Turóctölgyes
| Turóctölgyes (Dubové) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Stubnyafürdői |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1262 |
| Polgármester | Ľubomír Lettrich |
| Irányítószám | 038 23 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | TR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 698 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 25 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 484 m |
| Terület | 28,29 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 51′ 24″, k. h. 18° 47′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 24″, k. h. 18° 47′ 40″ | |
| Turóctölgyes weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Turóctölgyes témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Turóctölgyes (1899-ig Dubovó, szlovákul Dubové, németül Daun) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.
Fekvése
Turócszentmártontól 30 km-re délnyugatra, a Turóc partján.
Története
A falu a Körmöcbányáról a Felső-Nyitra vidékre menő út mellett keletkezett a 13. században. Első írásos említése "Doba" alakban 1262-ben történt, nevét valószínűleg a környező tölgyerdőkről kapta. 1266-ban "Dubowa", 1302-ben "Dubowa", 1363-ban "Dubova, Doba seu Dubova" néven szerepel a korabeli forrásokban. A 15. századig prónai nemesek birtoka. A 16. századtól a Nyáry, Kereskényi és Révay családoké. 1523-ban említik először a falu bíráját. 1715-ben 33 háztartása volt. 1785-ben 79 házában 547 lakos élt. 1828-ban 96 háza volt 498 lakossal, akik főként állattartással, fazekassággal, gyógyolaj készítéssel, erdei munkákkal foglalkoztak. Sörfőzdéjét 1739-ben alapították.
Vályi András szerint " DUBOVA. Tót falu Turócz Vármegyében, földes Urai Gróf Nyáry, és B. Prónay Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Mihálynak szomszédságában, ’s ennek filiája, Mosócztól egy mértföldnyire, Nyitra Vármegyének szomszédságában, földgye közép termékenységű, réttye kétszer kaszáltatik, legelője elég, fája tűzre, és épűletre a’ határban sok is, vadászattya jeles, a’ községnek egy réttye is van, második Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint " Dubova, Thurócz m. tót falu, a Thurócz vize mellett: 60 kath., 438 evang. lak. Határja hegyes és soványacska, rétjei jók, legelője, erdeje elég. Nevezetes savanyuviz-forrásáról, mellynek alkotó részei, vas anyag, alkali föld, melly a salétromsavanyban fel nem oszlik, só és mineral alkali; foganatára nézve feloszlat, ingerel, s a nyálkásságokat feloldozza. F. u. többen"[3]
A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott. A háború után sok lakója kivándorolt a tengerentúlra. 1923-ban egy tűzvészben 86 ház égett le.
Népessége
1910-ben 943, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 762 lakosából 754 szlovák volt.
2011-ben 707 lakosából 674 szlovák volt.
Nevezetességei
- A katolikus közösségi ház a 19. század második felében épült klasszicista stílusban.
- A község haranglába 1873-ban épült.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
A Stubnyafürdői járás települései | ||
|---|---|---|
Stubnyafürdő (Turčianske Teplice) Berestyénfalva (Brieštie) · Bodorfalva (Bodorová) · Borcfalu (Borcová) · Felsőstubnya (Horná Štubňa) · Ivánkafalva (Ivančiná) · Kiscsepcsény (Malý Čepčín) · Kisraksa (Rakša) · Márkfalva (Jazernica) · Moskóc (Moškovec) · Mosóc (Mošovce) · Nagycsepcsény (Veľký Čepčín) · Tótpróna (Slovenské Pravno) · Turcsek (Turček) · Turócábrahámfalva (Abramová) · Turócandrásfalva (Ondrašová) · Turócbalázsfalva (Blažovce) · Turócborkút (Budiš) · Turócerdőd (Liešno) · Turócjeszenő (Jasenovo) · Turóckelemenfalva (Kaľamenová) · Turócliget (Háj) · Turócmeggyes (Čremošné) · Turócnémeti (Sklené) · Turócrudnó (Rudno) · Turóctölgyes (Dubové) |  | |
