Teraucsi Maszatake

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Teraucsi Maszatake gróf
Portrait of Masatake Terauchi.jpg
Teraucsi Maszatake gróf, hadseregtábornok
Japán 18. miniszterelnöke
Hivatali idő
1916. október 9.1918. szeptember 29.
Előd Jamamoto Gonnohjoe
Utód Hara Takasi

Született 1852. február 5.
Hagi, Nagato, Kjúsú régió, Japán
Elhunyt 1919. november 3. (67 évesen)
Tokió, Japán

Vallás buddhizmus és sintó

Gróf Teraucsi Maszatake (寺内 正毅Hepburn-átírássalTerauchi Masatake?) marsall (1852. február 5. - 1919. november 3.) a Japán Császári Hadsereg marsallja, illetve Japán 18. miniszterelnöke volt 1916. október 9. és 1918. szeptember 29. között.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nagato prefektúrában található Jamagucsi városban született, apja a Hagi-családhoz tartozó szamuráj volt. Az újonnan alakult Japán Császári Hadsereg tagjaként a Tokugava shogun ellen harcolt, főhadnagyi rangban. A Szacuma-felkelés során 1877-ben súlyosan megsebesült, jobb karját elvesztette, de ez sem akadályozta meg katonai karrierjét.

Felépülése után Franciaországba küldték katonai attaséként és a francia haderő felépítését, működését tanulmányozta. 1882-ben hazatért és számos fontos katonai posztra nevezték ki. 1898-ban lett a császári hadsereg kiképzésért felelős főintendánsa, amely akkoriban a három legfontosabb katonai tisztség egyike volt Japánban. 1901-ben kinevezték hadügyminiszterré és minisztersége alatt vivták meg a japán győzelemmel végződött 1904-1905-ös orosz-japán háborút. A győzelemre való tekintettel nemesi cimet kapott a császártól, előbb dansaku (báró), majd 1911-ben a hakusaku (gróf) cimet kapta.

1910-ben nevezték ki Korea helytartójának, miután elődjét, Ito Hirobumi kormányzót meggyilkolták. 1910-ben Japán hivatalosan is annektálta Koreát és Teraucsi lett az első japán kormányzó.

Korea hozzácsatolása Japánhoz, illetve a megszálló kormányzat intézkedései rendkívül népszerűtlenek voltak a koreai lakosság körében és Teraucsi csak a japán katonaság bevetésével tudta fenntartani a rendet. Teraucsi felhasználta a Japán és Korea között évszázadokra visszanyúló kulturális (gyakorlatilag a japán történelemírás előtti időkre, a Kr. u. 400-500-as évek), politikai és történelmi szálakat, hogy elősegítse Korea integrálódását a japán birodalomba. Irányításával iskolák ezreit építették Korea-szerte. Az iskolák lényegesen hozzájárultak a helyi oktatás fejlesztéséhez, az írás-olvasás elterjesztéséhez, de a tananyagot japán nyelven oktatták, hogy a helyi lakosokat a japán császár engedelmes alattvalóinak neveljék.

Teraucsi más, nemes célú intézkedéseket is hozott, amelyeknek azonban nem kívánt következményei voltak. Az egyik ilyen intézkedése a földreform volt, amelyre amúgy nagy szükség lett volna. Koreában a termőföld tulajdonlása rendkivül bonyolult rendszer volt, a legtöbb földtulajdonos nem saját maga művelte meg a földet, viszont a bérlők, illetve a kistulajdonosok egy része csak hagyományos, „szóbeli” szerződés alapján volt jogosult a földre. Teraucsi létrehozott egy földhivatalt, amely csakis irásos dokumentumok (szerződések, birtokkönyvek stb.) alapján rendezte a földkérdést, ennek eredményeként rengeteg (elsősorban alacsony származású) kisbirtokost, bérlőt kisemmiztek. A kormány rengeteg, gazda nélkül maradt földet sajátitott ki, amit japán ingatlanfejlesztőknek adott el.

1916-ban Teraucsit kinevezték Japán 18.-ik miniszterelnökévé, majd még ebben az évben kinevezték marsallá. Kormányában szinte csak technokraták kaptak helyet, mivel nem bízott meg a polgári politikusokban. Kormányzati ideje alatt a miniszterelnöki tiszt mellett ő volt a külügyminiszter és a pénzügyminiszter is.

Az első világháború ideje alatt agresszív külpolitikát folytatott, a japán befolyás erősítése érdekében kölcsönöket adott a kinai Duan Qirui hadúrnak, illetve szerződésben ismertette el Japán előjogait Kínában. A Nagy-Britanniával kötött megállapodás értelmében Japán hadihajókat küldött a Csendes-óceán déli részére, az Indiai-óceánra és a Földközi-tenger térségébe, illetve elfoglalta a csendes-óceáni német gyarmatokat. A világháború befejezése után Japán is csatlakozott a szövetségesekhez, akik beavatkoztak az orosz polgárháborúba és csapatokat küldött Szibériába az ottani „fehéroroszok” támogatására.

A háborús nehézségek, illetve a gazdasági problémák miatt 1918-ban a rizs ára nagyon megemelkedett, ami országszerte zendüléseket okozott. 1918. szeptember 29-én a rizslázadások miatt lemondott tisztségéről és a rákövetkező évben meghalt.

Fia, Teraucsi Hiszaicsi, szintén a Császári Japán Hadsereg tábornoka volt, a második világháború alatt a japán Déli Expedíciós Erők parancsnoki tisztségét töltötte be.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Craig, Albert M. Chōshū in the Meiji Restoration. Cambridge: Harvard University Press, 1961.
  • Duus, Peter. The Abacus and the Sword: The Japanese Penetration of Korea, 1895-1910 (Twentieth-Century Japan - the Emergence of a World Power. University of California Press (1998). ISBN 0-520-21361-0.
  • Dupuy, Trevor N. The Harper Encyclopedia of Military Biography. New York: HarperCollins Publishers Inc., 1992. ISBN 0-7858-0437-4
  • Jansen, Marius B. and Gilbert Rozman, eds. Japan in Transition: From Tokugawa to Meiji. Princeton: Princeton University Press, 1986.
  • Jansen, Marius B. The Making of Modern Japan. Cambridge: The Belknap Press of Harvard University Press, 2000.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Teraucsi Maszatake témájú médiaállományokat.