Víziőz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Víziőz
Hydropotes inermis.jpg
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Szarvasfélék (Cervidae)
Alcsalád: Víziőzformák (Hydropotinae)
Nem: Hydropotes
Faj: H. inermis
Tudományos név
Hydropotes inermis
(Swinhoe, 1870)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Víziőz témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Víziőz témájú kategóriát.

Sumphjort.jpg

A víziőz vagy kínai víziőz (Hydropotes inermis) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjéhez, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjához tartozó faj.

Ez az egyetlen képviselője a Hydropotes nemnek és egymaga alkotja a víziőzformák (Hydropotinae) alcsaládját.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A víziőz Kína és Korea mocsaras, nádas területein és nyílt legelőin honos. Egyes populációi hegyvidéken is előfordulnak. Dél-Angliában és Franciaország egyes területein is meghonosították.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kínai víziőz (Hydropotes inermis inermis)
  • Koreai víziőz (Hydropotes inermis argyropus) Mára Dél-Korea területéről nagy valószínűséggel kipusztult, Észak-Koreában még lehetnek élő állományai, de mivel az ország teljesen elszigeteli magát a külvilágtól, így nem lehet az alfajról tudni semmit.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állat hossza 75-100 centiméter és marmagassága 45-55 centiméter. A hím testtömege 11-14 kilogramm, a nőstényé 8-12 kilogramm. Teste kis termetű, ívelt háttal. Szőrzete vörösesbarna, amely télen szürkésbarnává válik és sűrűbb lesz. Feje hosszú és keskeny, nem található rajta agancs. Szemei és fülei nagyok. Csak a hímeknek vannak agyaraik. Az agyarak megnyúlt felső szemfogak, amelyek az alsó állkapocs alá nyúlnak. A hímek agyaraikkal küzdenek egymás közt. Az állatok homlokukat fatörzsekhez dörzsölik, hogy szagmirigyekben lévő illatanyagot helyezzenek el rajtuk. Az illatokban lévő információ a fajon belüli kommunikációt szolgálja. A nőstény kisebb, mint a hím és megnyúlt szemfoga sincs. Az őzgidák hátán, a szarvasfélék borjaira jellegzetes fehér pettyek találhatók.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A víziőz nappal aktív; magányosan vagy párban él. Tápláléka főként fűfélék, de levelek és lágyszárú növények is. Fogságban 11 évig él, a szabad természetben kevesebbet.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Víziőz gida

A hím második, a nőstény már első életévében éri el az ivarérettséget. A párzási időszak ősz és tél eleje között van. A vemhesség 176 napig tart, ennek végén 1-2, néha 3-4 gida születik. Eltérően a többi szarvasfélétől, a víziőz nőstényének nem kettő, hanem négy csecsbimbója van.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állatkertekben viszonylag ritkán tartott faj. Mivel elég félénk, nem túl attraktív látvány a látogatóknak. Magyarországon egyetlen helyen láthatóak víziőzek, a Szegedi Vadasparkban él egy pár.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]