Vedres István

Vedres István
Született	1765. szeptember 22. Szeged
Elhunyt	1830. november 4. (65 évesen) Szeged
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	mérnök
A Wikimédia Commons tartalmaz Vedres István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mellszobra a szegedi Dóm téren

Vedres István (Szeged, 1765. szeptember 22. – Szeged, 1830. november 4.) magyar mérnök, építész, gazdasági–műszaki szakíró.

Életpályája

Polgári családba született 1765. szeptember 22-én Szegeden. Piarista diák volt, majd tanulmányait a pesti tudományegyetem bölcsészeti karán folytatta. A Mérnöki Intézet (Institutum Geometricum) első mérnöki diplomát szerzett hallgatóinak egyike volt 1786-ban. Rögtön Szeged város alkalmazásába állt mérnökként, majd főmérnökként; ezt a hivatalt nyugdíjazásáig 1812-ig töltötte be. A városi közmunkák irányítójaként első feladatai között volt a futóhomok megkötése Csengele környékén fásítással (1789), majd a szőreg-gyálai határ a vízrendezése és ármentesítése. 1805-ben írt gazdasági–műszaki röpiratában Soroksár–Kecskemét–Kiskunfélegyháza–Szeged vonalvezetésű Duna–Tisza-csatorna, szegedi kereskedelmi kikötő és közraktár létesítése mellett érvelt. Számos csatornatervet készített, víztározók létesítését, tógazdaságok kialakítását, a rizstermelés fejlesztését javasolta. Vedresházán, birtokán mintagazdaságot hozott létre. Építészként középületeket, többek között iskolát és kórházat tervezett. A vízgazdálkodás kérdései egész életében foglalkoztatták: a tiszántúli árapasztó csatornára készített tervét halála évében jelentette meg. A műszaki és gazdasági kérdések egységes szemlétű tárgyalásával a magyar nyelvű műszaki–gazdasági szakirodalom egyik megteremtője, a reformkor gazdaságpolitikai elképzeléseinek előfutára volt, ezzel – elsősorban vízgazdálkodási téren – nagy hatás gyakorolt Széchenyi Istvánra is. Szépíróként Dugonics András köréhez csatlakozott, verseket, színdarabokat írt, Aesopust fordított, hatalmas könyvtárat gyűjtött. A magyar irodalom és a magyar nyelvű színjátszás iránti elkötelezettségét jelzi, hogy az 1799 és 1804 között tervei szerint épült szegedi városháza adott otthont a város első nyilvános színháztermének, melyet – elhelyezkedése alapján – "curiális házbéli theátrumnak" neveztek. Egyike volt a Magyar Tudományos Akadémia megalapítóinak, 1800-ban az ő szervezésében jött létre az első nyilvános hangverseny Szegeden.

Főbb művei (szakirodalom, szépirodalom)

• A magyar nyelvnek a magyar hazában való szükséges voltát tárgyazó hazafiúi elmélkedések (Bécs, 1790)
• A Haza szeretete, avagy Nemes Szeged városának a töröktől való elvétele – négyrészes vitézi játék (színielőadás, Szeged, 1803)
• A Tiszát a Dunával öszvekapcsoló új hajókázható csatorna [...] (Szeged, 1805; németül: Bécs, 1807 (Magyar irodalmi ritkaságok (14.). Egyetemi Nyomda, Szeged. 1932)
• Egy nemzeti jószág, melyet Magyarország [...] javára szerzett (Szeged, 1807)
• A bankótzédulák elenyésztethetésérül (Szeged, 1807)
• Étska kisded rajzolattya (Pest, 1817)
• A sivány homokság használhatása (Szeged, 1825)
• A tul a tiszai nagyobb árvizek eltéríthetésérül egy két szó (Pest, 1830)

Emlékezete

• Nevét utca viseli Szeged Újszeged városrészében.
• 1952 óta nevét viseli az 1949-ben Állami Ipari Gimnázium néven Szegeden létrehozott volt építőipari szakközépiskola; jelenlegi neve Szegedi Vedres István Szolgáltatási Szakképző Iskola.
• Vedres István bronz mellszobrát (Schaár Erzsébet alkotása) születésének bicentenáriumán avatták a szegedi Dóm tér körbefutó Nemzeti Emlékcsarnokában.
• Szobra áll a Maros torkolatánál levő gátörház előtt.
• Születésének 250., illetve halálának 185. évfordulója alkalmából 2015-ben Szegeden szakmai szervezetek és a városi önkormányzat Vedres-emlékév keretében nagyszabású programsorozatot rendeztek.
• A Vedres-emlékév programjainak részeként a Szeged folyóirat emlékszámot jelentetett meg, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár kiállítást rendezett Szeged Széchenyije címmel.
• 2015-ben szakmai szervezetek Vedres István-díjat alapítottak. A kitüntetettek Szemerey-Kiss Balázs szobrászművész plakettjét kapják.

Források

• Vedres István a Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990 kötetében
• Tudósnaptár
• A Délmagyarország c. napilap beszámolója a jubileumi emlékülésről

További információk

• A Szeged c. folyóirat 2015. szeptemberi, a Vedres-jubileumra megjelent száma (tartalomjegyzék) Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Sárközy Imre: Régibb vízimérnökeink életéből (Budapest, 1897)
• Matusovits Péter: Emlékezés Vedres Istvánról (Városkultúra, 1933. 17 – 18. sz.)
• Vácz Elemér: Vedres István munkássága és a Duna-Tisza csatorna (Budapest, 1934)
• Farkas László: Vedres István mérnök élete és működése (Szeged, 1937)
• Nagy Zoltán: Vedres István művészi munkássága (Budapest, 1956)
• Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Budapest, 1960)
• Szabó Miklós: Vedres István (Népművelés, 1965)
• Péter László: Szeged Széchenyije – Vedres István emlékezete (Magyar Nemzet, 1965. 231. sz.)
• Bendefy László: Megemlékezés Vedres Istvánról születésének 200 éves fordulója alkalmából (Hidrológiai Tájékoztató, 1966. 6. sz.)