Termesztett köles
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Termesztett köles (Panicum miliaceum)
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Panicum miliaceum L. | ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Termesztett köles témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Termesztett köles témájú médiaállományokat és Termesztett köles témájú kategóriát. |
A termesztett köles (Panicum miliaceum) a perjefélék családjába tartozó növényfaj. Világszerte termesztett gabona- és takarmánynövény. Nemzetségének a típusfaja. A magyarság egyik legrégibb, elfeledett, majd napjainkban – a gluténmentes életmódra való áttérés kényszerűsége, valamint hagyományőrzés miatt is – reneszánszát élő gabonája. A középkorban a szegény emberek egyik fő tápláléka a hántoltköleskása volt. A 19. században a burgonya és a búza szorította háttérbe a termesztését.
Származási helye jelenleg nem ismert, de leletek tanúsága szerint Kína területén legalább 10 ezer éve termesztik.
Jelenleg a legnagyobb területen Afrikában és Ázsiában termesztik. Magyarországon termőterülete néhány száz hektár.[1] További magyar nevei: seprűköles, disznóköles, Hersey-köles.[1][2]
Magyarországon alfajaként különítik el a Panicum miliaceum subsp. ruderale-t, amit gyomkölesnek, vetési kölesnek, vadkölesnek vagy törékeny kölesnek neveznek.[3]
Leírás
Gyökere mélyre hatoló mellékgyökérzet. Szára 30–120 cm magas, a hosszú, keskeny levelekkel együtt szőrös. Virágzata összetett füzéres fürt, általában önbeporzó, de előfordul idegenbeporzás is. Termése szem.[1]
Fajták
- P. miliaceum var. elfusum – terpedt bugájú köles (a buga vége bókolhat)
- P. miliaceum var. contractum – zászlós bugájú köles (egyenletesen felálló buga)
- P. miliaceum var. compactum – tömött bugájú köles.
A toklász színe alapján vannak fehér, piros, szürke és sárga fajták.
Magyarországon a piros és sárga magszínű fajtákat termesztik. Magyar fajták: 1941-ben Horn Miklós nemesítette a Lovászpatonai pirosmagvút, majd Beke Ferenc a Fertődi-2-t. Újabb fajták: Gyöngyszem, Maxi, Biserka, GKT piroska, GK Alba, stb.[1][4]
Termesztés
Rövid tenyészideje (60-65 nap)[1] vagy (70-130 nap)[4] alkalmassá teszi másodveteményként is vetni. Bár egyike a legkevésbé vízigényes gabonáknak, csírázáskor szüksége van nedvességre (kelesztő öntözés). Hőigényes, fagyérzékeny növény, a homoktalaj kivételével bármilyen mezőgazdasági talajba vethető. A belvizet nem bírja. Betakarítása rendrevágással, néhány nappal későbbi felszedéssel majd csépléssel, vagy gabonakombájnnal történik. A növényt még zöld állapotában takarítják be, ekkor a buga felső részének magjai már érettek, később nagyon pereg.[1][4]
Felhasználás
Madáreleség, takarmány, liszt, alkoholos ital előállításra használható. Élelmiszeripari technológiával készül belőle kölespehely, extrudált köles, puffasztott köles. A kölesből készült, Balkánról származó erjesztett ital a boza.[2] Kása készülhet belőle tejjel, vízzel főzve, vagy hússal és savanyú káposztához is.[5] A magját csak darálva lehet állatoknak adni, másként nem tudják megemészteni.[1] A gluténmentes táplálkozásba illesztve figyelni kell rá, hogy a termék csomagolásán garantálva legyen a gluténmentesség (ugyanis a gyártás során is kerülhet hozzá más gabonából származó glutén).
Kórokozók, kártevők
- Kórokozók
- baktériumos csíkosság (Pseudomonas avenae)
- köles porüszög (Sphacelotheca destruens)
- mohar porüszög (Ustilago crameri)
- árpa sárga törpülési vírusa (Barley yellow dwarf virus) – a levelek sárgulnak
- köles baktériumos csíkoltsága (Xentomonas panici)- vizenyős majd beszáradó foltok a levélen, száron, bugán
- kölesrozsda (Puccinia purpurea)
- köles fuzáriuma (Fusarium ssp.)
- Kártevők
- fritlégy (Oscinella frit)
- köles gubacsszúnyog (Stenodiplodes panicii)
- kukoricamoly (Ostrinia nubilalis)
- a madarak kártétele jelentős lehet[1][4]
A kultúrában
- Illyés Gyula: Az aranyköles (mese)
- Mátyás király hordja a köleszsákot (népmese)
Érdekesség
2011-ben az ország tortája a kecskeméti barackos kölestorta lett.
Jegyzetek
Források
- A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2015. február 16.)
- ↑ SM: Sárvári Mihály. Egyéb gabonanövények termesztése. Debreceni Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem (2011) Archiválva 2015. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Ntt: Antal József, Berzsenyi Zoltán, Birkás Márta, Bocz Ernő, Csík Lajos, Dér Sándor, Győri Zoltán, Gyuricza Csaba, Izsáki Zoltán, Jolánkai Márton, Késmárki István, Kismányoky Tamás, Lázár László, Pepó Péter, Tóth Zoltán, Csajbók József, Izsáki Zoltán, Jolánkai Márton, Kajdi Ferenc, Kismányoky Tamás, Kiss József, Kruppa József, Nagy Jenő, Sárvári Mihály, Simits Katalin, Simonné Kiss Ibolya, Szabó Miklós, Szöllősi Gergely, Szőcs Zoltán. Növénytermesztéstan 1.. Mezőgazda Kiadó (2005) Archiválva 2015. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1980. ISBN 963-05-1288-2
- ↑ KR: Koszonits Rita: 10 dolog, mit a kölesről tudni kell. Magyar Nemzet Online, 2014. október 8. [2015. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 16.)
- ↑ GM: Garami Márta: Őseink eledele. Kertpont. [2015. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 16.)
- ↑ PSZ: Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 150., 446. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
- Panicum miliaceum L. The Plant List
További információk
- 10 dolog amiért a köles jó nekünk - Napidoktor (2015-02-16)
- Blaskó Lajos: A köles termesztés tapasztalatai a DE AGTC Karcagi Kutató Intézetében. ATW. (Hozzáférés: 2015. február 16.)[halott link]
