Tarvisio–Ljubljana-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tarvisio–Ljubljana-vasútvonal
A Tarvisio–Ljubljana-vasútvonal útvonala
Vonal:20
Hossz:64,5 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:3 kV =
Üzemeltető:SŽ-Infrastruktura
Maximális sebesség:100 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarvisio–Ljubljana-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Az új Pontebbana Udine felől
A régi Pontebbana Udine felől
669,4 Tarvisio Centrale(bezárt)
Tarvisio Boscoverde(Alt Tarvis)
Pontebbana Villach felé
662,5 Fusine in Valromana
660,6 Fusine Laghi
Olaszország/Szlovénia országhatár
658,2 Ratece 1943-ig Ratschach-Matten
655,8 Podkoren 1943-ig Wurzen (Sawe)
652,6 Kranjska Gora 1943-ig Kronau
648,2 Gozd 1943-ig Wald (Sawe)
640,0 Dovje-Mojstrana 1943-ig Lengenfeld-Meistern
633,3 Hrušica 1943-ig Birnbaum
Rosenbach felől
630,2 Jesenice 1943-ig Assling (Sawe)
Triest felé
627,4 Slovenski Javornik 1943-ig Jauerburg
622,3 Žirovnica 1943-ig Scheraunitz
617,3 Lesce Bled 1943-ig Lees-Veldes
614,2 Radovljica 1943-ig Radmannsdorf
610,6 Globoko 1943-ig ismeretlen néven
608,2 Otoče 1943-ig Werd
605,3 Podnart 1943-ig Podnart-Krapp
Naklo felől
594,5 Kranj 1943-ig Krainburg
589,2 Žabnica 1943-ig Safnitz
585,7 Škofja Loka 1943-ig Laak (Zaier)
582,1 Reteče 1943-ig Oberdorf-Ratendorf
578,2 Medvode 1943-ig Zwischenwässern
575,3 Medno 1943-ig Medno
572,1 Ljubljana Vižmarje 1943-ig St Veit-Weichseldorf
Kamnik felől
570,1 Ljubljana Stegne
568,8 Litostroj
567,3 Ljubljana Šiška
Südbahn Trieste felől
565,7 Ljubljana
Grosuplje és Karlovac felé
Südbahn Zidani Most és Maribor felé

A Tarvisio–Ljubljana-vasútvonal egy egyvágányú, normál nyomtávolságú, csak részben üzemelő fővonal Olaszországban és Szlovéniában, amelyet eredetileg a Kronprinz Rudolf-Bahn (Sankt Valentin-Laibach) épített és üzemeltetett. Jesenice és Ljubljana között ma a Salzburgból Villachon keresztül Ljubljanába vezető távolsági összeköttetés része, a Tarvisio-Jesenice szakasz le van zárva, ezért Ljubljana-Jesenice-vasútvonalnak is nevezik (szlovénül Železniška proga Ljubljana - Jesenice).

Története[szerkesztés]

A Tarvisiótól (Tarvis) Jesenicén (Aßling) át Ljubljanába (Laibach) vezető vasútvonalat 1870. december 14-én[1] nyitották meg az osztrák Kronprinz Rudolf-Bahn részeként. Miután 1873-ban elkészült a Villach-Tarvisio összeköttetés is, így közvetlen összeköttetés nyílt Prágából Ljubljanába, amelyet a Déli Vasút már 1849 óta összekötött a fővárossal, Béccsel.

Jesenice 1906 óta a Karavankák-alagút és a Karawanken vasútvonal révén közvetlen összeköttetésben áll Villach és Klagenfurt városával.

1918 után a Tarvisiótól az olasz-szlovén határig tartó szakasz Olaszországhoz, a határtól Jesenicén át Ljubljanáig tartó szakasz Jugoszláviához került. 1967-ben az olaszországi szakaszt, két évvel később a határtól Jesenicéig tartó szakaszt lezárták.

A Jesenice-Ljubljana vonalat 1992 óta a Slovenske Železnice üzemelteti.

