot helyeztek üzembe, nagy sikerrel.
1956. november 28-tól a vasutat üzemeltető Zillertalbahn AG neve megváltozik a jelenlegi Zillertaler Verkehrsbetriebe AG-ra, valamint menetrendszerinti buszjáratot is indít Innsbruck - Mayrhofen között. 1921 és 76 között a vorderlanesbachi magnezit bányából kitermelt érc folyamatos elszállítása eleinte komoly gazdasági alapot jelentett a társaság számára, azonban az 1960-as évek közepén elindított zillertali közút-beruházási program és az ezzel járó közúti térnyerés miatt a vasútnak a puszta fennmaradásáért kellett küzdenie. Számára mentőövet ekkor az 1965-től 1971-ig tartó, nagyszabású mayrhofeni vízierőmű-építkezés jelentett: a nyersanyag, valamint az építési eszközök szállításával a zillertali vasutat bízták meg. Erre a feladatra (ahol is mintegy 325 ezer tonna cementet kellett megmozgatni ebben az időszakban) két dízelmozdonyt, illetve nagyvasúti tehervagonok szállítására alkalmas, ún. Rollwagen kocsikat vásárolt a társaság.
Szerencsére, 1980 óta a vágányrendszer, illetve a járműállomány folyamatosan megújult, az ezredfordulót követően pedig alacsonypadlós személykocsikkal is bővült a flotta. 2007-ben elkezdődött a kétvágányú vonal részleges kiépítése.
Zillertalbahn Jenbachnál található végállomása közös a Salzburg, illetve az ellentétes Bregenz felől érkező nagyvasúttal. Ezen kívül - szintén innen - átszállási lehetőségünk van az Achensee felé menő 1000 mm nyomtávolságú fogaskerekűre is. Jenbach Ausztria egyetlen olyan állomása, ahol egy helyen három különböző nyomtávú vasútra szállhatunk át.
A Zillertalbahn ütemes menetrend szerint közlekedik. (Ennek biztosítására Angersbachnál, valamint Strassnál 60 perces alapütemet adó berendezéseket helyeztek el.) Az ütemes menetrendnek köszönhetően a (Jenbach állomáson megálló) nagyvasutakkal összehangolt és szimmetrikus csatlakozás érhető el. 2008. decemberi menetrendváltással Kaltenbach és Aschau, valamint Zell am Ziller és Hippach közti szakaszon már kétvágányú az oda-vissza közlekedés, a vonatpárok 30 perces időközönként közlekednek.
Napjainkban a zillertali vasútvonal a hivatás- és turisztikai forgalmat, valamint a teherszállítást szolgálja ki (sícentrumok utasforgalma, nosztalgia üzem, faáruk szállítása). Természetesen a társaság számára a korszerű dízelmozdony- és motorvonat-flotta mellett kulcsfontosságú - az idegenforgalmi szempontból nem elhanyagolható - nosztalgia-flotta fenntartása, gondos karbantartása is.
