Thassy Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Thassy Gábor
Született1871. május 16.
Zalalövő, Zala vármegye
Elhunyt1950. április 20. (78 évesen)
Zalaegerszeg, Zala megye
Állampolgárságamagyar
Nemzetisége magyar
HázastársaHérics-Tóth Jolán
FoglalkozásaZala vármegye tiszti főorvosa, egészségügyi tanácsos
SablonWikidataSegítség

Miskei és monostori Thassy Gábor (Zalalövő, Zala vármegye, 1871. május 16. - Zalaegerszeg, Zala vármegye, 1950. április 20.)[1] Zala vármegye tiszti főorvosa, egészségügyi tanácsos, a zalamegyei Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt alelnöke. Az 1919-es Tanácsköztársaság ellen szervezett alsólendvai ellenforradalom egyik tagja.

Élete[szerkesztés]

A római katolikus nemesi származású miskei és monostori Thassy család sarjaként született a Thassy Béla Gábor Kálmán néven. Édesapja miskei és monostori Thassy Imre (1844-1932), zalalövői földbirtokos, édesanyja a szarvaskendi és óvári Sibrik család sarja, szarvaskendi és óvári Sibrik Hedvig (1848-1932) volt.[2] Apai nagyszülei miskei és monostori Thassy Mihály (18041898), földbirtokos, és hottói Nagy Magdolna (18131899) asszony voltak. Anyai nagyszülei szarvaskendi és óvári Sibrik Sándor (18111893), földbirtokos, és egyházasbüki Simon Karolin (18181886) úrnő voltak; Sibrik Sándorné Simon Karolin szülei, egyházasbüki Simon József (1775-1827), táblabíró, földbirtokos, és orosztonyi Farkas Anna voltak. Az apai nagyanyai dédszülei hottói Nagy Károly (18161911), zalaegerszegi alszolgabíró, ügyvéd, földbirtokos és nemesvitai Viosz Ilona (18301860) voltak.[3]

Középiskoláit Sopronban, az orvosi egyetemet Budapesten, Grazban és Bécsben végezte. Miután különböző kórházakban és klinikákon teljesítette a gyakorlati idejét, Zalaegerszegre költözött, és itt telepedett le. Hamarosan keresett és közkedvelt orvos lett.[4]

1897 és 1906 között körzeti orvos volt Szepetneken. 1907 májusától tiszteletbeli főorvosnak nevezték ki.[5] A vármegyei szolgálat ranglétráján fokozatosan haladt felfele és ennek az eredménye volt, hogy a vármegye tiszti főorvosának nevezték ki 1908. március 11-én. Ezt a tisztséget 1936. július 1-ig töltötte be.[6] A világháborúban besorozták, a 4. tüzérezreddel az orosz fronton teljesített szolgálatot. Tulajdonosa lett a Ferenc József-rend lovagkeresztjének, a jubileumi éremnek, a német Vaskeresztnek és a Károly-csapatkeresztnek.

1919-ben a Tanácsköztársaság alatt dr. Thassy Gábor részt vett mint az egyik szervező az alsólendvai ellenforradalomban, amelyet Fangler Béla néhány zalai értelmiségivel vezetett. 1919. április 20-án, húsvét vasárnapján Fangler titkos gyűlést tartott a lakásán, ahol jelen volt Thassy Gábor. Abban állapodtak meg, hogy másnap este elindulnak a fehér csapatokkal Zalaegerszeg felé, és Thassy Gábor vállalta a vármegyei direktórium letartóztatását.[7] Az ellenforradalom bukása után a direktórium elhatározta, hogy túszokat szedetnek a város polgárai közül, és 1919. április 22-én felhívták dr. Udvardy Jenőt, dr. Thassy Gábort és más tisztes polgárokat, hogy jelentkezzenek a vármegyei direktórium hivatalánál. Rendőrökkel vitték be, majd elengedték naponta kétszeri jelentkezési kötelezettséggel.[8]

Házassága[szerkesztés]

1898. január 8-án Budapesten feleségül vette jaáki Hérics-Tóth Jolánt (1877–?), dr. jaáki Hérics Tóth János (1841–1908) m. kir. curiai tanácselnök[9] és jaáki Tóth Mária (18501932) lányát.[2][10] Gyermekeik:

Források[szerkesztés]

  1. familysearch.org Thassy Gábor halálának a bejegyzése
  2. a b Szluha Márton (2012). Vas vármegye nemes családjai. II kötet. Heraldika kiadó. 727. o.
  3. Boldogfai Farkas Ákos András. A Viosz család (nemesvitai). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2023. XIX. 240.o.)
  4. Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)Zalaegerszeg megyei város
  5. Deák Ferenc megyei és városi könyvtár - dr. Thassy Gábor életrajza. [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 14.)
  6. Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338-2000. Zalaegerszeg. 487. o.
  7. Nagy, Károly. Az alsólendvai ellenforradalom. Zalaegerszeg. (1920).35-36. o.
  8. Nagy, Károly. Az alsólendvai ellenforradalom. Zalaegerszeg. (1920). 48. o.
  9. familysearch.org Herics Tóth János gyászjelentése
  10. jaáki Tóth Mária adatlapja[halott link]
  11. Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. (Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003)MAGYAR KIRÁLYI TARTALÉKOS HUSZÁRTISZTEK