Az 1990-es évek közepe óta a szlovén Savetalban, Jesenice és Kranjska Gora között az egykori vasútvonal egy részén szinte folyamatos kerékpárút van.

Műszaki jellemzői[szerkesztés]

A meglévő Jesenice-Ljubljana vonal egyvágányú és 3 kV-os egyenfeszültséggel villamosított. A Jesenicében csatlakozó Karavanke-alagúttal együtt fontos összeköttetést jelent Ausztria és a balkáni országok között. A Karawanken-alagúton átvezető vonal 15 kV váltakozó feszültséggel van villamosítva, ezért Jesenice állomás klasszikus rendszerváltó állomás, az olasz modell szerinti keresztirányú szétválasztással. A villanymozdonyok leeresztett áramszedőkkel lépnek be az adott másik áramellátó rendszerbe, és vagy egy tolatómozdony vagy az új vonat mozdonya húzza ki őket, és saját áramellátó rendszerük alatt tolják vissza. A több rendszerre képes gépeket a forgalmi megállóban, álló helyzetben kapcsolják át. A felsővezeték-rendszer lehetővé teszi az átmenő vonatok közlekedését is, de az áramrendszer megváltoztatásakor az áramszedőt is át kell váltani.

Útvonal[szerkesztés]

Tarvis - Jesenice (ma kerékpárút)[szerkesztés]

A Rudolfsbahn ága, amely a régi Tarvisio Centrale állomásról indult, éles bal kanyarban hagyta el az állomást, azonnal keresztezte a mélyen bevágott Gailitzot, és hajtűkanyarszerűen kanyarodott magasan a Gailitz-völgy felett kelet felé a Weissenbach-patak (Rio Bianco) medrében, és annak déli lejtőin (a mai Villabassa / Seebach) vagy oldalmedrekben meredeken felfelé, a valromanai Fusine felé. A Fusine-től keletre lévő völgylépcső leküzdése érdekében a vonal már Fusine felett jelentős magasságot nyert, amivel a mai szlovén államhatárnál - a Ratece - mintegy 850 m tengerszint feletti magasságban érte el a völgytalpat. Innen a vonal a Száva völgyében ereszkedik le Ljubljanába.

Először Kranjska Gora érintésével követte a völgy déli szárnyát, majd észak felé az egykori Rute (ma Gozd Martuljek) állomásnál keresztezte a folyót, majd a völgy északi szárnyának lábát követte a Száva folyó völgytalpán fekvő Jesenice/Assling állomásig.

Jesenice - Kranj[szerkesztés]

Jesenicében a Wocheiner vasút dél felé elhagyja a Rudolf-vasutat, míg ez utóbbi a hegy északi lábánál délnyugat felé halad tovább. Žirovnicánál a vasút áthidalja az itt mélyen betemetett, keleti oldalvölgyből eredő Zavrsnicát és annak déli gerincét, és azonnal belép a széles, lapos magas teraszra, egyenes vonalban Radovljica felé. Radmannsdorfból az egyvágányú Rudolf-vasút először a medencesíkság északkeleti peremén ereszkedik le a Száva folyóhoz, áthidalja azt Globokóig, majd a Száva déli oldalán, immár árvízvédetten a partteraszon vagy a lejtő lábánál halad tovább Kranj/Krainburgig.

Kranjtól délre, a széles, lapos medencén egyenes vonalban áthaladva csatlakozik Skofja Loka/Bischoflack felé, ami kitérőt jelent Medvode felé, ahol a Sora mentén ismét elérjük a Szávát. Délkelet felé haladva elérjük a széles ljubljanai medencét, és egyenes vonalban megcélozzuk Ljubljana főpályaudvarát, amelybe a vonal éles bal kanyarban lép be.

Források[szerkesztés]

  1. Correspondenz. Aus Oberkrain, 12. Dezember. In: Laibacher Zeitung, Nr. 285/1870, 14. Dezember 1870, S. 2056. – Volltext online (PDF).

További információ[szerkesztés]