Tekeháza
Tekeháza (Теково) | |
Közigazgatás | |
Ország | Ukrajna |
Terület | Kárpátalja |
Járás | Nagyszőlősi járás |
Község | Királyháza község |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1300 |
Irányítószám | 90343 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1546 fő (2001)[1] +/- |
Magyar lakosság | 418 |
Népsűrűség | 319,62 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 137 m |
Terület | 4,837 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 07′ 25″, k. h. 23° 05′ 57″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 25″, k. h. 23° 05′ 57″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tekeháza témájú médiaállományokat. |
Tekeháza (Tekove) település Ukrajnában, a Nagyszőlősi járásban.
Fekvése
Nagyszőlőstől keletre, a Tisza bal partján fekvő település.
Nevének eredete
Neve személynévi eredetű. Nevének első tagja valószínű a török Teke személynévből ered, magyar jelentése=kecskebak. Nevének második tagja Egykori névadójának lakóhelyére utal:Teke-háza.
Története
Nevét 1372-ben említették először az oklevelek. Tekeháza ekkor a nyalábi uradalomhoz tartozott. Egykori lakói a királyházi Nyaláb-vára szolgálatában álltak.
Az 1891-es népszámláláskor 1053 magyar és rutén lakosa volt.
A település a trianoni békeszerződés előtt Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 1182 lakosa volt, ebből 824 magyar, 349 ruszin, melyből 561 görögkatolikus, 468 református, 107 izraelita volt.
Népesség
A mai Tekeháza ukrán-magyar-ruszin vegyes lakosságú. A 2001-es népszámlálási adatok szerint 1546 lakosa volt, ebből 418 vallotta magát magyarnak.
Közlekedés
A települést érinti a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal.
Nevezetességek
- Református temploma - az 1700-as években épült.
- Görögkatolikus temploma 1797-ben épült a régi 1775-ben épült fatemplom helyett. Szent Péter és Pál tiszteletére szentelték fel.
Híres szülöttei
- Bukovszky György tanár, orvos - Magyarország első fertőtlenítő szakembere itt született Tekeházán.
- Huszár Irén ref. tanítónő. szül: 1898. Tekeháza. Tanulmányait Szatmárnémetiben végezte. Nagypaládon 17 év óta működik, mint ref. tanítónő. A PREMKE titkára volt, a Leányegyesület keretén belül számos magyarnyelvű előadást tartott.[2]
- Kócsi Dániel, sz.: Tekeháza 1860., 1880-ban beiratkozott a budapesti református teológiára, 1884–1886 között az Edinburghi Egyetem hallgatója, Th (theológus), gazdálkodó.[2]
- Kócsi Péter, sz.: Tekeháza 1866., az 1888/89-es tanévben a Sárospataki Ref. Teológiai Akadémia 4. éves teológus hallgatója.[2]
- Kovács Béla, sz.: Tekeháza 1885., az 1903/04-es tanévben a Sárospataki Ref. Teológiai Akadémia 1. éves teológus hallgatója.[2]
Jegyzetek
- ↑ Molnár József, Molnár D. István. Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében, 84. o. [2005]. Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 8.
- ↑ a b c d Fodor Gusztáv. Református múltunk kezesség I. Adattár kárpátaljai református gyülekezettörténeti kutatásokhoz 1523–2016, 745. o.
Források
- Pallas Lexikona
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X