| Lupo D13 dízel-hidraulikus mozdony |
|
|
| Gyártó |
GLG Gmeinder – Mosbach, Németország |
| Tengelyelrendezés |
B'B |
| Teljesítmény |
746 KW |
| Maximális sebesség |
70 Km/h |
| Maximális vonóerő |
165 KN |
| Erőforrás |
CAT 3412 E DI – TTA |
| Lökettérfogat |
27 l |
| Magasság/Szélesség |
3 650 mm / 2 450 mm |
| Ütközők közötti hossz |
14 530 mm |
| Szolgálati tömeg |
50 t |
| Maximális tengelyterhelés |
12,5t |
| Futási engedély megszerzése |
2004. október 13. |
| Lupo D14, D15, D16 dízel-hidraulikus mozdony |
|
|
| Gyártó |
GLG Gmeinder – Mosbach, Németország |
| Tengelyelrendezés |
B'B |
| Teljesítmény |
746 KW |
| Maximális sebesség |
70 Km/h |
| Maximális vonóerő |
165 KN |
| Erőforrás |
CAT 3412 E DI – TTA |
| Lökettérfogat |
27 l |
| Magasság/Szélesség |
3 650 mm / 2 450 mm |
| Ütközők közötti hossz |
14 530 mm |
| Szolgálati tömeg |
50 - 54 t |
| Maximális tengelyterhelés |
12,5 - 13 t |
| Futási engedély megszerzése (D14) |
2004. december 14. |
| Futási engedély megszerzése (D15) |
2007. május 15. |
| Futási engedély megszerzése (D15) |
2007. július 16. |
| D11, D12 dízel-hidraulikus mozdony |
| Gyártó |
Orenstein & Koppel - Dortmund-Dorstfeld, Németország |
| Gyártási év (D11, D12) |
1960, 1959 |
| Tengelyelrendezés |
2 tengely, rudazatos meghajtással |
| Teljesítmény |
103 KW |
| Maximális sebesség |
20 Km/h |
| Indulási vonóerő |
48,6 KN |
| Erőforrás |
Orenstein & Koppel – négyütemű dízel |
| Hengerek száma |
6 |
| Lökettérfogat |
10 850 cm³ |
| Magasság/Szélesség |
2 905 mm / 2 350 mm |
| Ütközők közötti hossz |
5 490 mm |
| Szolgálati tömeg |
18 t |
| Maximális tengelyterhelés |
9 t |
| Szolgálatba állítás éve (D11, D12) |
1969 |
| D10 dízel-hidraulikus mozdony |
|
|
| Gyártó |
Duro Dakovic, Slavonksi-Brod, Jugoszlávia |
| Gyártási év |
1970 (JZ 740-007) |
| Tengelyelrendezés |
Bo'Bo' |
| Teljesítmény |
441 KW |
| Maximális sebesség |
60 Km/h |
| Indulási vonóerő |
98 KN |
| Erőforrás |
Jenbacher Werke – kétütemű dízel |
| Hengerek száma |
12 |
| Lökettérfogat |
36 l |
| Magasság/Szélesség |
3 520 mm / 2 500 mm |
| Ütközők közötti hossz |
12 050 mm |
| Szolgálati tömeg |
32 t |
| Maximális tengelyterhelés |
8 t |
| Szolgálatba állítás éve |
1982 |
| D8, D9 dízel-hidraulikus mozdony |
| Gyártó |
Orenstein & Koppel - Dortmund-Dorstfeld, Németország, 1967 |
| Tengelyek száma |
4 |
| Teljesítmény |
397 KW |
| Maximális sebesség |
50 Km/h |
| Indulási vonóerő |
117,6 KN |
| Erőforrás |
Jenbacher Werke – kétütemű dízel |
| Hengerek száma |
12 |
| Lökettérfogat |
36 l |
| Magasság/Szélesség |
3 480 mm / 2 500 mm |
| Ütközők közötti hossz |
9 700 mm |
| Szolgálati tömeg |
36 t |
| Maximális tengelyterhelés |
9 t |
| Szolgálatba állítás éve |
1967 |
| VT 3 - VT 8 dízel-villamos motorvonatok |
|
|
| E keskeny nyomközű típust járműmodernizálás céljából először a Steiermärkische Landesbahnen vasúttársaság Murtalbahn-vonalára tervezték, de miután a motorvonat nagy sikert aratott az ottani utasok körében, az ÖBB, valamint a Zillertalbahn is rendelt belőlük, némi műszaki módosításokkal.
Ellentétben az StLB, illetve az ÖBB két vezérállásos típusaival, a Zillertalbahn motorkocsiján (VT) egy vezérállást alakítottak ki, így egy vezérlőkocsi (VS), vagy egy másik motorkocsi (VT) összekapcsolásával - ez esetben erősebb meghajtással - áll össze a motorvonati jelleg (a vezérlőkocsi-állományból kevesebb van).
