Vermes Miklós (tanár)
| Vermes Miklós | |
 | |
| Vermes Miklós mellszobra Sopronban | |
| Született | 1905. április 3. Sopron |
| Elhunyt | 1990. április 4. (85 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Frankl Erzsébet (h. 1937–?)[1] |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (2/7-13-14)[2][3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vermes Miklós témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vermes Miklós (Muki bácsi, Sopron, 1905. április 3.[4] – Budapest, 1990. április 4.)[5] Kossuth-díjas középiskolai fizika-, kémia- és matematikatanár, kiváló tankönyvíró és kísérletező.
Gyermekkora
Szülei Vermes Ernő Henrik és Lenk Melánia postahivatalnokok voltak Sopronban. A soproni evangélikus líceumban (Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium) tanult, ahol egykoron Rátz László és Mikola Sándor is. Végig jeles bizonyítványa volt. 1923-ban érettségizett.
Egyetemi évei
A Pázmány Péter Tudományegyetemre (az ELTE elődje) járt Budapesten. Eötvös-kollégista lett, mert ez volt a szegényebbeknek a lehetőség a tanulásra. Így viszont mérnök – ami szeretett volna – nem lehetett, ezért a matematika–fizika–kémia tanárszakot választotta. Itt kezdődött barátsága Szalay Sándor fizikussal és Keresztury Dezső íróval. Fejér Lipót előadásait soha nem szalasztotta el. Vermes írott jegyzeteiből tanultak csoporttársai. Buchböck Gusztáv kémia-előadásait és Winkler Lajos analitikai gyakorlatait látogatta szívesen. „Az elektroncsövek erősítésének és egyenirányításának általános tárgyalata” című doktori értekezését 1929-ben sikerrel megvédte.
A tanári pálya kezdete
1929-től tanított a Fasori Evangélikus Gimnáziumban, eleinte óraadóként, majd az igazgató Mikola Sándor nyugdíjazása után főállású fizikatanárként. Mikola Sándortól sokat tanult.
1937. január 30-án Budapesten házasságot kötött Frankl Oszkár orvos és Breuer Aranka lányával, Erzsébettel. A második világháború után, 1952-ben született Zsuzsanna nevű lánya. Később házassága felbomlott, de nem nősült újra.
A megszüntetett Fasoriból a csepeli gyakorlógimnáziumba, a Jedlik Ányos Gimnáziumba helyezték át (mely annak ellenére megtartotta a nevét, hogy Jedlik bencés szerzetes volt). A Fasor eszközei közül sokat oda menekített át. Engedélyt kapott, hogy az eszközök harmadát új gimnáziumába vigye; az elosztásnál hasznos volt, hogy jól ismerte az eszközöket.
A csepeli Jedlik Ányos gimnázium tanára
1951-től 1987-ig volt az Eötvös Loránd Fizikai Verseny versenybizottságának vezetője.
Egy tankönyvsorozatot is írt, melyet a Művelődési Minisztérium rendelt meg, de kiadása előtt önálló életet kezdett élni az első két kötet: sok helyen fénymásolták. Ez a minisztériumnak kellemetlen volt, így kitalálták, hogy ezeket kísérleti tankönyveknek nyilvánítják, és azokról a helyekről, ahol használják, jelentést kérnek. Az akkori tananyag- és tankönyvreform idején a fizika témaköreit nagyon összekuszálták, akkoriban Vermes könyvét néhányan nagyon konzervatívnak tartották, mégis széles körben nagy sikert aratott. (Staar, 1991, 94. old.)
1990 áprilisának negyedikéről ötödikére virradó éjszakán halt meg.
Általános jellemzése
„Sokat töprengtem, töprengtünk mi, volt diákjai azon, mi lehet a titka, varázsa ennek a kis embernek. Elsősorban az a tény, hogy Vermes Miklós tiszta, egyenes gondolkodású, szilárd gerincű ember. Humanista világszemlélete ugyanolyan axiómákon nyugszik, mint tudományos világa. Ezek az alapigazságok nem torzíthatók mássá, ez adja magabiztosságát, kiállásának bizalmat keltő jellegét.
Ő mindenkivel egyformán bánt, és senkivel sem úgy mint »gyerekkel«. Igaz, neki nem kellett fegyelmet tartania, egyszerűen lekötötte hallgatósága figyelmét. Született pedagógus, minden tanítványa érdekli, mindent megfigyel, éles szemmel meglátja a hamisságot, a köntörfalazást, a halandzsát.”
- Részlet az egyik volt tanítványának leveléből, 1988 (Staar, 1991, 92. old.)
Szeretett kirándulni, túrázni. Vonzották a magas csúcsok: a hegyek és az épületek is. Szerette a kémiai kísérleteket, melyek néha robbanással végződtek. Amerikai útjáról kínai rakétákkal tért haza.
