Ugrás a tartalomhoz

Zayváralja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen B36Bot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 3., 14:55-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (turisztikai régió/régió paraméter eltávolítása a Szlovák település infoboxból (WP:BÜ) AWB)
Zayváralja (Uhrovské Podhradie)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásBáni
Rangközség
Első írásos említés1481
PolgármesterMilan Miškerik
Irányítószám956 42
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámBN
Népesség
Teljes népesség39 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség3 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság327 m
Terület12,52 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 45′ 49″, k. h. 18° 22′ 47″Koordináták: é. sz. 48° 45′ 49″, k. h. 18° 22′ 47″
A Wikimédia Commons tartalmaz Zayváralja témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zayváralja (1899-ig Zay-Podhrágy, szlovákul Uhrovské Podhradie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése

Bántól 13 km-re északkeletre fekszik.

Története

A falu határában sűrű erdővel benőtt csúcson állnak Ugróc várának romjai. A 13. század második felében Bács trencséni ispán építtette. 1295-ben "Castrum Vgrog" néven említik először, az ugróci váruradalom központja. 1297-ben "Wgroch", 1352-ben "Wgrowg", 1446-ban "Vhurocz" alakban említik. 1295 és 1321 között Csák Mátéé, majd királyi vár. 1389-től királyi adományként Stibor vajdáé, ezután több tulajdonosa volt, köztük a Bánffyaké. A Zay család 1560-ban szerezte meg. A harcokban szerepet nem játszott, nem újították meg, szerepét a zayugróci várkastély vette át.

A falut 1481-ben "Podhradye" alakban említik először. 1483-ban "Podhrade", 1598-ben "Podhrady Nowa" alakban említik. Az ugróci váruradalomhoz tartozott, ezért története is szorosan kötődött a várhoz. A Zay család birtoka, majd a 17. és 18. században a Kollonichoké. 1598-ban a bíróén kívül 4 ház állt a faluban. 1720-ban 9 adózója volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, állattartással, mészégetéssel, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, de sokan jártak el messzebb is idénymunkákra.

Vályi András szerint " PODHRADI. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura B. Zay Uraság."[2]

Fényes Elek szerint " Podhrágy, (Ugrócz), tót falu, Trencsén, most A.-Nyitra vgyében, a zai-ugróczi uradalomban: 20 kath., 82 evang. lak. A helység felett egy meredek kősziklán még most is láthatni egy meglehetős épségü régi várat, melly a gr. Zayak tulajdona. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 185, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 55 lakosából 54 szlovák volt.

2011-ben 39 lakosából 37 szlovák volt.

Nevezetességei

Ugróc várának romjai a 13. század első feléből román kori kápolna és a várpalota romjaival. Átépítve a 16. század második felében. A várpalota további részei a 14. század végén és a 15. század elején épültek. Sarokbástyái 1547-ben és 1589-ben épültek. A 18. században pusztult el.

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások