Turócliget
Turócliget (Háj) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Stubnyafürdői |
Rang | község |
Első írásos említés | 1264 |
Polgármester | Erika Herčúthová |
Irányítószám | 039 01 |
Körzethívószám | 043 |
Forgalmi rendszám | TR |
Népesség | |
Teljes népesség | 462 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 50 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 509 m |
Terület | 9,33 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Turócliget weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Turócliget témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Turócliget (1899-ig Háj, szlovákul Háj) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.
Fekvése
Turócszentmártontól 29 km-re délre, Stubnyafürdőtől 1 km-re keletre fekszik.
Története
A mai község területén már a hallstatt-korban is éltek emberek. Hamvasztásos temetőjüket és a későbbi időből a puhói kultúra településnek nyomait találtak itt meg.
A mai települést 1264-ben "Hai" alakban említik először. Magyar neve a szlovák háj (= liget) főnév tükörfordítása. 1277-ben "Gay, Goy", 1281-ben "Gay", 1340-ben "Gay alias Hay", 1489-ben "Gay a. n. Hay", 1786-ban "Haj" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1340-ben a birtokot Mocsko comes szerezte meg, majd 1493-ig a Háji család birtoka. A település uradalmi központ, melyhez még három másik falu tartozott. A birtokos Háji család 1493-ban kihalt és az uradalom 1532-ben Körmöcbánya város tulajdona lett. 1496-ban a falu határában halastó volt és később sörfőzde is működött itt. A falu bíráját 1544-ben említik. Ebben az évben a falunak 11 háztartása volt. 1715-ben 22 volt a háztartások száma. 1785-ben 83 házában 464 lakos élt. 1828-ban 92 háza és 637 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, fuvarozással, kőműves és ácsmunkákkal foglalkoztak. Határában mészkövet bányásztak.
Vályi András szerint " HAJ. Tót falu Túrócz Várm. földes Ura Körmöcz Bánya Városa, lakosai lutheránusok, és kevés katolikusok, fekszik Mosótzhoz 1 órányira, mint hogy igen tavas a’ környéke egésségtelen is, van mésznek való köve, határbéli földgye termékeny, és más javai is vagynak."[2]
Fényes Elek szerint " Háj, tót falu, Thurócz vmegyében: 124 kath., 513 evang. lak., kath. és evang. paroch. templomokkal. A beszterczebányai és körmöczi országutak itt jőnek öszve. Határja nagy; erdeje szép; legelője, mészégetése van; az urasági tehenészet nevezetes: a Szomolicza patakjában pedig, melly itt malmokat hajt, pisztrángokat halásznak. F. u. Körmöcz városa. Ut. p. Rudno."[3]
A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 588, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 485 lakosából 481 szlovák volt.
2011-ben 464 lakosából 449 szlovák volt.
Neves személyek
- Itt született Antoni Dániel evangélikus lelkész.
- Itt született 1736-ban Wernischek János Jakab orvos, botanikus.
Nevezetességei
- Római katolikus temploma 1454-ben épült, eredetileg gótikus stílusú volt. A 17. század elején, majd 1671-ben és 1720-ban átépítették. Berendezése 17. – 18. századi. Egy késő gótikus Madonna szobra a Turócszentmártoni múzeumba került.
- A plébánia épülete 1764-ben épült barokk stílusban.
- Evangélikus temploma 1819 és 1821 között épült barokk-klasszicista stílusban.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.