Védett terület: 15,93 ha, puffer zóna: 141,9 ha, hivatkozás: 1141
Az ország északi részén, nem messze Üzbegisztán határától a Zaravsán folyó völgyében fekvő régészeti lelőhelyen 1976-tól egy hatalmas, 100 hektár kiterjedésű bronzkori földműves település maradványait tárták fel. Szarazmban már évezredekkel ezelőtt virágzó városi életforma fejlődött ki. Az itt lakók megélhetését földművelés, marhatenyésztés, ásványfeldolgozás és különböző kézműves munkák biztosították. A város a közép-ázsiai kultúr- és településtörténet, a városiasodás kezdetének egyik egyedülálló emléke. Az i. e. 3. évezredreKözép-Ázsia legfontosabb réz-, és ónfeldolgozó központjává fejlődött, messze nyúló kulturális és kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezett az Iráni-fennsíktól az Indus-völgyéig és az Indiai-óceánig. Ezt bizonyítja, hogy fémtárgyainak maradványai nagy hasonlóságot mutatnak távoli helyek leleteivel. Az ásatások során lakóépületek, templom, palota, kovácsberendezések, rézből, bronzból, aranyból készült tárgyak, (súlyok, kések tőrök, horgok és ékszerek) maradványai kerültek elő. Egy gazdag családok temetkezési helyéül szolgáló kripta a városiasodás korai szakaszára utal. A palota két csarnokában egy-egy központi oltárt állítottak fel, ahol kultikus szertartásokat végeztek.
A Tádzsik Nemzeti park egy több mint 2 500 000 hektáros terület az ország keleti részén az eurázsiai-hegységrendszer legmagasabb hegyeinek egyik találkozási pontjánál. Magába foglalja a Pamír-hegység jelentős részét és itt található a harmadik legmagasabban fekvő hegyi ökoszisztéma a Himalája és a Karakorum-hegység után. A park keleti része hat fennsíkból áll, míg a nyugati magas hegycsúcsokból, amelyek közül több 7000 méternél is magasabb. A védett területen szurdokok, több mint 400 tó, 170 folyó és 1085 gleccser található, köztük a sarkvidékeken kívüli leghosszabb gleccser, a Sarez-tó, ami alig száz éve keletkezett egy földrengés miatt földcsuszamlás után, valamint a Karakul-tó, ami feltehetően a világ legmagasabban fekvő meteorkráterben kialakult tava. A térség a gyakori földrengések miatt gyéren lakott és gyakorlatilag mentes a mezőgazdasági tevékenységtől. A hegyek közötti szélsőséges hőmérséklet ingadozás kihat a növény- és állatvilágra is. A nagy kiterjedésű növényzet nélküli területek dús vegetációval váltakoznak, ahol délnyugat-ázsiai és közép-ázsiai eredetű növények élnek. A parkban veszélyeztetett madár- és emlősfajok élnek, köztük a hópárduc, egy tulokféle a Marco Polo argali, és a hiúz.