A szerelvények általában motorkocsi (VT) + pótkocsi + motorkocsi (VT), illetve motorkocsi (VT) + pótkocsi + vezérlőkocsi (VS) felállásban közlekednek, de előfordul mozdony + pótkocsi + vezérlőkocsi (VS) összeállítás is.
|
| Állomány |
6db motorkocsi (VT 3-8), 2 db vezérlőkocsi (VS 3-4) |
| Gyártó |
Stahlbau Knotz - Bécs; Jenbacher Werke - Jenbach, Ausztria |
| Tengelyelrendezés |
B'B' |
| Teljesítmény |
235 KW |
| Maximális sebesség |
70 Km/h |
| Indulási vonóerő |
82 KN |
| Erőforrás |
MAN dízel |
| Hengerek száma |
6 |
| Fordulatszám |
2 100 1/perc |
| Szolgálati tömeg |
29 t |
| Szolgálatba állítás éve |
1984 (VT 3-4), 1995 (VT 5-6), 1998 (VT 7-8) |
Nosztalgiaüzem (Gőzösök)[szerkesztés]
| 2-es számú gőzmozdony - "Zillertal" |
| Gyártó |
Krauss & Co. Linz, Ausztria, 1900 |
| Mozdony jellege |
C1't-n2 |
| Maximális sebesség |
35 Km/h |
| Maximális vonóerő |
24,74 KN |
| Magasság/Szélesség |
3 450 mm / 2 400 mm |
| Ütközők közötti hossz |
7 190 mm |
| Szolgálati tömeg |
21,9 t |
| Kazánfelújítás |
Meiningen, 1991 |
| Kazánnyomás |
12 bar |
| Tűzszekrény felújítása |
Meiningen, 1992 |
| 3-as számú gőzmozdony - "Tirol" |
| Gyártó |
Krauss & Co. Linz, Ausztria, 1902 |
| Mozdony jellege |
C1't-n2v |
| Maximális sebesség |
35 Km/h |
| Maximális vonóerő |
26,11 KN |
| Magasság/Szélesség |
3 450 mm / 2 400 mm |
| Ütközők közötti hossz |
7 804 mm |
| Szolgálati tömeg |
27,5 t |
| Kazánfelújítás |
Meiningen, 1991 |
| Kazánnyomás |
12 bar |
| Tűzszekrény felújítása |
Tschuda-Graz, 2001 |
| 4-es számú gőzmozdony |
| Korábbi sorozatszáma / Szolgálati helye |
JZ 83–076 / Bosznia |
| Jelenlegi tulajdonos |
Club 760 (Zillertalbahn tartósan bérli) |
| Gyártó |
Krauss & Co. Linz, Ausztria, 1909 |
| Mozdony jellege |
D1'-h2 |
| Maximális sebesség |
35 Km/h |
| Maximális vonóerő |
54,4 KN |
| Magasság/Szélesség |
3 552 mm / 2 450 mm |
| Ütközők közötti hossz |
13 700 mm (szerkocsival) |
| Szolgálati tömeg |
52 t |
| Kazánfelújítás |
Tschuda-Graz, 2007 |
| Kazánnyomás |
12 bar |
| Tűzszekrény felújítása |
Meiningen, 1993 |
| 5-ös számú gőzmozdony - "Gerlos" |
|
|
| Gyártó |
Krauss & Co. Linz, Ausztria, 1930 |
| Mozdony jellege |
C1'-h2t |
| Maximális sebesség |
40 Km/h |
| Maximális vonóerő |
38,09 KN |
| Magasság/Szélesség |
2 440 mm / 3 480 mm |
| Ütközők közötti hossz |
8 020 mm |
| Szolgálati tömeg |
28,1 t |
| Kazánfelújítás |
Tschuda-Graz, 2005 |
| Kazánnyomás |
13 bar |
| Tűzszekrény felújítása |
Tschuda-Graz, 2001 |
| 6-os számú gőzmozdony - "Hobby-Lok" |
| Gyártó |
Krauss München, Németország, 1916 |
| Mozdony jellege |
B-n2t |
| Maximális sebesség |
20 Km/h |
| Maximális vonóerő |
12,97 KN |
| Magasság/Szélesség |
2 860 mm / 1 850 mm |
| Ütközők közötti hossz |
5 730 mm |
| Szolgálati tömeg |
10,9 t |
| Kazánfelújítás |
Tschuda-Graz, 2008 |
| Kazánnyomás |
12 bar |
| Tűzszekrény felújítása |
Tschuda-Graz |