Nem tankönyvből tanított, nála kötelező volt a rendes füzetvezetés.
Utóélete
- 1992 óta működik a Vermes Miklós Fizikus Tehetségápoló Alapítvány, mely minden évben kiadja a Vermes-évkönyvet
- 2005-ben a Puskás Tivadar Távközlési Technikum és a Vermes Miklós Fizikus Tehetségápoló Alapítvány szobrot állított szülővárosában, Sopronban (a szobor alkotója Soltra E. Tamás)
- 2012. szeptember 29-én a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium előkertjében leplezték le mellszobrát, Solta F. Tamás alkotását[6]
Főbb művei
- Az új gramofon (1934)
- A fényképezés új útjai (Fári Lászlóval), 1936
- Az elméleti fizika legújabb fejlődése; Stachora Ny., Bp., 1940
- Fári László–Vermes Miklós: Korszerű fényképezés; Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Bp., 1941
- A termőföld hibái; Magyar Királyi Természettudományi Társulat, Bp., 1944 (Népszerű természettudományi könyvtár)
- Atom–atombomba–atomenergia; Fővárosi, Bp., 1945
- Vegytani kísérletek; Egyetemi Ny., Bp., 1948 (Új nevelés könyvtára)
- Mechanikai példatár; Tankönyvkiadó, Bp., 1950 (Tanulj jobban! Fizika)
- Elektrokémia; Tankönyvkiadó, Bp., 1952 (Középiskolai szakköri füzetek)
- Lukács–Andor–Fári László–Vermes Miklós: Geodézia; Közlekedési, Bp., 1952 (Közlekedésügyi Minisztérium kiadványa)
- Középiskolai fizikai példatár; Tankönyvkiadó, Bp., 1953 (Szocialista nevelés könyvtára)
- A relativitáselmélet; Gondolat, Bp., 1958 (Stúdium könyvek)
- A Studium könyvek sorozat 8. kötete. – Először leírja a mechanika kezdeteitől az éterelmélet bukásához vezető utat. A speciális relativitáselmélet bő leírása után ír a kísérleti bizonyítékokról is. Az általános relativitáselméletről szóló részt a nem-euklideszi geometriáról szóló bevezető rész előzi meg. Az általános relativitáselmélet elméleti tárgyalása után a kísérleti bizonyítékok és a kozmológiai következményei szerepelnek a könyvben.
- Fizikai kísérletek, fizikai feladatok; Műszaki, Bp., 1961
- Az ember meghódítja a természetet; Tankönyvkiadó, Bp., 1961 (Osztályfőnöki füzetek a középiskolai tanárok számára)
- A természet energiái; Műszaki Bp., 1964
- A poláros fény; Műszaki, Bp., 1967 (Új technika)
- Kis fizikusok példatára; TIT, Bp., 1968
- A speciális relativitáselmélet vázlata; ELFT, Bp., 1982
- Fizika I–IV. gimnáziumi tankönyvsorozat
- Az Eötvös-versenyek feladatai 1. (1959–1988), Typotex (a második kötetet Radnai Gyula szerkesztette)
- Vermes Miklós cikkei középiskolások számára a KöMaL-ban:
- A relativisztikus időskála 1973/9.
- A relativisztikus távolságmérés 1973/11.
- A téridő 1973/12.
- Tömeg és energia 1974/12.
- Az Eötvös Loránd fizikaversenyek feladatai, 1959–1988; Nemzeti Tankönyvkiadó–Typotex, Bp., 1993
- Fizikai kísérletek; Jedlik Oktatási Stúdió, Bp., 2005
Díjak, elismerések
- 1954 – Kossuth-díj
- 1961 – Mikola Sándor-díj első kitüntetettje
- 1973 – Eötvös Loránd Fizikai Társulat Érme
- 1979 – Apáczai Csere János-díj
- 1985 – A Magyar Népköztársaság Zászlórendje
- 1987 – Prométheusz-érem (ELFT)
- 1991 – Szily Kálmán-emlékérem (posztumusz)
Jegyzetek
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 48/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. december 24.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a soproni polgári születési akv. 286/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. december 24.)
- ↑ A Petőfi Irodalmi Múzeum adattára
- ↑ Természet Világa 2012 (143. évf.), 12. sz.
Források
- Radnai Gyula: Vermes Miklós 1905–1990 Fizikai Szemle 1990/9. 257. o.
- Staar Gyula: Megszállottak. Öt magyar fizikus; Typotex, Bp., 1991; 93-128. old., Az örökégő (1987-es interjú)
További információk
- Rőth Ágnes: Vermes tanár úr, 1905–1990. Életút és visszaemlékezések; Eötvös, Bp., 2000
- Nagy Márton: Vermes Miklós, a líceumi diák; Vermes Miklós Tehetségkutató Alapítvány, Sopron, 2005
