Tótpróna

	Tótpróna (Slovenské Pravno)
	; Tótpróna címere
	; Tótpróna címere
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Stubnyafürdői
Rang	község
Első írásos említés	1113
Polgármester	Eva Pálešová
Irányítószám	038 22
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	TR
	Népesség
Teljes népesség	891 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	56 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	494 m
Terület	17,17 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 54′ 32″, k. h. 18° 45′ 34″48.908900°N 18.759300°EKoordináták: é. sz. 48° 54′ 32″, k. h. 18° 45′ 34″48.908900°N 18.759300°E
	Tótpróna weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tótpróna témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. február 14.) ezen a változaton alapul.

Tótpróna (szlovákul Slovenské Pravno, németül Windisch-Prona) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.

Fekvése

Stubnyafürdőtől 11 km-re északnyugatra található.

Története

A település határában a Szokol-barlangokban már a kőkorszakban éltek a pilinyi kultúrához tartozó embercsoportok. A római korban a Milian-hegy kiszögelésén erődített település állt. A mai települést 1113-ban a zoborhegyi apátság oklevelében "Prauna" néven említik először. 1275-ben "Prona", 1279-ben "Prauna", 1293-ban "Prouna", 1302-ben "Prona", 1453-ban "Prona Sclavonicalis", 1514-ben "Thothprona", 1736-ban "Tót Prona" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A zoborhegyi bencés apátság birtoka volt, 1252-től a turóci konventé és divéki nemeseké, 1279-től a Récskei grófoké és utódaiké. A 14. század végén uradalmi központ, melyhez hét falu tartozott. Birtokosai a Thuróczi, Ujfalussy, Balogh, Török, Apponyi és Kereskényi családok, a 16. század elején a Zablatiak, a 17. században a Szerafil, Dóczy és Amadé családok. A 18. században a Prónayak, a 19. században a Justh, Prónay, Velite családok. 1655-ben mint mezőváros piactartási jogot kapott és a vidék kereskedelmi központja lett. 1715-ben 35, 1720-ban 42 háztartása volt. 1785-ben 144 házában 874 lakos élt. 1828-ban 115 háza volt 911 lakossal, akik mezőgazdasággal, fazekassággal, szövéssel-fonással foglalkoztak. A 17. században alapították a szabók, a kovácsok és kőművesek céhét. A 18. században megalakult a szűcsök és cipészek céhe is. Gabona és gyógyolaj kereskedőik eljutottak messze Oroszországba, Törökországba és Ázsiába is. 1890 és 1910 között a gazdasági visszaesés miatt sok lakója kivándorolt a tengerentúlra.

Vályi András szerint "Tót Próna. Túrócz Vármegyében, földes Ura Prónai, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Iváncsinához fél mértföldnyire, savanyú vize is van; határjának földgyei jók, réttye kétszer kaszáltatik, legelője elég, fája van tűzre, piatza helyben, országos vásárjai meglehetősek, első osztálybéli."^[2]

Fényes Elek szerint "Tót-Próna, (Szlovenske Pravno), Thurócz vmegyében, tót m. v., a Posonból Liptóba vezető országutban. Sz. Mártontól délre 2 1/2 mfdnyire. Számlál 281 kath., 630 evang. lak. Ékesitik a kath. és evang. anyaszentegyházak, az uraságok jeles lakházai és épületei. Földe középszerű, s hegyes; erdeje bőven; legelője elég és jó; savanyuviz-forrása is van, de nem igen használtatik. – A Prónay nagy érdemü nemzetség innen vette eredetét. Ut. p. Rudnó."^[3]

A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott. A háború után lakói mezőgazdasággal, kézművességgel, ezen belül főként fazekassággal, szűcs- és csizmadiamesterséggel, vászonszövéssel foglalkoztak.

Népessége

1910-ben 968, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 938 lakosából 923 szlovák volt.

2011-ben 964 lakosából 913 szlovák volt.

Neves személyek

Itt született 1883-ban Záborszky Nándor Budafok első polgármestere.

Nevezetességei

Templom
Templom

A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. század végén épült gótikus stílusban. Oldalkápolnája, hajóboltozata és tornya a reneszánsz stílusban történt átépítés során épült. 1789-ben a templomot újból átépítették, 1880-ban megújították. Kőből épített körítőfal övezi. Kápolnájában 1520 és 1530 között készített késő gótikus Pieta szobor található.
Evangélikus temploma 1886-ban épült.
Reneszánsz kúriája a 17. század elején épült, a 19. században átépítették.
Rokokó kastélya 1754-ben épült egy régebbi reneszánsz kastély alapjain.
A plébánia előtt álló pavilon 18. századi barokk, 1792-ben készített festményekkel.

Jegyzetek

Ján Šikura 1934: Z dejín kúrii v Slovenskom Pravne. Martin.
2018 Slovenské pravno vo svetle nových poznatkov.

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Tótpróna témájú médiaállományokat.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]